Közlekedésbiztonsági sorozatunk ezen részében általános tanácsok következnek, és egy kicsit át is ismételjük a korábban leírtakat. A cél változatlan: a KRESZ szabályok kerékpárosokra vonatkozó kitételeinek magyarázata, értelmezése bringás szemszögből, hogy kevesebb legyen a baleset...
A legnagyobb hibák egyike, amit az emberek elkövetnek az, hogy ugyanazokat az útvonalakat használják, mintha autóznának. Ehelyett olykor jobb inkább azokat az utcákat választani, amelyeken kevesebb és lassabban haladó autó közlekedik. Igen, a kerékpárosoknak is joguk van az úthoz, de ez gyenge vigasz egy temetésen. Az, hogy melyik útvonal jobb a számodra, sok mindentől függ: a teljesen kezdő, vagy nagyon ráérős kerékpárosoknak a bringaút is lehet jó, ha hajlandóak minden egyes kereszteződésnél megállni, és mindenkinek elsőbbséget adni, akár jár nekik, akár nem. A lassú kerékpárosoknak a kis forgalmú mellékutcák is megfelelnek, mert a sok egyenrangú útkereszteződésből adódó kockázat kisebb annál a kockázatnál, ami a kerékpáros és a forgalom sebességkülönbségéből adódik (kivéve a csúcsforgalmi időszakokat, amikor az autósok közül a legagresszívabbak éppen ezeken az utcákon keresnek egérutat). A 30-40 km/h körüli átlagsebességű gyakorlott futárok és gyors ingázók számára ugyanakkor a városi gyűjtőutak biztonságosabbak, mert ilyen sebességgel nem lenne biztonságos jobbkezes kereszteződések tucatjain átmenni, de a belvárosi forgalom tempójával már összemérhető.
Világíts!
Túl egyértelmű? Igen az. Akkor viszont miért bringáznak olyan sokan világítás nélkül még este is? A biztonságos közlekedés alapfeltétele, hogy jól lássanak minket. Láthatósági mellényt húzni és nappal is bekapcsolni a villogót sokkal kevésbé ciki, mint fiatalon elhunyni. Ezek a dolgok nagyon olcsóak, és tartósak. Egy modern LED-es lámpa akár kétszáz órát is működhet egyetlen feltöltéssel.
Azért sem érdemes mindig szorosan az út jobb oldalán haladni, mert az útburkolat mindig itt a legrosszabb…
Foglald el a sávot, ha szükséges!
A KRESZ jelenleg szigorú jobbratartást ír elő a kerékpárosoknak, ezzel szemben azonban nagyon gyakran biztonságosabb elfoglalni a sávot, vagy legalább kissé balra tartani, mint rátapadni a jobb oldali padkára a következők miatt:
- A kereszteződésekben az előtted álló autók jobban észrevesznek, ha a sáv közepén haladsz, mintha elbújnál a jobboldalon a holttérben.
- A sáv elfoglalása megakadályozza, hogy a vékony sávban túl közel előzzön meg egy autó.
- Ha kissé balra tartasz, megelőzheted hogy rád nyissák az ajtót.
A sáv elfoglalása különösen körforgalmakban működik jól. A forgalom általában lassabban halad, ezért nem nehéz felvenni a tempóját, a sáv közepén jól látható vagy az autósok számára, és mindezzel megelőzhető, hogy elüssenek jobbra kanyarodáskor. A KRESZ szerint „ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik – szorosan az úttest jobb szélén kell közlekedni.” Lássunk hát néhány példát, amikor az út és forgalmi viszonyok nem teszik lehetővé a szorosan az úttest jobb szélén történő közlekedést:
- Erős forgalomban sok mellékutcával, parkolóval és autókijáróval előtted és jobbra. A balra forduló autók nem fognak látni, mert az út közepén lévő forgalmat nézik, nem az út legszélén zajló dolgokat.
- Az autók csekély oldaltávolsággal előznek meg. Ha a sáv túl keskeny az autók számára, hogy biztonságosan megelőzzenek, foglald el a teljes sávot.
- Autók parkolnak az út jobb oldalán. Ha túl közel haladsz ezekhez, „meg leszel ajtózva”, amint valaki kiszáll a kocsijából.
Veszélyei lehetnek annak is, ha túlságosan jobbra tartasz, és annak is, ha úgy haladsz, hogy eközben elfoglalod a sávot. Hogy a kettő közül melyiket választod, az adott útszakasz jellegzetességeitől függ. A széles, lassú forgalmú, kevés kereszteződéssel/autókihajtóval rendelkező utakon haladhatsz szorosan a jobb oldalon. A gyors, sok kereszteződéssel rendelkező nagy forgalmú utakon haladj inkább kissé balra húzódva. Nem lehet kijelenteni, hogy jobb mindig elfoglalni a sávot, vagy ragaszkodni a padkához: ez mindig a körülményektől függ!
Haladj úgy, mintha láthatatlan volnál!
Néha hasznos úgy kerékpározni, hogy az autósok ne üssenek el még akkor sem, ha történetesen nem látnak. Ilyenkor természetesen nem akarsz valóban láthatatlan lenni, hanem azt akarod, hogy mindegy legyen, lát-e az autós, vagy nem. Ha úgy közlekedsz, hogy az autósnak látnia kelljen téged és valami manővert végrehajtania ahhoz, hogy ne üssön el (pl. lassítani, vagy sávot váltani), akkor biztos, hogy el fog ütni, abban az esetben ha véletlenül nem vesz észre. Ezzel szemben ha nem állsz az útjukba, akkor még abban az esetben sem ütnek el, ha történetesen észre sem vették, hogy ott vagy. Ezt persze nem mindig lehet megtenni, de sok közlekedési helyzetben segít, ha figyelembe veszed a láthatatlanság elvét.
A nagyon gyors forgalommal bíró utakon a gépjárművezetőknek kevesebb idejük van arra, hogy észleljenek téged, mert olyan gyorsan jönnek. Ha lehet, kerüld az ilyen utakat, kivéve, ha rengeteg hely van arra, hogy egy autó és egy bringa elférjen egymás mellett. Ha van elegendő hely a közlekedésre, akkor a gyors úton gyakorolhatod a láthatatlanságot azzal, hogy szorosan jobbra tartasz. Ha kellőképpen jobb oldalon haladsz ahhoz, hogy ne legyél az autók által elfoglalt sáv része, akkor csak elhúznak melletted, és nem ütnek el, akkor sem, ha éppenséggel észre sem vettek.
Egy másik példa: jó dolog jelezni a balkanyart, de legjobb olyan helyen vagy időben balra kanyarodni, amikor nincs mögötted autó, amelyik elüthetne amíg megállsz és vársz arra, hogy ténylegesen balra kanyarodhass. Ott állsz az út közepén, lengeted a bal karod, várod, hogy elengedjenek, és bízol benne, hogy a mögötted jövő autó meglát és megáll. Ha mégsem, akkor bajban vagy…
Ne próbálj meg tehát valóban láthatatlanná válni, de kerékpározz azzal a feltételezéssel, hogy az autósok nem látnak téged. Természetesen azt akarod, hogy lássanak, és tegyél meg mindent, hogy segítsd őket ebben: hordjál láthatósági mellényt, villogót és kiabálj rájuk, ha úgy látod, hogy eléd akarnak vágni. Emlékezz vissza arra is, hogy sok esetben el kell foglalnod a sávot, és ilyenkor viszont éppen arra építesz, hogy az autósok meglássanak.
Tartsd be a követési távolságot!
Mindig figyelj arra, hogy ne kenődj fel az előtted haladó hátára, abban az esetben ha az hirtelen fékezne. Hagyj megfelelő követési távolságot mögötte, vagy ha ez valami miatt nem lehetséges, akkor húzódj a bal oldalához, hogy legyen hely egy fékezésnél balról elmenni mellette.
Kerüld a kiélezett helyzeteket!
Néha jól eshet városi forgalomban felpörgetni az adrenalin-szintet, élvezni, hogy kerékpárral fürgék és gyorsak vagyunk, de nem árt ilyenkor is észnél lenni. Gyakran vállal be az ember olyan helyzeteket, amelyekről sokéves kerékpáros közlekedés során szerzett tapasztalatok alapján tudhatja, hogy amennyiben nem történik valami váratlan, akkor ha neccesen is, de épségben keveredik ki. A hangsúly itt most a „valami váratlanon” lenne. Ne feledjük: bármikor bekövetkezhet egy előre nem látható géphiba, alkatrésztörés, és ha ilyenkor egy gépjármű féktávolságán belül vagyunk, akkor menthetetlen a helyzet…
Ha jön a vonat…
A KRESZ ilyen tekintetben látszólag kicsit túlbiztosítja a helyzetet, de nem véletlenül. Egy vasúti szerelvény féktávolsága több száz méter, így nem nehéz ezen belülre kerülni. Vasúti átjárót mindig lassan közelítsünk meg, hogy fel tudjuk mérni a helyzetet: van-e sorompó vagy fénysorompó és az éppen milyen helyzetben van, illetve amennyiben nincs, akkor közeledik-e éppen szerelvény az átjáróhoz. Utóbbi esetben az előző bekezdésben foglaltak szerint járjuk el: kerüljük a kiélezett helyzeteket. Elég egy óvatlan mozdulat, teszem fel esőben megcsúszunk a vizes sín felületén és már kész is a baj. További lényeges momentum: fénysorompóval biztosított vasúti kereszteződésen teljesen mindegy hogy hány vonat haladt át előttünk, addig amíg a fénysorompó piros fénnyel villog, nem haladunk át. Olykor idegesítőnek tűnhet percekig várakozni egy lezárt vasúti sorompó előtt, de ha nem ezt tesszük, és véletlenül rosszul döntünk, az egyenlő a biztos halállal. A dolog szomorú aktualitását egy a közelmúltban sorompóval és fénysorompóval egyaránt védett vasúti kereszteződésben történt halálos kerékpáros baleset adja. Ha a bringás nem a sorompó elé áll be, akkor látta volna, hogy hiába haladt el két vonat, a fénysorompó még mindig piros jelzőfényt ad. Igen, ezzel a megoldással talán öt percet is nyerhetett volna, ha nem jön a harmadik vonat…
A most leközölt kiadvány megtalálható PDF formátumban a Magyar Kerékpárosklub honlapján a publikációk között: http://kerekparosklub.hu/navigacio/publikaciok. A szöveget Magosányi Árpád (Magwas) fordította. Reméljük a sorozatból valóban hasznos tanácsokra lelhet a hazai kerékpáros, így teljesülni fog a címben megfogalmazott cél, és valóban minél kevesebben fogjuk elüttetni magunkat.
Eredeti cikk: BikeMag, 2008 március
Szöveg: HBalage
Képek: HBalage
