A vastag kerekű MTB kerékpárok rengeteg érdeklődőt vonzottak a németországi kiállításon. A nézelődők hol kételkedve, hol csodálva nézték a különös bringákat, amik egyre több standon feltűntek. Honnan ered ez az irányzat, mire jó ez a kialakítás? Milyen érzés lehet egy ilyet hajtani? Beszámolónk ezekre a kérdésekre próbál választ adni!
Az első, dagadt gumival szerelt kerékpárok Alaszkában jelentek meg. Az extrém kinézet nem kizárólag figyelemkeltési célt szolgált, hanem a funkcionalitás miatt volt szükség a nagyon széles gumikra, ugyanis a hóval borított területeken a hagyományos MTB kerékpárok használhatatlanok voltak, folyton belesüllyedtek a hótakaróba.
Fatbike, fat man, avagy a Demo Day varázsa
A 3,7”-nél szélesebb külsők viszont nagyobb felületen érintkeznek a talajjal, ezáltal jobban eloszlik az általuk fenntartott bringa súlya, így irányíthatóak maradnak laza talajon is. Homokban szintén kijönnek a duci kerék előnyei az említett okok miatt.
Sivatagban túrázni tökéletes lenne
Az első tömegtermelésben készülő fatbike is Amerikából származik. A minesottai székhelyű Surly cég 2005-ben kezdte gyártani a Pugsley modellt. Azon kívül, hogy a váz különbözik a hagyományos MTB vázaktól, alkatrészekből is speciális darabokra van szükség.
Igen, az ott a felniszalag…
Úgy gondolom, ez volt az az indok, ami a nagyobb gyártókat visszatartotta a duci kerekű bringák készítésétől. Ilyenek például a 65 mm szélességű –triálhoz hasonlóan kikönnyített-felnik, a hosszabb tengelyű első és hátsó agyak, továbbá az extra széles középcsapágy.
Nem elírás, tényleg közel 12 cm vastag a gumi
Az utóbbi időben azonban a fatbike-ok népszerűsége rohamosan nőni kezdett, így egyre több cég kínál ilyen modellt. Talán nem véletlen, hogy az Eurobike egyik díját is egy vastag kerekű MTB nyerte. A Salsa Beargrease nem egy átlagos darab, még ebben a kategóriában sem.
Az Eurobike Award díjas Salsa Beargrease
Teljes karbon monocoque vázszett, 121 mm széles középcsapágyház, 145X15 mm-es átmenő tengely elöl, 177X12 mm-es hátul. A komplett monstrum tömege XX1 szettel 12 kg körül alakul. Szinte hihetetlen adat, ha a kerékpár méreteit figyelembe vesszük.
XX1 alkatrészek a legkisebb össztömeg érdekében
A kiállításon sétálgatva botlottunk bele két belga srác nagykerekűjébe. A bringák érdekessége, hogy titán vázra épültek, és speciális, prototípus teleszkópokkal voltak szerelve.
Sandman Hoggar, titán vázzal, prototípus upside down villával
Mindkét tulajdonos teljesítette gépével az idei Megavalanche enduro versenyt. Elmondásuk szerint, akik merevfarú bringához vannak hozzászokva, könnyen alkalmazkodnak a használathoz, és rövid összeszokási periódus után hatalmas élményeket lehet szerezni egy ilyen géppel.
A teleszkóp még nem szériaérett, a srácoknak többször gondot okozott a felmelegedés miatt megváltozó rugózási karakterisztika
A német Velotraum kevésbé versenyorientált MTB-t állított ki a standján. A csomagtartóval ellátott monstrum majdnem 17 kg-t nyomott, és az egyik legszélesebb kerekekkel szerelt bringa volt, 4,7”-es (12cm) külsőivel.
Velotraum, álom vagy rémálom?
A nagy gyártók közül az amerikaiak mozdultak rá leginkább a trendre. Talán a legesztétikusabb megoldást a Specialized találta ki a fatbike trendre, a Fatboy-al.
Specialized Fatboy, a legtetszetősebb duci…
A KONA inkább egy „átlagos”, alaszkai télben mindennap használható modellt mutatott be.
A KONA se akar lemaradni
Végül, de nem, utolsó sorban következzen a Bikemag által is tesztelt Gates hajtásos, Nicolai Argon Fat beszámolója az Ügyvezető Úr „tollából”:
Nicolai Argon Fat, mekkora gumi van ezen?
A Demo Day-re belépve egyből a Nicolai standján kiállított dagadt kerekűbe botlottam. Az első ledöbbenés után lelkesen fényképezni kezdtem, és tesztre kértem az egysebességes rombolót. A bringa nem volt igazi tesztgép, egyedi darab, amit magának épített az egyik Nicolai alkalmazott, aki megengedte, hogy elvigyem kipróbálni egy körre. Az első méterek igazán megdöbbentőek. Mintha egy traktorra ülnél, iszonyúan stabil és biztonságos érzés. Aszfalton meglepően könnyedén gurul, ami azonban egy normál 2.0-ás mtb kerékhez képest mégis kicsit ragadós érzés. A fordulás és manőverezés a látogatók között nem okozott gondot, a fekete pályás tesztkör irányába suhantam vele. Az aszfaltos szakasz után kavicsos murvás földút következett enyhe lejtővel, itt van igazából elemében a bicikli, könnyen és stabilan gurul és iszonyúan jól tart, ha mindig ilyen úton mennék lefelé, csak ilyen kerék kéne… A sóderes földút után beértünk egy technikás, köves gyökeres erdei single trail-re, ami kellően saras volt pluszban. Itt már nem annyira tetszett a nagy kerék, a szűkebb nyomvonalakat nehéz volt vele belőni, nehézkes bizonytalan érzésem volt vele.
Normál erdei saras földúton gurultunk tovább, ami kellemes volt, de semmi extra, ám utána a mászásnál halálba kívántam az extra szélességet, mintha rágógumiban tekernék felfelé úgy éreztem magam. Összességében igazán különleges élmény egy dagadt kerekű, de engem nem igazán sikerült lenyűgöznie…
-
- Nicolai hátsó agy
-
- Nicolai gumi
-
- Demo Day a fatbike nyergében
-
- Gates hajtás
-
- Érdemes megfigyelni a yoke-ot
-
- Vastag kerék, nagy élvezet?
Szöveg: Laczkó András, Kuntár Bence
Borítókép: fat-bike.com
