Régen volt már alattam Cannondale, pedig kifejezetten rajongója vagyok a márkának. Ezúttal a neves amerikai gyártó egy 29-es gépe került terítékre, a 29-es Trail széria egyik belépő modellje, mely látványra igazi Cannondale leszámítva a „hagyományos” villát. Már annyira hozzászokott az ember szeme a Lefty-khez és Fatty-khez, hogy egy normál villa már feltűnő egy Cannondale-ben. A Trail 29 5-tel a gyártó a kezdő montisokat célozta meg, úgyhogy most egy bárki számára elérhető Cannondale következik. Nézzük, mennyit örökölt a cégnek hírnevet szerző csúcskategóriás gépektől!
Cannondale Trail 29 5
A Trail 29 5 geometriája nagyon hasonló a drágább modellekéhez (igazából pár milliméter eltérés van néhány adatnál, ami kifejezette jó hír), de „csak” double-butted alu csövekből készült, ami még mindig nem rossz azt figyelembe véve, hogy ebben a kategóriában számos gyártó teljesen mezei állandó falvastagságú csövekből készített vázakra épít.
Cannondale MTB tűrákra
A profi geónak köszönhetően irányítás tekintetében hasonló élményt kapunk, mint a drágább gépeknél, így nagyon agilis, de mégis kiegyensúlyozott viselkedést nyújt egy picit nagyobb tömeg és megfizethetőbb ár mellett. A váz kidolgozását illetően elmondható, hogy igazi – egyébként pont az alumínium megmunkálás színvonaláról híressé vált – Cannondale-lel állunk szemben, elcsiszolt hegesztések, véggondolt logikus papucskialakítás, szép formájú 1,1/8”-os fejcső, S.A.V.E. kialakítás a hátsó háromszögben, és semmi felesleges sallang.
S.A.V.E. támvilla 6061 butted alu-ból…
A hagyományosan 1,5”-os fejcső 1, 1/8”-os villanyakat rejt
A S.A.V.E. egyébként nem más, mint a hátsó háromszög olyan kialakítása, mely megnövelt függőleges rugalmasságot biztosít, hogy csillapítsa az út felől érkező rezgést miközben a csövek és a váz egészének oldalirányú, illetve torzionális merevsége nem szenved csorbát. Lényegében erősen lapítják a támvillákat oldalirányban, így érve el a két tulajdonságot egyszerre. A vázon egyébként találunk csomagtartószemeket is, így akár a baráti túrához is csatlakozhatunk kedvenc montink nyergében. A hosszabb tekerésekre természetesen ott a 2 kulacsrögzítő hely is. Összességében elmondható, hogy ez a váz ennek a gépnek szó szerint a lelke, ebből nem adott alább a neves gyártó, de hogy beleférjen a kezdő hegyi bringások sokszor elég szűkös költségkeretébe, az alkatrészeknél tapasztaltam némi spórolást.
Négyszögtengelyes Acera szintű szetten kívüli hajtókar
A tárcsafék-konzol és a dizájnos Cannondale féktest
Ennek legfőbb áldozata a villa lett – és akkor legyünk is túl jelen teszt fekete levesén -, ugyanis a Suntour XCM teló jelenti a gépben a leggyengébb láncszemet. Igazából alig tudok róla pozitívat mondani. Nehéz, nehezen indul meg, kicsit rondán, lelketlenül mozog, csattog, csak valami érezhetetlen fix, tehát nem állítható csillapítás van benne, az acélrugó előfeszítése ugyan állítható – jó sok tekergetéssel -, de csak nagyon szűk határok között. A Suntour lock-out karjait viszont nagyon szeretem. Sokkal jobban kézre állnak és szebben működnek, mint a jóval drágább márkák villáin lévők. Sajnos azonban ezt sem sikerült kiaknázni, mivel az Altus váltókarnak a drágább Shimano karokkal ellentétben alul van a fokozatkijelzője, ami miatt viszont nem fért el az eredetileg tervezett módon a pop-lock kar, azt fejjel lefelé szerelték fel. Így viszont már nem esik kézre igazán. Ráadásul a villa belokkolva is mocorog egy kicsit minden egyes fűcsomón és kavicson hangos csattogás közepette. Aztán kb. egy hét használat után elkezdett kotyogni a becsúszószár. Szemmel láthatóan mozog a külső szár a vállhoz képest. Ebben a formában ez a villa nem való másra, mint hogy kényelmesebb vele tekerni, mint egy merevvillával.
Egy szép részlet a vázról: a kiszélesedő felsőcsőbe csatlakozó támvillák
A fékek terén pozitív meglepetés ért. Még sosem használtam Cannondale márkajelzésű fékeket (valamikor még nagyon régen az elődjét, Coda-át próbáltam). Nagyon pozitív élmény volt: szépen, jól adagolhatóan működnek, fékerő is van elég a testsúlyomhoz és tekerési stílusomhoz. A fékkar kifejezetten profi kinézetű és nekem nagyon ergonomikusnak bizonyult. A fék működési karakterisztikára leginkább a középkategóriás Shimano fékekre hasonlít, amiket nagyon szeretek. Az egyedüli furcsaság az volt velük kapcsolatban, hogy az első fék nagyon lassan kopott be. Talán a hátsó több koszt kapott, és az segített neki előbb bekopni.
Cannondale-es kidolgozás
A négyszögtengelyes hajtókar ugyan ma már kilóg a trendből, de nem volt vele baj, nem volt érezhetően rosszabb a merevsége, mint a kategóriában használt más, pl. Octalinkes karoknak. A váltószett is adta, amire egy kezdő bringásnak szüksége van, és már ennél a szintnél is 9-es a hátsó sor, az ebből adódó 27 sebességfokozat biztosan nem fogja limitálni a kezdő montis szárnypróbálgatásait.
Altus váltókar és a miatta fejjel lefelé felszerelt lock-out kar
Ezúttal is tetszettek a gyártó saját márkanevén futó alkatrészek – ebben az árkategóriában ez már egyértelmű trendnek látszik -, melyek a C4 jelölésű családot képviselik. Közülük kiemelném a nyeregcsövet, mely 2 csavaros fejkialakításával kifejezetten profi alkatrésznek tűnik. A nyereg szögét ily módon fokozatmentesen állíthatjuk, és nagyon erős, stabil rögzítést ad.
Cannondale C4-es alkatrészek
Alivio váltó a szép formájú papucson
A vázzal vérbeli hegyigép benyomását keltette bennem. jó fordulékonysága nagyon élvezetes csiki-csukizást biztosított az erdőben a legtechnikásabb ösvényen is, nem hiába Cannondale felirat díszeleg rajta. A lejtőzés is nagyon májer lenne a nyergében, csak az a villa… A 29 colos kerekek vették az akadályokat, ahogy az egy nagy keréktől elvárható. Az összehasonlíthatóság kedvéért ezt a gépet is elvittem ugyanarra az ösvényre, ahová minden tesztelésen nálam járó montit. A földből kilógó gyökereken, köveken finoman gördült át a 2 colos WTB gummákkal. Kicsit persze nehezebbnek éreztem a nagyobb kerekeket, mint akár a múltkori KTM 27,5-ös kerekeit, de érezhetően jobban is gördült át minden akadályon. A WTB Nine Line külsők számomra újak voltak. Mintázatuk általános felhasználásra enged következtetni, de a bütykei kicsit alacsonyabbak, mint mondjuk egy Schwalbe Rapid Rob-on, így annál kisebb gördülési ellenállással bír, viszont vizes talajon hamarabb eléri a határait, sárba nem igazán valók. A menettapasztalatokat összegezve azt mondanám, hogy a gép nagyon jól irányítható a drágább modellektől örökölt vázgeometriának köszönhetően, de az élményt az ár kordában tartása miatt beválogatott olcsóbb komponensek itt-ott limitálják.
Az Trail 29 5 főleg a göröngyös lejtőkön van otthon
A gyenge láncszem, az alap Suntour villa.
A gép össztömege kicsit több mint, a gyári adat (12,9 kg helyett 14,06 kg a gyári pedállal). A gép ára átlagosnak nevezhető a kategóriájában, figyelembe véve a magas minőségű, örökélet garanciás vázat, nem rossz vétel.
Mi kell még a gépre? Ha tekeregnél vele hétvégenként néha a bejáratott laposabb ösvényeken, arra egy darabig jó lesz így, de ha belejössz az igazi csapatásba, akkor a váz megérdemli a továbbfejlesztést egy könnyebb, csillapítással rendelkező, szebben működő villával.
A gépet természetesen leginkább patentpedállal tudom elképzelni, már csak azért is, mert máskülönben elég komoly megjelenésű masinát sikerült összedobniuk az amcsiknak, kár lenne elrontani az összképet egy ilyen igen egyszerű műanyag „bótbajárós” pedállal.
A Cannondale Helix pofás fékkarja
Mást nem bántanék rajta. Jelen felszereltségében a hétvégén alkalomszerűen tekerőknek, a szárnyait a hegyeken éppen csak bontogató kezdőknek ajánlja a gyártó, és én ezt a tapasztalatok fényében csak megerősíteni tudom.
A WTB Nine Line külső általános mintázattal
Pozitívumok:
+ vázgeometria, irányíthatóság
+ vázkidolgozás, részletmegoldások
+ esztétikai összhang
+ fékek
Negatívumok:
– nagyon alapszintű villa
– tetemes össztömeg
Ha ennél több kell íme: Cannondale Trail 29″ 4 Fekete 2014
Ugyanez a váz elérhető kicsit komolyabb felszereltséggel, ahol a hajtómű már Octalinkes kialakítású Shimano, Alivio az elsőváltó és a váltókarok a hátsó váltó pedig Deore, a teleszkóp a Suntour eggyel komolyabb, csillapítással rendelkező XCR modellje.
A Trail 4 létezik és elérhető 26”-os kerékméretű változatban is!
InfoBox:
Forgalmazó: Mali J.P. Kft.
A kerékpár a gyártó honlapján ide kattintva érhető el:
A kerékpár a hazai forgalmazó honlapján ide kattintva érhető el:
Származási hely: USA/Tajvan
Vázgarancia: élettartam garancia az első tulajdonosnak
Vázméretek: S (15”/38 cm)-M (17”/43 cm)-L (18,5”/47,5 cm)-XL (20,5″/52,5 cm)-2XL (22,5”/57 cm)
Alkatrész-garancia: 1 év
Ajánlott fogyasztói ár: 219.990 Ft
Figyelem! 25 éves a Cannondale magyarországi forgalmazója a Mali Kft, ezért a Cannondale Trail 5-re 25% kedvezményt ad, a készlet erejéig!
A Cannondale Trail 5 – 219.990 Ft helyett 164.990 Ft – 25% kedvezménnyel
A Cannondale Trail 4 – 239.990 Ft helyett 199.990 Ft!
Műszaki adatok:
Váz: 6061 double-butted Save alumínium
Villa: Suntour XCM-RL-29 coil-100, acélrugós, rugóút: 100 mm, PopLoc lockout
Első váltó: Shimano Altus
Hátsó váltó: Shimano Alivio
Váltókar: Shimano Altus 3×9 sebesség
Fékek: Cannondale Helix 6B (hidraulikus)
Féktárcsák: 180/160 mm
Hajtómű: Shimano M371 44/32/22T
Középcsapágy: Tange Seiki LN-3912 négyszögtengelyes
Lánc: Shimano CN-HG53
Lánckeréksor: Shimano Deore HG20 11-34T, 9 seb.
Agyak: Cannondale C4 Disc, kónuszos, gyorszáras, 32 lyuk
Felnik: Alex Rims DC 4.0 29″ 6061/T6, 622×21 mm, alu duplafalú disc 32 lyuk
Küllők: 2 mm rozsdamentes fekete
Külsők: WTB Cannondale Nine Line 29×2.0″
Kormány: Cannondale C4 680mm, alu, 31.8 mm, 20 mm emelés
Kormányszár: Cannondale C4, 7° alu, 31.8 mm
Kormánycsapágy: Tange Seiki LN-3912 Semi-Integrated 1,1/8”
Nyeregcső: Cannondale C4 350/27.2 mm, alu, 2 csavaros fej (XL-es méretnél 400 mm hossz)
Nyereg: Cannondale Stage 3
Markolat: Cannondale két komponensű
Pedál: Cannondale platform műanyag
Geometriai adatok:
Tesztelt kerékpár mérete: M (17” – 43 cm)
Fejcsőszög: 71,0 fok
Nyeregvázcső-szög: 73,5 fok
Nyeregvázcső-hossz: 433 mm
Vízszintes felsőcsőhossz: 594 mm
Tengelytáv: 1088 mm
Láncvillahossz: 444 mm
Kormányszár-hossz: 100 mm
Középcsapágy-magasság: 305 mm
Fejcső-hossz: 102 mm
Összsúly: 13,91 kg pedál nélkül
Szöveg: gg
Fotó: gg, Takács Tamás
