Benkó Barbi blogja: SuperCross, Balassagyarmat – téli időszámítás szerint
Benkó Barbara, a Focus XC Team versenyzője már téli időszámítás szerint abszolválta – győzelemmel – a balassagyarmati SuperCross fordulót, de a valódi vacogós napok csak ezután következnek…
Nem csak a naptárban köszöntött be a tél, hanem a valóságban is. Bár téli gyerek vagyok, mégsem szeretem ezt az évszakot. Az igazi problémám a hideggel van, és most még azt sem mondhatom, hogy annyira hideg lett volna, szerencsénk volt az idei ősszel. Na, de majd jövő héttől megtudom mi az a tél… Annak ellenére, hogy nem az én időjárásom volt, jól ment a verseny és a múlt heti pillanatnyi formahanyatlás után végre megint visszatért régi Barbi, ezzel zsinórban a 3. Supercross győzelmem szereztem meg. A rajtot egész jól elkaptam és a verseny feléig sikerült a fiúkkal mennem, utána volt egy pici hullámvölgyem, de az utolsó körre megint összekaptam magam és leráztam a szlovák fiút, akivel végig kerülgettük egymást.
Ami túlzás, mert az abból állt, hogy országútis létére végig utazott rajtam a sík részeken a pofaszélben, ahol elvileg ő gyorsabb, mert én híresen lassú vagyok síkon, majd a technikás szakaszoknál picit lemaradt, vagy még előtte bevágott elém, hogy ne tudjak eltávolodni tőle, majd a síkon integetett, hogy menjek előre. Mondom köszi tesó, te is vezethetnél egy kicsit, de egy centit nem ment elöl, úgyhogy utolsó körben úgy döntöttem biztosan nem engedem előre és ez sikerült is, életem árán sprinteltem fel a hosszú emelkedőn, hogy ne tudjon bevágni elém szokása szerint az utolsó csúszós erdei szakaszon, ott összeszedtem pici előnyt, amit a végéig sikerült megtartanom.
Vicces volt, már azon nevettem magamban verseny közben is, hogy jó, hogy itt gyilkoljuk egymást, de nem is egymással versenyzünk, vagyis nem egy kategória vagyunk, bár ezt már megszoktam, hogy ha a fiúk meglátják, hogy lány előzte meg őket, akkor vérszemet kapnak. 🙂 De igazából jó volt, mert végig versenyben voltam és volt kivel menni, az meg csak hab a tortán, hogy én kerültem ki győztesen. Abszolútban is 6. lettem, meg is lepődtem. A pálya nekem nagyon tetszett, kihozták a maximumot a szervezők a lehetőségekből, volt benne minden, ami crosshoz kell és miden szakág képviselői megtalálhatták a nekik tetsző szakaszokat.
Idén a hó elmaradt, nem hiányzott és picit „melegebb” is volt, mint múlt évben. A szél viszont stabilan most is mellénk társult. Jó volt hallani a sok szurkolást a pálya széléről, köszönöm szépen! Családom egy része is kint volt, és még ha nem is ez a fő szakágam, de láthattak versenyezni. Bár kevesen tudják, de én innen származom, igaz, egy másodpercet nem laktam Gyarmaton, de a családom összes tagja itt él, csak mi keveredtünk szüleimmel Pilisvörösvárra, így félig hazai pályán versenyezhettem, még akkor is, ha csak ma láttam először a pályát. 🙂 Apának ismét köszönöm az szuper segítséget, legjobb team vagyunk! A szervezőknek pedig gratulálok a rendezvényhez!
Jövő héten megyek a hideg német Alpokba a csapatomhoz sí edzőtáborba, ahonnan csak 14-én éjjel jövök haza, úgy tervezem a kecskeméti crossra azért hazaérek, de necces lesz.. Remélem a tavalyi -27 fokos életem negatív hidegrekordja nem dől meg kint. Nem ez a kedvenc edzésformám, de tudom, hogy hasznos lesz a kint töltött idő, és végre láthatom csapattársaimat, a hangulatra biztos nem lesz panasz!
Barbi blogja: http://benko.blogger.hu/
