A kerékpározás pénzügyi támogatását kéri a miniszterelnöktől a Magyar Kerékpárosklub
A Magyar Kerékpárosklub egy itthon szokatlan, de egyben logikus és jövőbemutató kéréssel fordult a miniszterelnökhöz és a minisztériumokhoz, azt szeretnék, ha Magyarországon is bevezetnék a fix kilométerdíjat a kerékpáros munkába járáshoz, illetve ha támogatnák a vállalati kerékpárok vásárlását.
Ma már nem kérdés senki számára, hogy a kerékpározás, a kerékpáros közlekedés mennyi társadalmi, gazdasági és egészségügyi előnnyel jár, nem beszélve arról, hogy a gépjárművek a nagyobb városokban egyszerűen nem férnek el, lassan belefulladunk a saját autóinkba és a helyzet csak folyamatosan romlik. Ennek kapcsán a Magyar Kerékpárosklub koordinációjával a KPMG Tanácsadó Kft. által, a Mobilissimus tervezőműhely bevonásával, és az Aktív Magyarország kormánybiztosság anyagi támogatásával készült egy tanulmány a nemzetközi példák alapján, hogy hogyan lehetne segíteni, ösztönözni a kerékpáros munkába járást. Elsősorban a megyeszékhelyekre és a fővárosra koncentrált a tanulmány, mert Magyarországon az aktív lakosság jelentős része él ezeken a helyeken.
A tanulmányban Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország és Svájc példáját vizsgálták, ahol jellemzően az alábbi ösztönző rendszereket használták:
“- Fix kilométerdíj fizetése a munkavállalók részére a kerékpárral munkába járáshoz megtett távolság alapján, ami adómentes költségtérítésként nyújtható;
– Vállalati kerékpár biztosítása a munkáltató által, amely után társasági adó kedvezményt kaphat a munkáltató (pl. Belgiumban), illetve a költségeket adómentes juttatásként átterhelheti a munkavállalóra;
– Személyi jövedelemadó-alap csökkentése a munkahely és a lakóhely közötti távolság alapján, amennyiben kerékpárral jár a munkavállaló dolgozni.”
Ebből a három rendszerből a tanulmány az első kettő bevezetését, a fix kilométerdíj és a vállalati kerékpár támogatása típusú ösztönzőket javasolta.
A tanulmány szerint ennek hatására a jelenlegi 115ezer városi, kerékpárral munkába járók száma 2030-ra 170ezerre emelkedhet és megtett kilométerek száma is 40millióra nőhet, emellett “a városok levegőminősége is jelentősen javulhat, évente 5000 tonnával csökkenthető a CO2 kibocsátás a javasolt ösztönzők hatására.”
A fix kilométerdíjat a saját személygépjármű használata után nyújtható adómentes költségtérítéshez hasonlóan javasolják, hogy a kerékpárra is terjesszék ki. Ennek a gépjárműre maximálisan elszámolható összege 15 Ft/km (csak a maximum van szabályozva, különben a mértékét a munkáltató határozza meg), a kerékpárra maximálisan elszámolható összegnek legalább ennyit javasolnak, de hogy igazán ösztönző legyen, a nemzetközi gyakorlat alapján lehet 45 Ft/km is. (Tehát akár 45 Ft-ot is kaphatunk kilométerenként ha kerékpárral járunk munkába – szerk.).
A vállalati kerékpárt a vállalati személygépjárműhöz hasonló vállalati kerékpárt a munkáltató saját költségén biztosíthatná, de ezt a költségét adómentes juttatásként nyújthatná a munkavállalónak.
“A munkáltatókat – belga gyakorlat alapján – a költségeik 120%-os elszámolhatóságával is ösztönözni lehetne. Ez csökkentené az adózási előtti eredményét és a társasági adóalapját (évente mindössze 22-30 millió forinttal kevesebb adóbevételt okozva).” – mondja a Magyar Kerékpárosklub bejegyzése a témában.
A javaslat mindenképpen végiggondolandó, hiszen valóban a kerékpáros közlekedést ösztönzi, mely a nemzetközi példákat tekintve részben a jövőt jelenti a városi közlekedésben. Jelenleg a kerékpározás a költségtérítéseket tekintve hátrányos helyzetben van a gépjárművekkel szemben, hiszen míg az autóra fizethető költségtérítés addig a kerékpárra nem, pedig a kerékpárnak (és az ahhoz tartozó ruházatnak, kiegészítőknek) is vannak szerviz-, illetve kopás költségei. A jövőben a javaslat ezt a különbséget törvényileg kiegyenlítené.
