fbpx

Az angol nyelv egy laza „folding”-gal letudja a történetet, én azonban még kicsit hezitálok, hogy az „összecsukható”, az „összehajtható” vagy esetleg az „összehajtogatható” jelzőt kapja jelen írás főszereplője, a Ciao P3-as. Neve és kinézete rögtön egy lankás macskaköves nápolyi utcát idéz fel bennem, ahol van apró teraszos kávézó és benne egy Maria nevű pincérlány, egy kis kocsma a sarkon, ahol biztosan akad egy Luigi valamelyik asztalnál, az utca végén pedig ott hullámzik a Földközi-tenger.
dahon1.jpg
Portálunk fórumán először 2002-ben indult topic az ehhez hasonló gépek iránt érdeklődőknek, ám akkoriban a legközelebbi viszonteladó is a szomszédos országokban volt keresendő. Nemrégiben azonban a forgalmazók ezen piaci rés felszámolására is tettek lépéseket, így 2005-ben már fel is tűnt pár példány, két évvel később pedig néhány márka már stabilan a piacon volt. Ettől függetlenül széles körben elterjedtnek még most, 2008-ban sem mondhatnánk ezeket a remek kis bringákat. A miénknél valamelyest fejlettebb kerékpáros kultúrával rendelkező országokban egész életforma épült a csomagolható bringák köré, és valóban el lehet csípni azt az érzést, amikor összecsukom, és lerakom az asztalom mellé vagy be a csomagtartóba, esetleg laza, urbánus öntudattal felpattanok vele bármely tömegközlekedési eszközre. Tőlünk kicsit nyugatabbra olyannyira együtt élnek ezzel a stílussal, hogy 2006-ban a Dahon Ciao sorozatának gépe kapta az Év Kerékpárja címet Hollandiában. Persze ez nem jelent nekünk sokat, hiszen a hollandok furcsa arcok. Egyfelől ott van a liberális gondolkodásmódjuk, a „coffee shop”-ok, a spacecake és a tengerszint alatti tulipánföldek, másrészről pedig a hagyományokhoz való ragaszkodás, a szélmalmok meg a fapapucsos fejőnő a régi Rama margarinról – hogy némi képzavarral élve megmaradjunk a sztereotípiák mezején..
dahon2.jpg
A Ciao P3-as a legkisebb a sorozatból, ám nem árt tudni, hogy a széria tagjai szinte csak a hajtásláncban térnek el egymástól (A „P” utáni szám egyébként a választható sebességfokozatok számát jelöli.). Az alkatrészlista meglehetősen rendhagyóra sikerült, ugyanis szinte minden alkatrész kapott saját, levédett technológiát, akit érdekel a jelentésük, mibenlétük, a gyártó honlapján nézhet szét az érdekes megoldások között. Egyebet nem kívánok mondani, jöjjön inkább a menettapasztalat, nyitás, csukás és tekerés…
dahon3.jpg
A gyártó egészen 193 cm-es magasságig ajánlja a gépet, ami – valljuk meg – egy 20”-os kerekű gép esetében enyhe homlokráncolást gerjeszt. Persze lehet rá morózusan bámulni, de még simán volt tartalék a gigászi nyeregcsőben, amikor már kényelmes, tekerős pozíciót vettem fel az aprónak ható bringán. Menet közben mindössze a kerekek kis átmérője volt szokatlan, meg persze a döbbent tekintetek, melyek valahogy mindenhová elkísértek. A váltó 3 áttétele leginkább városi tekerésre optimális, ám ha lendületbe jövünk, egész derekas tempót lehet vele diktálni. Persze érdemes figyelni a kicsit érzékenyebb irányításra, meg a kátyúkra. No és persze ne nagyon tervezzünk hosszú mászásokat, hacsak nem vagyunk mazochista beállítottságú versenyzők. A váz meglepően merev volt még alattam is, már persze ahhoz a feltevéshez képest, amit az ember egy ilyen kerékpárról elgondol nagy magányában. Kiállva nem szívesen hajkurásznám meg, bár nem hajladozott látványosan, úgyhogy felülmúlta várakozásaimat. A pedál kicsit ropogott, és a csapágyazása is lehetett volna finomabb, ám nagyon szépen be lehet hajtani, így elnézőbb voltam vele szemben is. A váltó sajnos kicsit esetlegesen váltott, de nem valószínű, hogy szériahiba lenne, bizonyára csak kifogtunk egy hibás példányt. A negatívumok közé mást nem nagyon tudtam sorolni, így jöhet a pozitív oldal. Első körben mindjárt itt a remek felszereltség. Sárvédők, csomagtartó (a szériában mellékelt gumipókkal), agydinamó, komplett világítás elöl Hella fényszóróval, a speciális kialakítású markolat, a strapabíró duplafalú felnik és az alacsony gördülési ellenállású Schwalbe külsők. Azután itt van még a kifogástalan első fék… Az utóbbi idők egyik legjobb hatásfokú V-fékét tiszteltem benne. A köszörült oldalfalú felni a kerámiás pofákkal etalon párosítás, amit csak tovább fokoz a jól eltalált pillangó, a kifogástalan bowdenszett és a rövid, merev villa. Hátul a kontra meg kontra, hát igen, no, sok mindent nem tudunk hozzátenni, én szívem szerint hátra is olyan remek kis V-féket tennék, mint ami elöl van, de hát másként alakult. Az esetek túlnyomó részében autóval szállítottam a célhelyre, de villamoson és buszon sem akadt gondom a transzportálásával.
dahon4.jpg
No de, a lényeg ugye – mert erről eddig még nem nagyon esett szó, ám végül is mégiscsak ezért jöttünk itt ma össze, hogy a gép összecsukható mivoltát firtassuk. A gyártó oldalán frappáns és mókás, rajzos mellékletben, pdf formátumban letölthető a bringa összecsukási útmutatója, de valójában minimális műszaki érzékkel bárki rájön, aki játszott valaha transzformerszekkel. A leírásban szögeket, íveket határoznak meg, de 2-3 perc alatt magunk is rájövünk, hogy kizárólag milyen pedál- és kormányállásnál tudjuk összecsukni a verdát. A gyártó szerint 15 másodperc alatt végezhető el a művelet, ami nyilván olyan egzakt érték, mint a G Astra 11 másodperces gyorsulása 100 km/h-ra. Vagyis egyes felspannolt, koffein-túladagolt gyári alkalmazottaknak bizonyára sikerült már a művelet ennyi idő alatt, ám az én legjobb időm két hét után is 30 másodperc volt. Ellenben az már vegytiszta erotika, amikor egymás után felfedezzük az olyan apróságokat, mint az alsócső alatti műanyag foglalatba passzoló bütyköt a kormányszáron, vagy a bringa első agyán, bal oldalt található apró, kör alakú fémlapot, mely összecsukás után elegánsan odafloppan a hátsó agy bal oldalán elhelyezett, kör alakú mágneshez. Így fogja össze a kerékpárt, valamint azt az egyenlő szárú háromszöget, amit az összecsukott gép alkot a tökig letolt nyeregcsővel és a két kerékkel. Megjegyzem ez a kialakítás stabil állást biztosít neki, nem dől semerre, nyugodtan leállíthatjuk magunk mellé a restiben a vonatra várva. 14 kg alatti súlya még az enerváltabb tulajdonosok izmait sem terheli meg túlzottan, csomagtartójánál fogva pedig remekül szállítható kis motyót kapunk.
dahon5.jpg
Nagyon jó kérdés, hogy van-e már igény ilyen bringákra itthon. Akkora igény, hogy érdemes legyen forgalmazni, szervizhátteret biztosítani, népszerűsíteni. Van-e olyan réteg ma Magyarországon, aki kiad 160-200 ezer forintot egy összecsukható kerékpárért? A kérdésre remélem minél hamarabb pozitív választ kapunk, mivel ez azt is jelentené, hogy hazai kerékpáros kultúránk megérett a hajtogatható gépekre. Én ugyan legfeljebb második bringának tudnám elképzelni, ám jó alternatíva lehet mindazok számára, akik nyaraláshoz, kirándulásokhoz, távoli városokban megejtett fagyizásokhoz, római-parti fórumtalálkozókon való részvételhez keresnek élhető, elfogadható alternatívát…
[poll id=”24″]
Eredetileg megjelent a Bikemag 2008. márciusi lapszámában.

Forgalmazó: Paul-Lange Hungary
Származási hely: Tajvan
Vázgarancia: 1 év
Alkatrész-garancia: 1 év
Vázanyag: 7005 Alumínium
Vázméretek: –
Ajánlott fogyasztói ár: 164.900 Ft

Villa: Dahon SlipStream; Puro U7 alumínium; patented Fusion technology
Kormány: BioLogic Crescent; alu; 600 mm
Kormányszár: Fusion technology; alu; Covert QR technology; patented InSide lock
Kormánycsapágy: Dahon Fusion 2; Zero stack
Nyeregcső: BioLogic Suspension; 40 mm út; 33,9 mm / 460 mm
Nyereg: BioLogic AirFlo
Nyeregcsőbilincs: Dahon Turtleneck
Hajtómű: Kinetix Wing; 6061 alumínium
Középcsapágy: négyszögtengelyes; zárt csapággyal
Lánckeréksor: –
Lánc: KMC RustBuster
Fékkar: BioLogic VB
Váltókar: Sram 3.0
Első agy: BioLogic Joule dynamo
Hátsó agy: Sram T3; agyváltó
Első fék: Kinetix SeedStop V fék; SilentGrip kerámiás fékpofákkal; Dahon LiveWire kábel
Hátsó fék: kontrafék
Első váltó: –
Hátsó váltó: Sram T3, agyváltó
Pedál: SunTour behajtható
Felni: Kinetix Comp; duplafalú, köszörült fékfelülettel
Küllők: 2 mm-es rozsdamentes; elöl radiális fűzéssel
Külsők: Schwalbe Marathon Racer

Geometriai adatok:
Fejcsőszög: 74,5 fok
Nyeregvázcső-szög: 75,0 fok
Tengelytáv: 1040 mm
Láncvilla-hossz: 415 mm
Nyeregvázcső-hossz: 240 mm
Vízszintes felsőcsőhossz: 580 mm
Kormányszárhossz: 0 mm
Középcsapágy-magasság: 300 mm
Súly: 13,37 kg

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo