A közelmúltban egy sportos országúti bringát teszteltünk a Bad-Bike jóvoltából. Vajon hogy teljesít az ár/érték arány bajnok magyar gyártó ebben a szegmensben?
A Baddog és Badcat bringák története egészen 2001-ig nyúlik vissza, ugyanis a holland Accell csoport ekkor kezdett bele a tószegi összeszerelő üzem beindításába. Az elmúlt 16 évben több mint 2 millió kerékpár készült el a világszínvonalú üzemben, többek között nagy értékű, nyugat-európai piacra szánt Hercules, Haibike, Ghost vagy Lapierre gépek hagyták el a gyártósort. A másfél évtized alatt rengeteg tapasztalat és tudás gyűlt össze, nemzetközi kapcsolatok épültek ki, így 2015. őszén egy új magyar márka megszületésének lehettünk szemtanúi.
Célként a hazai piac minőségi kerékpárokkal történő kiszolgálása merül fel, amihez rendkívül jó feltételek állnak rendelkezésre. Egyrészt tapasztalati úton már bőven kiderült, hogy kik a megbízható beszállítók, milyen fázisokra kell különös figyelmet szentelni az összeszerelésnél, vagy éppenséggel hogyan lehet a legjobban kihasználni az üzem kapacitását. Másrészt pedig a magyar igényekre is nagyobb figyelmet fordítanak, hiszen konkrét gyártóként kapnak rendszeres visszajelzést kereskedőktől, nem pedig egy világvállalat nagykereskedőjeként.
Vázszett:
Az országúti paletta három modellből áll, az általunk tesztelt alumínium vázas Greyhound 10 mellett két karbon vázas „agár” szerepel a kínálatban.
Technikai jellemzők terén már a legújabb trendeknek megfelelően készül a Greyhound 10 is. A kábelek a vázon belül futnak, a fejcső 1,125”-1,5” kúpos kialakítású.
A középcsapágy préselt csészés, a 46 mm átmérőjű ház akár 30 mm-es tengellyel rendelkező hajtóművek fogadására is alkalmas, viszont még a keskenyebb 68 mm szélességű. Mivel a kerékpár gyárilag Shimano szettel és hajtóművel van szerelve, ennek előnyei nem lettek kihasználva, szűkítő kell a 24 mm-es tengely miatt, továbbá a csapágyak sem a lehető legszélesebb ponton támasztanak fel, hanem hézagolók kerültek a tengelyre.
A klasszikus országúti kinézet konzervatív geometriát takar, nincsen látványosan hajlított sloping felsőcső, vagy íves támvilla. Méretválasztásnál lehet hagyatkozni a nominális méretre, nincs szignifikáns eltérés ahhoz képest a vízszintes felsőcső hosszban.
A villa teljes egészében karbon, összességében a vázszett igényes benyomást kelt az emberben.
Fontos kiemelni, hogy a világszínvonalú festés is a tószegi üzem munkájának gyümölcse. Bár a vázak – ahogy legtöbb kerékpárgyártó esetében – Távol-Keletről érkeznek, a fényezés már Magyarországon zajlik, az autóiparban is használt, fejlett technológiával.
A vízbázisú festést követően, a száradás után „vizes matricák” kerülnek felhelyezésre, majd a váz kristálytiszta hatást keltő akril porlakk bevonatot kap. A feliratok és logók így minden esetben lakk alatt találhatók, nem kopnak le idővel, vagy nem jönnek le pár mosás után. A száradási időkre is különösen odafigyelnek, ami bár magától értetődőnek tűnik, Ázsiában festett vázaknál szokott problémákat okozni.
Felszereltség
A Greyhound 10 nem fajtiszta, ennek bizonyítéka a két különböző generációs Tiagra szett keveréke. A fékváltókar még a régi klasszikus Shimano formával rendelkező, külső váltókábelekkel operáló ST-4600-as típus. Személy szerint nekem kényelmesebb az új Tiagra, de ez részben egyénfüggő is. Ami viszont lényeges különbség, hogy az új fékváltókar esetén eltér a bowdenhúzás-aránya, így az ST-4700-as sorozat csak az újabb 11 sebességes rendszerekkel kompatibilis, míg a tesztelt kerékpáron található egység a korábbi 10-es váltókkal működik. Ennek értelmében az első átdobó és a hátsó váltó is a 2011-ben bemutatott szériából való. Megbízhatóságban nincs rájuk semmi panasz, viszont előbbi hatalmas fejlődésen ment keresztül azóta, mind a váltáshoz szükséges erőkifejtést/finomságot, mind pedig a gyorsaságot tekintve. Hátul hasonló tendencia érezhető, de sokkal kevésbé jelentős a differencia. Ráadásul a szakemberek nem bízták a véletlenre a hátsó váltó beállítását, 3 bowdenfeszesség tekerő is található, egy a fékváltókaron, egy a hátsó váltón egy pedig „in-line” a kábelek közé szerelve…
Az új Tiagra szettet képviseli a 4 csavaros, aszimmetrikus csillaggal rendelkező kompakt hajtómű. Esztétikailag ez abszolút meghatározó a bringa összképét tekintve. A fékek szintén már ebből a szériából valók és a Shimano felnivel meglehetősen jól működnek együtt.
A kerekek a Shimano belépő szintű WH-R501-es darabjai, lényegében a legkedvezőbb áron elérhető gyári szett a piacon. Elöl 20 küllő radiálisan, hátul 24 2 kereszt mintára fűzve, kónuszos agyak és 15c felni, összességében edzőkeréknek ideális. Egyedüli komoly hátrány a 2 kg fölötti tömeg, de strapabíróság szempontjából sem lehet rájuk panasz.
A 25 mm-es Schwalbe Lugano gumik a német gyártó alsó házából származnak, tömegben és tapadásban nyilván elmaradnak egy Pro One köpenytől, de minőségük az ár/érték arányt nézve kiváló.
A kiegészítők egyszerűbb alumínium darabok, a kormány kompakt hajlítású, a kormányszár 54-es mérethez manapság kevésbé jellemzően 120 mm hosszú, míg a nyeregcső egyszerűbb 1 csavaros kialakítású. Említést érdemel még a Selle Italia Nekkar nyereg, ami bár régebbi típus, szintén igényes specifikációra utal.
Menet közben
Elsősorban egy amatőr sportoló, hobbi versenyeken induló kerékpáros első gépeként tudnám elképzelni ezt a Baddog bringát. A közel klasszikus geometria mellett a hosszú kormányszár is inkább annak kedvez, akinek nem okoz gondot a kicsit elnyújtottam, hajlított hátú testhelyzet.
Menettulajdonságok alapján sem komfort országútival van dolgunk, kifejezetten érezni, hogy alumínium vázon ülünk, rosszminőségű úton észlelhető vibráció. Jó minőségű aszfalton kifejezetten halk, színvonalas bringával van dolgunk, mászásnál azért nem rejthető el a közel 10 kg-os össztömeg, de hajtás irányú merevség szempontjából nem volt panaszom. Kicsit aggódtam a PressFit csésze és a hézagolók és szűkítő segítségével kompatibilissé tett hajtómű miatt, de semmi hang nem jött a középrész felől. Általánosságban elmondható, hogy az összeszerelés igényesen kivitelezett.
Páran talán ismerik a Pilisben lévő, Lajos forráshoz vezető rendkívül kátyús és töredezett utat, a tesztkör során erre is ellátogattunk a Baddog nyergében. A lejtőn lefelé pattogva itt bizonyosodott be kétséget kizáróan, hogy a Greyhound 10 nem erre termett.
Az alkatrészek tökéletesen működtek a teszt során, semmilyen probléma nem merült fel velük kapcsolatban.
Összességében egy régi vágású, hagyományos értékeket szem előtt tartó klasszikus országútival van dolgunk, ami jól teljesített ott, ahová alapvetően szánták. Jó minőségű országúton megbízható társ lehet hétvégi edzésekhez vagy akár évi pár hobbi versenyhez, de ha fontos szempont a komfort vagy esetleg kevésbé ismert, alsóbb rendű utak felfedezésére vágyunk, érdemes kipróbálni és átgondolni a választást.
Infobox
Gyártó: Accell Hunland
Forgalmazó: Bad-Bike
A tesztelt modell adatlapja: Baddog Greyhound 10
Vázméretek:49-52-54(tesztelt)-56-58-60
Származási ország: Magyarország
Ajánlott fogyasztói ár: 300 100 Ft
Specifikáció
Váz: Baddog Greyhound 10 alumínium
– 1,125” – 1,5” kúpos fejcső
– belső kábel elvezetés
– PF30 középcsapágy
Villa: Baddog karbon
Kormány: Kalloy HB-CR21
– kompakt hajlítás
– 42 cm szélesség
Kormányszár: XLC (Lee Chi)
– 120 mm hossz
– 31,8 mm átmérőjű befogó
Bandázs: Velo
Nyeregcső: Alumínium
– 1 csavaros
-27,2 mm átmérő
Nyereg: Selle Italia Nekkar
Fékváltókar: Shimano Tiagra ST-4600 2×10 sebesség
Fékek: Shimano Tiagra BR-4700
Első átdobó: Shimano Tiagra FD-4600
Hátsó váltó: Shimano Tiagra RD-4600 GS, közepes kanalas
Lánckeréksor: Shimano CS-HG500 12-28T 10 sebesség
Lánc: KMC X10
Hajtómű: Shimano Tiagra FC-4700 50-34T
Középcsapágy: FSA PressFit + szűkítő
Kerekek: Shimano WH-R501
Gumik: Schwalbe Lugano 25 mm
Mért tömeg: 9,8 kg (pedál nélkül)