Bár a botanikusok több különböző kávéfajtát is termesztenek, viszont a koffeinimádok kegyeiért folytatott versenyben csak két “sportló” indul: az arabica és a robusta; ezekből áll a világ egész kávétermelésének majdnem egésze.
A KávéVerzum Illy kávé kínálatában például kizárólag száz százalék arabica termékek szerepelnek, de ez nem jelenti azt, hogy a robusta kávékat már említenünk sem érdemes. Nézzük meg ezek legfontosabb tulajdonságait, amik jelentős különbségeket mutatnak.
A kávé gyümölcs
Az alcím nem valamiféle becsapós olvasó csalogató, hanem tény: a kávé valóban gyümölcs, pont, mint ahogy a foci is sport.
A sokak által fogyasztott kávébab igazából a kávécseresznye magja, ami kizárólag a formája miatt kapta a bab megnevezést, egyébként semmi köze sincs a hüvelyesekhez.
A legfontosabb feladat, hogy a kávécserjét termésre bírják. Ez egy kifejezetten igényes növény, legkorábban a telepítéstől számított negyedik évben terem, a termés beérése pedig – éghajlat függvényében – 6-11 hónapot is igénybe vehet.
A hosszabb érési idő a hegyvidékre, és a kevésbé napsütötte tájakra jellemző, viszont ezek a klímajegyek jellemzően intenzívebb ízeket tesznek lehetővé, tehát megérik a fáradságot.
Amit az arabica kávéról tudni kell
Ha a kétféle változatot versenyeztetjük, minőség tekintetében bizonyára az arabica lesz a győztes, viszont a termesztése sokkal bonyolultabb, mint a robusta kávéké.
A tökéletes feltételeket a termesztéséhez 900 – 2200 méter közötti, trópusi területeken lehet megtalálni, mivel ezeken a vidékeken van számukra eléggé termékeny talaj, nagyobb mennyiségű és egyenletes eső, illetve 15 és 24 fok közötti hőmérséklet. Az arabica “kávécseresznye” ovális, lapos, és két babot, azaz magot tartalmaz összesen, minden esetben kézzel kell betakarítani. Bár munkaigényes, a kereskedelmi forgalom háromnegyedét mégis ez a típus adja. Eredendően Etiópiából származik, de mára már több országban is elterjedt.
A “robusztus” testvér
A robusta íze kevésbé kifinomult, viszont nagy előnye, hogy ellenállóbb, bírja a meleget és a magas páratartalmat is. Síkvidéken, 900 méter alatt is termeszthető, ami a lehetséges termőterületek nagyságát igencsak kiterjeszti, Nyugat-Afrika mellett Indonéziában is találkozhatunk vele. Viszont az úgynevezett kávéövezetet még a robusta sem tudta túlzottan kitágítani, kizárólag az Egyenlítőtől délre húzódik a trópusi, illetve szubtrópusi régióban. Összesen 80 ország foglalkozik kávétermesztéssel, de ezek közül csak néhány jelentős, Brazília önmagában lefedi a világ termelésének egyharmadát.
Van praktikus előnye is a fogyasztók számára, hiszen a koffeintartalma kb. kétszerese az arabica kávénak, cserébe az ára feleannyi, így aki pusztán ébresztőként használja a kávét munka vagy sportolás előtt, annak egy robusta kávé tökéletes megoldás.
A nagy gyártók szeretik ötvözni a kétfajta típus előnyeit, ezért általában a kettő vegyítésével állítják elő termékeiket, így kihasználva a komparatív előnyöket, sok egészen jó minőségű eszpresszó kávé is arabica-robusta keverék.
(X) Támogatott tartalom