A hajtómű két hajtókarból, a lánckerékből és a középcsapágy-egységből áll. A kerékpáros által leadott erő ezen az alkatrészen koncentrálódik, így minden részegység beállítása, rendszeres karbantartása különösképpen fontos. A középcsapágy megfelelő működése sokat javít az elérhető teljesítményen.
A több mint száz éve egyeduralkodó négyszögtengelyes hajtókarrögzítést az utóbbi években váltotta fel a bordástengely, majd legújabban az integrált tengelyes hajtómű. Ezek azonos tömeg mellett lényegesen merevebb szerkezetet alkotnak. Viszont így most három teljesen eltérő rendszer van forgalomban, ami a szerelők számára szerszámigényessé teszi a hajtómű javítását. Természetesen mindhárom rendszerhez részletes szerelési útmutatást adunk.
A hajtókar leszerelése
Első lépésként a hajtóműrögzítő-csavart kell kihajtanunk, mely lehet 6/7/8 vagy 10 mm-es imbusznyílású, vagy 14/15 mm-es hatlapfejű, dugókulccsal hajtható. Számos esetben a hajtókarrögzítés egy önlehúzó szerkezettel valósul meg, így a megfelelő erőkifejtést követően a hajtókar a tengelyről lecsúszik. Integrált tengelyes hajtóművek esetében általában a lánckerék nélküli hajtókar felől kell megbontani a szerkezetet: ez történhet a tengelyben lévő csavarral, a hajtókaron lévő bilincscsavarral (pl. régebbi Shimano). Mindenképpen tanulmányozzuk a rendszer szerelési útmutatóját.
A modern, integrált tengelyes hajtómű-rendszer
Ha a rögzítőcsavar nem önlehúzós, a hagyományos négyszögtengelyes hajtókarok, illetve a bordástengelyes (de három darabból álló) típusok esetén a hajtókar leszerelését a tengelycsatlakozás körüli menetbe illesztett hajtóműleszerelő-szerszám segítségével végezhetjük. A két nem integrált rendszerhez alkalmazott szerszám annyiban tér el, hogy a nagyobb tengelyátmérő miatt a bordástengelyes szisztémánál a szerszám végébe a mellékelt dugót be kell illeszteni. Óvatosan, a lehető legmélyebben hajtsuk a szerszámot a hajtókarba, mert az alumíniummenetek megsérülhetnek. (A szerszám csavarmenetét előtte hajtsuk ki!) Ezután a szerszám csavarjának megszorításával tudjuk a hajtókart lehúzni a tengelyről.
A hagyományos tengelyrögzítéses hajtómű leszerelése a megfelelő célszerszámmal…
Az integrált tengelyes hajtóművek esetében a szerkezet oldása után a hajtókarok a csapágyból kézzel is kihúzhatók, ha valamiért szorulna, gumikalapáccsal finoman kocogtassuk ki a tengelyvéget. A Campagnolo Ultra-Torque rendszernél mindkét kar egy-egy féltengelyt integrál, amit a tengelyen belül oldani kell, majd a rögzítőrugó eltávolítása után lehet a két kart kihúzni a csapágycsészékből.
A Campagnolo UltraTorque rendszer eltér a többi integrált tengelyes hajtómű fel- és leszerelési menetétől…
A hajtókar felszerelése
A hagyományos négyszögtengelyes hajtókarok, illetve a bordástengelyes típusok esetén a hajtókarokat a beszerelt tengelyre kell ráilleszteni. A bordástengelyesnél a felfekvőfelületet zsírozzuk, négyszögtengely esetében töröljünk le róla a kenőanyagot. Pozícionáljuk a karokat, hogy egymással ellentétes állásban legyenek, helyezzük be a rögzítőcsavarokat (önlehúzó rendszer esetén a hajtókarban maradtak), és a könyv végén szereplő nyomatéktáblázatban foglaltak szerint húzzuk fel a karokat. (Négyszögtengely: 30-50 Nm, bordástengely: 60 Nm) Ha hatlapfejű csavarral rögzítettük a kart, helyezzük fel a külső porvédő kupakot is. 100 km megtétele után ellenőrizzük a csavar nyomatékát.
Az integrált rendszerek esetében a beszerelt csapágyakon keresztül át kell tolni a tengelyt, a másik kart a tengelyre húzni, ellenőrizni a pontos 180 fokos állást, majd a karon a rögzítést véglegesíteni. A Campagnolo Ultra-Torque rendszernél kissé komplikáltabb a helyzet: a rögzítőrugót fel kell helyezni a meghajtásoldali csapágycsészére, a jobb oldali kart behelyezni, majd a rögzítőrugót összenyomva, azt a csészébe tolni. Ha ezután a kart nem lehet kézzel kihúzni, a rögzítés megfelelő. Majd toljuk be a bal kart, és rögzítsük a tengelyen belüli imbuszcsavarral.
Lánckerekek
A lánckerekek állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. Kopásuk gyorsasága sok tényezőtől függ, de ha fogai kezdenek egyik irányba hegyessé válni, elérkezett az idő a cserére. A lánctányéron lévő speciális fogkiképzést ne tévesszük össze a kopással: ha csak egy-egy fog hegyes, szimmetrikus vagy nincs felső része, akkor nincs okunk eldobni. Ennek ellenére bizonyos időközönként érdemes a lánckereket leszerelni, megtisztítani, az esetleg keletkezett sorját lereszelni, az elgörbült fogat visszahajlítani. Ha túl sok ilyen problémát észlelünk, legjobb, ha a lánctányért még a végső elkopás előtt kicseréljük.
A kopott lánckerék “cápafogai”…
A lánckereket úgy tudjuk a hajtókarról leszerelni, hogy a rözítőcsavart 5 mm-es imbuszkulccsal kicsavarjuk, míg az anyának egy speciális lánckerék-kulccsal vagy széles fejű csavarhúzóval ellentartunk. Legyünk óvatosak az alumíniumból készült csavarok kihajtásánál: a nyílás vagy a vájat „elkenődhet”.
A lánckerekek felszerelése a jobb oldali hajtókarra…
Ütés a lánckerékben
Ha a hajtókar forgatása közben felülről a lánckereket figyeljük, annak tökéletesen koncentrikusan kell futni. Ha oldalirányú ütést látunk, valószínűleg a lánckerék vagy a hajtókar valamely lánckeréktartó karja görbült el. Ez megnehezíti a váltóbeállítást, illetve folyamatos zajforrás lehet. Figyeljük meg az ütés helyét, és a lánckereket állítható villáskulccsal próbáljuk meg finoman visszahajlítani. Ha ez nem vezet eredményre, cseréljük ki a lánckereket.
Az elhajlott lánckerék kiegyenesítésének egyetlen praktikus módja…
Lánckerékcsere
A két lánctányéros hajtóműveken a fent leírt módszerrel a hajtókar eltávolítása nélkül is ki tudjuk cserélni a lánckerekeket. Ügyeljünk arra, hogy az új lánckerék a megfelelő irányba mutasson (a külsőnek külső felőli oldalon, a belsőnek a belsőn legyen a rögzítőcsavar mélyítése), illetve egymáshoz képest pozícionáltak legyenek. Mindkét tányéron van jelölés: a külsőn a láncbeszorulás-gátló tüske, a belső egy nyelv a belső íven, és ezeknek egy vonalba kell állni. A csavarok meneteit a felszerelés előtt finoman olajozzuk meg.
A különböző, ma forgalomban lévő hajtómű/középcsapágy-rendszer…
A cikksorozatot a középcsapágyak tárgyalásával folytatjuk, majd a pedál anatómiája zárja a sort.
Forrás: BikeMag
Illusztráció: Zinn alapján BikeMag
