XCE: a lassan elfelejtett, mégis létező szakág – legalábbis sógoréknál
Blazsó Mártontól (Mesterbike 575 Team) kaptunk egy beszámolót a múlt hétvégén, az osztrák-magyar határhoz közeli Weizben rendezett mountain bike cross-country eliminator versenyről, ahol ő és Prájczer Péter is indult magyar részről:
Auer már másodszorra hívott meg a rendezvényükre, ezért idén úgy döntöttem, most tényleg elmegyek, ha már ilyen kitartóan szeretett volna vendégül látni. A mai napig nem tudom hogyan talált rám, de az eredményeimre nézve hízelgő!
Maga az esemény a magyar határhoz és Grazhoz közeli kisvárosban Weizben rendezett “city race” pontosabban XCE verseny. Meg kell jegyeznem, hogy ez a szakág mountain bike-on belül a lehető legmesszebb áll tőlem (legalábbis a jelenlegi fizikai adottságaimat ismerve). Egyébként kis gringó koromban mindig versenyeztünk a városban és akkor mindenkit legyőztem (ha jól emlékszem).
Persze volt, hogy nekimentünk bácsiknak, meg majdnem széttörtünk pár kirakatot véletlenül. Szeretek ugratni, meg max sebességen döntögetni a bringát 10 cm-re a kint sörözgető lakosoktól. Itt sem volt máshogy, csak itt bácsikat nem lehetett fellökni, mivel szuperül le volt kordonozva az egész kör. Kirakatot viszont lehetett volna rombolni, ha nagyon elnézed a kanyart.
Az egész időmérővel indult. két kört kellett megtenni egy rövid pályán. Az egész összesen 1,5-2 perc. A pályában volt kis rönksor, két nagyobb farönk, két ugrató, “S” kanyar. Igen élvezetes és gyors lett. Kb. huszon-pár induló volt a versenyen, köztük pár nagyágyú a szakágból és köztük Prájczer Peti is, akinek addig csak a nevét és munkásságát ismertem, de személyesen is nagyon jó arc, és komoly versenyző.
Nekem 9. időt sikerült mennem az időmérőn. Utána a megszokott négyes indítás, amiből két lassú ember kiesik. Sajnos a legjobb nyolc közé nem sikerült bejutnom, mert eltaktikáztam a dolgot. Azt hittem három körös lesz a kvalifikációs futam, de csak kettő volt. Kicsit lassan patentoltam be a rajtnál és ketten megelőztek.
Volt egy nagyobb testű srác, aki nagyon ügyes volt. A második körben akartam elmenni, de az egyik favorit valószínűleg a haverja sokkal gyorsabb lett volna nálunk, de nem szakadt el, hanem zárta a mindig szöget, hogy ne tudjak előzni. Gondoltam a harmadik körben, már annyira ki lesz a srác, hogy könnyen megelőzöm, kicsit kivártam, aztán hirtelen vége lett a második kör után.
Kicsit bosszús voltam, tanultam belőle, de ami a legfontosabb, hogy szuperül éreztem magam! Peti megszerezte az előkelő 3. helyezést, nagyon rangos döntőben és gazdagabb is lett párszáz euróval. Sajnos azt már nem láttam, mivel indultam Fenyvesre aludni, mert másnap Duna Maraton.
Remek, hangulata van egy ilyen rendezvénynek 2 kommentátorral, sok nézővel… Talán azért nem lett olyan népszerű, mint pl. a maraton vagy az XCO, mert kevés ember mer beáldozni pár perc versenyzésért hosszú utakat, de aki a közelben van, mindenképp menjen el egy ilyenre. Talán jövőre pont ide!
