Miközben mérések, felmérések sokasága és a tapasztalat is azt mutatja, hogy hatalmas ütemben nő a kerékpárral közlekedők száma Magyarországon, az infrastruktúra fejlesztése nem hogy nem segíti, de még nem is követi ezt a trendet.
2013 szeptemberében Budapesten a Múzeum körúti kerékpáros számláló alatt naponta átlagosan 10%-kal többen haladtak el kerékpárral, mint egy évvel korábban. Idén október 23-án a számláló elérte a félmilliót: január óta ennyien kerékpároztak el alatta. (Kisfilm az október 23-i félmilliós rekordról itt ) Tavaly egész évben nem volt ennyi a mért szám – 2012. december 31-én 485 000-en állt a számláló.
Töretlen növekedést mutatnak a felmérések is. A Kerékpárosklub megbízásából a TNS-Hungary évente négyszer méri országosan a kerékpárhasználatot. A 2013. szeptemberi adatfelvétel szerint a megkérdezetteknek 45%-a mondta országos szinten, hogy kerékpárral közlekedett, Budapesten pedig a lakosság negyede.
A fenti trendeket igazolja az Eurobarometer felmérése is. E szerint Magyarország az Unió országai közül – Hollandia után Dániával holtversenyben – a második legkerékpárosabb ország, a lakosság 19,1 %-a mondja azt, hogy a fő közlekedési eszköze hétköznap a kerékpár.
(Eurobarometer, Future of Transport 2011, Európai Bizottság)
Miközben a számok, a fejlődés látványos, európai szinten is példamutató, a szakpolitika mintha nem tartaná annyira fontosnak a kerékpáros közlekedés fejlesztését. Sem az infrastruktúra fejlesztésére, sem a szemléletváltást segítő kampányokra nem költ Magyarország elegendő pénzt. Csak a már meglévő igények kiszolgálásához is szükséges lenne, hogy a közlekedésre szánt fejlesztési pénzek arányos része (19% a kerékpározás részaránya a személyközlekedésben) a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére fordítódjék.
Ahhoz, hogy ez az arány 2020-ra 22-25% legyen, még többet kell tenni. A magyarországi kerékpáros szervezetek és az Európai Kerékpáros Szövetség (az ECF) közösen elkészített Nemzeti Kerékpáros Koncepciója szerint hozzávetőlegesen 120 Mrd Ft forrásra van szükség, amely várhatóan összesen legalább 150 Mrd Ft megtakarítást és gazdasági hasznot generál majd Magyarország számára ebben az időszakban. A megjelent operatív programtervek szerint ennek az összegnek csak a töredéke fog a rendelkezésre állni. A tervezett összegek nem fogják a települések számára lehetővé tenni a helyi közlekedési hálózat kerékpáros-barát fejlesztéseit, a települések közti szükséges útvonalak megépítését, de még a meglévők üzemeltetését sem.
Szavakban, nyilatkozatokban már nincs hiány, politikusok sokszor beszélnek a kerékpározás fontosságáról. Most itt az ideje annak is, hogy a fejlesztési tervek is megszülessenek, források is rendelkezésre álljanak. Ennek megfelelő alapja lehet a Nemzeti Kerékpáros Koncepció. A Kerékpárosklub kéri, javasolja, sőt, követeli, hogy a kormány ennek alapján korrigálja a vonatkozó operatív programokat, teremtse meg a kerékpározás fejlesztésének szakmai és pénzügyi alapjait!
Piackutatási adatok: http://kerekparosklub.hu/
A Múzeum körúti számlálóról: http://kerekparosklub.hu/
