hírek kiemelt Külföldi kerékpártúra magazin országúti Túra verseny

Közel-Keleti Békeverseny – nem szimpla kerékpárverseny lesz!

2017.05.26.

„A sport reményt adhat ott, ahol egykoron kétségbeesés uralkodott. Bármely kormánynál hatékonyabb a faji ellentétek leküzdésében. A sport képes megváltoztatni a világot.” – Nelson Mandela

Jala-jala, azaz gyerünk-gyerünk! – kiabálják nekünk a kissrácok a Petrába vezető úton. Dehogy megyek én gyorsabban, végre sikerült az élre állva kicsit visszafogni a tempót. Több ország újságíróival hívtak meg a jövő márciusra tervezett Middle East Peace Tour országúti kerékpárverseny promóciós túrájára, és a fene sem gondolta volna, hogy ilyen erős mezőny áll össze bringás újságírókból is. Itt van velünk a világ egyik leggyorsabb női kerékpárosa, a riói olimpiai szökése és hatalmas bukása után pláne világszerte ismert országúti profi Annemiek Van Vleuten is. Neki ez a pihenő hete, de úgy látszik nála belefér ebbe a 35-40 km/h-s tempó.

Az újságírók mellett a világ egyik lejobb női kerékpárosa, Annemiek Van Vleuten is megtisztelte a túrát

Kapkodom a levegőt, majd egyszer csak eláll a lélegzetem. Egy nyergen átkelve feltárul előttünk Petra sziklákkal és kanyonokkal tagolt völgye. Fotón sem lehet visszaadni azt a térérzetet. És a csoda még csak ezután következett! Egy valaha víz vájta folyosón keresztülhaladva érkeztünk meg a több ezer éves sziklába faragott városhoz. Leírhatatlan érzés ott állni a templom előtt, melyet eddig csak képről ismerhettem. Látványban az esti vacsorán sem maradt el sokkal mögötte. A környező barlangokat körben kivilágítva fogyasztjuk a helyi specialitásokat, mint például a földbe vájt üregben sült csirkét.

Még előző este Ammanban, ahonnan a verseny rajtja lesz majd, mesélte el nekünk Gerhard Schönbacher főszervező, aki egyébként ismert Tour de France legenda és már elismert versenyszervező (Alpentour Trophy és Crocodile Trophy), hogy hogyan lett egy négy évvel ezelőtti ötletből hosszú tárgyalások és terepbejárások után rajtra kész sportesemény. Amikor Gerhard belevágott a megvalósításába, rajta kívül senki nem hitt benne, hogy sikerülhet a három országot, négy népet és két szemben álló vallást kibékítenie egy közös példa értékű és útmutató sportrendezvény érdekében.

Ahogy ő fogalmazott: „A sport meghatározó erő a világunkban és milliók űzik világszerte. Hacsak néhány százan felszólalnak a békéért, akkor annak erős visszhangja lehet.” A Middle East Peace Tour mindenki számára nyitott részvételű hét napos országúti verseny, és a nemzetek és vallások közötti megbékélés úttörője és iránymutatója szeretne lenni. Megnyitni az utat más sportok előtt is és bebizonyítani, hogy össze lehet fogni az eltérő kultúrákat egy közös nagyszerű célért a megbékélés és egymás elfogadása jegyében.

Petra után érdekes volt látni a két „világ” közötti eltérést, a békés és nyugodt, de elmaradottabb tradícionális Aquabát, majd a nyüzsgő, pörgő modern Eilatot. Hihetetlen, hogy a két várost csak egy határátkelő állomás választja el. Másnap az esti eilati sörözés után kissé megfáradva vágtam neki a világ legnagyobb krátereként emlegetett Mitzpe Ramonnak. Ez egy ovális tektonikus kráter, mely folytatása az afrikai törésvonalnak. Feltekerve a peremén, majd visszanézve lenyűgöző volt a hihetetlen kiterjedésével. Az ebéd előtti prezentáción megtudhattuk, hogy akár több napos hegyikerékpáros és gyalogos túrákat lehet itt tenni, melyekhez útvonal és szállás ajánlatokat is tud adni a helyi túraközpont.

Következő szállásunk a Holt-tengernél volt. Vicces volt látni útközben a kövekből kirakott negatív számokkal jelzett tengerszint alatti magasságot, vagy inkább mélységet. Este még lementünk úszni egyet, de csak lebegtünk, mint a gumimatrac, de hogy mennyire sós, arról azután szereztem igazán emlékezetes tapasztalatot, amikor belement a víz a szemembe.

Másnapra elvileg csak 60 km volt tervezve eredetileg, de megszavaztuk mindannyian, hogy végig biciklin tesszük meg a távot Jerikóig, azaz végigtekerünk a Holt-tenger mentén, majd a jerikói palesztin kerékpáros klubtagokkal együtt megkerüljük a város főterét.

Estére már Jeruzsálembe buszoztunk, ahol a történelmi város bejárása után az Osztrák-Magyar Zarándokházban búcsúztunk el egymástól a jövő évi verseny rajtjánál történő találkozás reményében.

Az UCI kategóriás verseny 2018. márciusában kerül megrendezésre, és 681 km-en keresztül Jordániából indulva érinti Egyiptomot, majd izraeli útja után Palesztinában ér célba. A szintemelkedés is elég változatos lesz, hisz néhol 800 m magas hegyek megmászása mellett -400 m alá is le kell ereszkedni a Holt-tengernél. Szél várhatóan lesz, de a homoktól nem kell félni, mert ezen a környéken a kősivatagok a jellemzőek. Jövőre 500 főig mindenkit várnak, profi és amatőr jelentkezőket is. Remélhetőleg sikerül minden évben egy elismert kerékpárost is majd a mezőnyben tudni, mert már többen is jelezték – például Jan Ullrich, vagy Jens Voigt, hogy szívesen megjelennének egy ilyen nagyszerű üzenetű rendezvényen.