Fordított irányú keresztes hadjáratnak nevezték az idei Giro d’Italia (2018. május 4-27.) programját a szervezők a nagy Giro-kézikönyv, a Garibaldi előszavában. A Jeruzsálemből rajtoló és Rómában végállomásához érő útvonal kétségkívül több értelemben megérdemli már előzetesen is a történelmi jelzőt.
A történelmi rajt
Amikor 2018. május 4-én péntek délután Jeruzsálemben az időfutamon elrajtol az első kerékpáros, egy új fejezet veszi kezdetét a kerékpárversenyek történetében. Ez lesz az első alkalom, amikor egy Grand Tour (a földrajzi értelemben vett) Európán kívüli területre látogat. Legalább egy évtizede ismertek azok a híresztelések, hogy a Giro d’Italiát szervező cég, az RCS Sports előbb-utóbb valami hasonlóval próbálkozik, sokáig tartotta magát például a feltételezés, hogy hamarosan New Yorkból indul majd a verseny, pár évvel ezelőtt pedig már konkrét tervek keringtek a neten egy esetleges Japán-rajtról. A választás végül Izraelre esett. Ez lesz egyébként a Giro d’Italia 13. Olaszországon kívüli rajtja.
Az első három szakasz (egy egyéni időfutam és két egyszerű, problémamentes, minden bizonnyal sprintbefutóval végződő etap) ennek megfelelően nem annyira a versenyezők, a versenyzés szempontjából, hanem kuriózitása okán lesz érdekes.
Ahogyan az már a 2014-es (Észak-Írország/Írország) és a 2016-os (Hollandia) esetében is történt, praktikus okokból pénteken rajtol a verseny, hogy egy plusz pihenőnapot beiktatva kapkodás és kellemetlenségek nélkül érjen a mezőny olasz földre. (2010-ben például egyáltalán nem volt a versenyzők ínyére, hogy éjfélkor érkeztek meg Belgiumból, és még egy nyilvános ünnepséget is szerveztek nekik, miközben másnap már újra rajthoz kellett állniuk.)
Harc a pontokért
Az utóbbi évek versenyprogramjait tekintve a három GrandTour közül a Girónak sikerült talán legarányosabban elosztania sprintereknek kedvező szakaszokat. A Tour de France-on tavaly már-már botrányosan sok volt a sík szakasz, míg a Vuelta a Espanán nem véletlen, hogy rendre kis számban képviseltetik magukat a top sprinterek.
A már említett 2. és 3. szakaszokon túl a 7., 12., 13., 17. és 21. szakaszokon a legvalószínűbb, hogy mezőnyhajrá lesz, míg a 4., 5., 10., 11. szakaszokon egy (vagy két) fokkal könnyebben elképzelhető a szökevénygyőzelem. Jó hír azonban, hogy a legutolsó szakaszt kivéve mindig van egy kis dimbes-dombosodás a vége felé, tehát még akkor is érdemes a szemfüles versenyzőknek a vége felé is megpróbálni megpattanni, ha a sprinterek csapatai végül könyörtelenül bedarálják őket. Hiszen a kivétel erősíti a szabályt (vagyis azt, hogy mindenki csak annyira szökhet, amennyire a mezőny engedi), hátha elszámítják magukat a sprintervonatok, és mégis haza lehet érni. (Láttunk már ilyet, nem is keveset.)
Harc a másodpercekkel
Két egyéni időfutam lesz az idei Giro d’Italián: az 1. és a 16. szakaszon. Jeruzsálemben 9,7 kilométert, míg Trento és Rovereto között 34,2 kilométert kell teljesíteni egy hagyományos, egyszerű, csak egy-két kisebb buckával tűzdelt, valamint a végén enyhén emelkedő útvonalon.
Nyolc nehéz hegyi befutó
Egy háromhetes körverseny esetében természetesen a hegyi szakaszok izgatják leginkább az érdeklődők fantáziáját. Csupán a 6. szakaszig (2018. május 10.) kell várni, hogy egy 1. kategóriás hegyi befutó szemtanúi legyünk. A cél az Etna, egy 15 kilométer hosszú, átlagban 6,5%-os emelkedő (legmeredekebb pontján 15%), ahol természetesen még semmi nem fog eldőlni, de az mindenesetre körvonalazódni fog, kik lesznek a főszereplők és nagyjából milyen versenyzői attitűdre számíthatunk a részükről.
Az első teljes hét végén a 9. szakaszon (2018. május 13.) is hegyi befutóval zárul a nap a Gran Sasso d’Italia emelkedőjén. Nem a meredeksége miatt lesz kínszenvedés feljutni rá (átlagban 3.9%, legnagyobb mértékben 13%), hanem a hossza miatt: 26,5 kilométeren át tart, úgy, hogy előtte már egy másik 1. kategóriás emelkedőt megmászott a mezőny, és onnan még csak feljebb visz az út.
Ahogyan mondani szokás, ez lesz az a pont, ahol megnyerni nem, de elveszíteni lehet egy háromhetes körversenyt. Amelyik csapat itt majd képes lesz diktálni a tempót, súlyos perceket mérhet első számú bringásuk riválisaira.
Az idei program emblematikus emelkedője a Monte Zoncolan, amellyel a 14. szakaszon (2018. május 19.) találkozik majd a mezőny. Három 3. kategóriás és egy 2. kategóriás hegy előzi meg majd a szakasz fináléját, mely 10,1 kilométeren át tart, átlagosan 11,9%-on visz majd fel az út és a legmeredekebb szinten 22% lesz az emelkedés.
Mindazonáltal nem a Monte Zoncolan lesz az idei Giro d’Italia Cima Coppija, hanem a 19. szakaszon a Colle delle Finestre (18.5 km hosszú, átlagban 9,2%, legmeredekebb részén 14%) emelkedője. A szakasz ezenkívül magába foglal még egy 3., egy 2. és egy 1. kategóriás emelkedőt is, utóbbi lesz az aznapi hegyi befutó, a Bardonecchia, amely 7,2 kilométeren át átlagosan 9,1%-os meredekségben visz felfelé (a maximum 14%).
Ugyancsak hegyi befutóval zárul még a 8., a 15., a 18. és természetesen a 20. szakasz is
A királyetap
Ha a Monte Zoncolan a Giro d’Italia útvonalának része, nem is lehet más a királyetap, mint az a szakasz, amelyen a versenyzők ezt a legendás emelkedőt másszák.Vagy mégsem? A Zoncolan a 14. szakaszon található az útvonalban, így még egy egész hét hátra lesz a verseny végéig, közte a második egyéni időfutammal (16. szakasz). Aztán következik egy sík etap, majd a 18., valamint a 19. szakasz (mindkettő hegyi befutóval), és csak ezután jön a 214 kilométeres táv Susa és Cervinia között.
Három 1. kategóriás emelkedő található a programban, mindhárom hegy a táv utolsó egy harmadában. A Monte Tsecore 16 kilométer hosszú, átlagban 7,7 %, legmeredekebb pontján 15%. a Col Saint Pantaléon 16,5 kilométer hosszú, átlagban 7,2% , legmeredekebb pontján 12%, míg a Cervinia 18,2 kilométer hosszú, átlagban 5,3%, legmeredekebb pontján 12%. Több, mint valószínű, hogy itt fog eldőlni tehát az összetett elsőség sorsa.
A sporton túl
1918-ban, azaz 100 éve ért véget az 1. világháború, s ahogyan már az elmúlt években a flandriai egynaposoknál megszokhattuk (különösen a Gent-Wevelgem esetében), hogy a program reflektál az ezzel kapcsolatos évfordulókra, idén a Giro d’Italia is meg kíván emlékezni az eseményről. A szervezők a Ferrara és Nevesa della Battlaglia közti 13. szakaszt szánják szimbolikusan az emlékezésre.
Szakaszok
1. szakasz (2018. 05.04.): Jerusalem – Jerusalem (9,7 km)
2. szakasz (2018. 05.05.): Haifa – Tel Aviv (167,0 km)
3. szakasz (2018. 05.06.): Be’er Sheva – Eilat (229,0 km)
1. pihenőnap (2018. 05.07)
4. szakasz (2018. 05.08.): Catania – Caltagirone (198,0 km)
5. szakasz (2018. 05.09.): Agrigento – Santa Ninfa (153,0 km)
6. szakasz (2018. 05.10.): Caltanissetta – Etna (164,0 km)
7. szakasz (2018. 05.11.): Pizzo – Praia a Mare (159,0 km)
8. szakasz (2018. 05.12.): Praia a Mare – Montevergine di Mercogliano (209,0 km)
9. szakasz (2018. 05.13.): Pesco Sannita – Gran Sasso d’Italia (225,0 km)
2. pihenőnap (2018. 05.14.)
10. szakasz (2018. 05.15.): Penne – Gualdo Tadino (239,0 km)
11. szakasz (2018. 05.16.): Assisi – Osimo (156,0 km)
12. szakasz (2018. 05.17.): Osimo – Imola (214,0 km)
13. szakasz (2018. 05.18.): Ferrara – Nervesa della Battaglia (180,0 km)
14. szakasz (2018. 05.19.): San Vito al Tagliamento – Monte Zoncolan (186,0 km)
15. szakasz (2018. 05.20.): Tolmezzo – Sappada (176,0 km)
3. pihenőnap (2018. 05.21.)
16 .szakasz (2018. 05.22.): Trento – Rovereto (34,2 km)
17 .szakasz (2018. 05.23.): Riva del Garda – Iseo (155,0 km)
18 .szakasz (2018. 05.24.): Abbiategrasso – Pratonevoso (196,0 km)
19 .szakasz (2018. 05.25.): Venaria Reale – Bardonecchia (184,0 km)
20.szakasz (2018. 05.26.): Susa – Cervinia (214,0 km)
21 .szakasz (2018. 05.27.): Roma – Roma (115,0 km)
