“…nem is nagyon biztos, hogy Magyarországon vennék ebike-ot”-nyilatkozta Sebestyén Balázs
Nagyon ritkán előfordul, hogy egy PR cikket kellene írnod, aztán mégis beleviszel más témát, érzelmeket, mert érzékeny témáról van szó. Így lett ezzel az egész elektromos kerékpár témával is. 2010 óta követem az elektromos kerékpárok piacát, és sajnos az elmúlt 9 év sem volt elegendő ahhoz, hogy ne legyünk ebben a témában is “turbómagyarok”….
A napokban megjelent egy Facebook poszt az általunk már többször bemutatott, és a hazai vásárlók által is közkedvelt Radwelt MichiKnopf oldalán, amiben a népszerű rádiós műsorvezető látható vadonatúj Flyer Uproc 6-osa mögött állva. A bolt sokszor oszt meg képet azokról a vásárlókról akik náluk találták meg álmaik bringáját, de most elszabadult a pokol, hiszen egy hazai bringások által is ismert “celeb” állt a képen. És bizony a poszt alatti komment áradat tipikus példája lett a hazai mentalitásnak. Ahogy a BMW-s lenézi a Suzukist, ahogy az ájfonos lenézi az androidost, a “böhömsuvos” a tömegközlekedőket, a motoros a robogóst, úgy nézik le még mindig rengetegen az ebike vásárlókat.
“Csak a csaj-csávók járnak elektromos bringával!!! A férfiak országúti biciklivel csapatják!!! ”
“…az összes e-bikeos igazi PUHA PÖC…kivétel a nők és esetleg akinek valami betegsége van/volt stb”
“Bringa boltban motort?”
“Magas sarkú+ kis kosárka nem jár gyárilag az elektromos bringához?”
“Miért nem Magyarországon veszi a bringáját? Valami jó magyar boltban?”
“E-Mtb?? Már a létezése is sértő.”
Több, mint 200 e-bringa a boltban, és további 300 raktáron
És még sokáig folytathatnám a korlátolt kommenteket, melyek viszont hűen tükrözik a hazai fejekben kialakult képet az elektromos kerékpárok térhódításáról. Nem tudom a lovaskocsis korszak végén az autókat is ennyien szidták-e, hiszen nem éltem még, de egy valamivel, a számokkal nem lehet vitatkozni. Ausztriában tavaly a 457.000 eladott kerékpárból 150.000 darab már pedelec volt, és ez a szám idén vélhetően 200.000 körül fog alakulni. Itthon nagyjából 1300-1500 ebike fogy el egy évben, de ismerve a hazai béreket és lehetőségeket, ez sem rossz adat. A legnagyobb hazai kerékpárgyárban lassan már csak ebike fog készülni, hiszen arra van igény tőlünk nyugatra. Tehát egy globális trendről beszélünk, ami nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy egyes márkák egyáltalán életben maradtak a beszakadó hegyikerékpár és hagyományos kerékpár eladások miatt.
Tőlünk nyugatra már megszokott a rendszám az s-pedelec bringákon
Érdekes módon az országútis nem szólja meg a downhillest, hogy te felvonózol miközben én feltekerek, a csomagos túrázó nem szólja meg a mellette elsuhanó országútist, hogy jaaaa, hát egy 6 kg-os géppel könnyű, és valahogy nem szóljuk meg a heti 30 órát edzőket sem, hogy mekkora csalás már ilyen izmokkal gyorsan menni! Miért nem lehet elfogadni, hogy ez is egy ága a kerékpározásnak? Érdekes módon tőlünk nyugatra ha nem is hiányoznak ezek a kommentek, de a töredéke mint nálunk. Az elektromos kerékpárral közlekedők nem akarnak versenyezni a hagyományos bringásokkal, nem akarnak többnek látszani, vagy csalni, egyszerűen csak ezt az ágát választották a tekerésnek. Hogy időhiány, edzetlenség, túlsúly, életkor, vagy trendeknek való megfelelés miatt? Nem teljesen mindegy nektek, köpködőknek? Ideje lenne már ezt a rossz szokást elfelejteni, hiszen kerékpáros mindkét tábor képviselője. És most hogy magamra húztam a kommentek áradatát, most vélhetően megteszem ezt a hazai kereskedők haragjával is. De aki ismer, az tudja, hogy bátran felvállalom a véleményemet.
Miért? Azért mert sok komment érkezett arra is, hogy miért nem itthon vette, miért nem hazai kereskedőt támogatott a vásárlásával, stb. Már az “ebike forum” nevű facebook csoportban kifejtett véleményem után is voltak kereskedők akik privátban megkerestek, hiszen Balázs a reggeli rádióműsorában is elmesélte a bringavásárlását hozzátéve, hogy “nem is nagyon biztos, hogy Magyarországon vennék ebike-ot….alakul, vannak jó boltok, de az igazi szakértelem, az szerintem fényévekre van tőlünk. Ausztriában van egy klassz kis bolt, ahol remek magyarul beszélő szakemberek szolgálják ki az embert”. (A podcastban 1:27:45-től hallható.)
Ki a hibás ebben? A Radwelt MichiKnopf, aki az elmúlt időszakban 600.000 EUR-s (közel 200.000.000 Ft-os) beruházást hajtott végre azért, hogy a raktározási és logisztikai képességei javuljanak, webes fejlesztéseket hajtott végre, növelte a szerviz szolgáltatásainak színvonalát, és növelték az ügyfélszolgálat kapacitását is? Azért hibásak mert eladóik négy nyelven képesek társalgási szinten kommunikálni, az online megkeresésekre/megrendelésekre pedig néhány órán belül reagálnak? Hogy a legnagyobb márkák (KTM, CUBE, Trek, Merida, Focus, Flyer) modelljei mellett megjelentek az s-pedelec, azaz 45 km/h-s tempóra is képes gépek, és még cargo (teherszállító) ebike-ok is készleten vannak?
Vagy inkább azok a boltok és alkalmazottak a hibásak, akiket már felkeresett a népszerű rádiós, és nem tudták az igényeinek megfelelően kiszolgálni? Igen, sokszor probléma itthon, hogy a vállalkozás tulajdonosának az értékesítési tudása/attitűdje jelentősen eltér a boltban éppen szolgálatot teljesítő eladóétól, de ettől még a keserű szájíz ugyanúgy megmarad. Nyilván nem minden kerékpárboltos ilyen, de úgy gondolom lenne még hová fejlődni a dologban, és ha másra nem is, arra mindenképpen jó volt ez a poszt, hogy felszínre kerüljenek a dolgok. Sokan megvádolták őket azzal is, hogy egy szimpla fizetett reklámról volt szó a rádiós és a bolt között, de aki veszi a fáradtságot és végiglapozza a timeline-t, az láthatja, hogy sok vevővel készül közös kép, csak nem mindenki számít itthon ekkora celebnek…
Ha montit keresel, akkor is tudsz választani…
Tény az is, hogy míg az ebike-ok térhódítása jelentős mértékben visszavetette a hagyományos kerékpárok iránti érdeklődést, a Radwelt MichiKnopf-nál sikerült megőrizni az országúti- és mountainbike vonal töretlenségét. Köszönhető ez annak, hogy csapatuk jórészt olyanokból tevődik össze, akik aktívan űzik ezt a sportot, életvitelük és hivatásuk is egyben.
Országúti választék (a) felső szinten
Érdekes adat, hogy a tavalyi évben Belgiumban értékesítettek legnagyobb arányban pedelec kerékpárokat (45%), második Hollandia (40%), míg harmadik helyen Ausztria áll (33%). A Radweltnél jelenleg 50%-os a ráta, tehát minden második eladott kerékpár ebike. Így talán érthető, honnan az a tapasztalati és szakmai előny, amiről Sebestyén Balázs is beszélt rádióműsorában.
Szóval érdemes lenne egyrészt objektíven nézni a történetet, félrerakva a vélt vagy valós félelmeket, az elektromos bringával közlekedőket pedig egyszerűen a helyükön kezelni, és elismerni mint a kétkerekű közlekedés egyenrangú partnereit! Igen tudom, ennek a cikknek arról kellett volna szólnia, hogy mekkora választék van a határtól pár kilométerre Mattersburgban, és mennyire profi csapat várja a hazai érdeklődőket, de remélem ettől még annak is lesz elegendő hírértéke, hogy ezeket a sorokat megosztottam veletek.
www.radwelt.co.at
További nformációk magyar nyelven: 0043 660 2849-555
(X)
