1. Benkó Barbara, 2. Gunn-Rita Dahle, 3. Sabine Spitz… “Kicsit még emésztenem kell”
Ilyen eredménylistát még nem látott a világ, Benkó Barbara a mountain bike sport két meghatározó alakja, Athén és Peking olimpiai bajnokai előtt nyerte meg a Cyprus Sunshine Cup harmadik szakaszát!
A prológon elért negyedik hely után a német Focus XC Team versenyzőnője az 52 kilométeres első maraton-etapon szintén negyedik lett. Kisebb csetepatéba is belekeveredett a későbbi győztes belga Githa Michiels-szel, aki le akarta szorítani verseny közben. Barbi tegnap ezt írta a történtekről:
Ma is egy 4.hely! Viszont összetettben 2. helyre léptem elő!!! Hopp hopp! Szereztem pár újabb tetoválást is, de a győztes belga lány nem járt sikerrel, amikor ki akart ütni… Nagy baj nincs szerencsére, csak horzsolások, a kisujjamat a holnapi szakaszra viszont rögzíteni kell, mert az odavan, de talán nem lesz rá nagy szükségem…
Az igazi “Hopp hopp” azonban ma következett a négynapos mountain bike versenyen… a 66 kilométeres 3. etapon Barbi győzelmet aratott a dobogóról pedig olyan kép készülhetett, amit örökre ki lehet tenni a vitrinbe. Barbi a következőket mesélte a mai napról:
Az elejétől fogva jól ment. igyekeztem senkivel sem foglalkozni, mentem a saját tempómban, de a mezőny elején… Aztán Spitz tempót váltott és szétszakadtunk, de még így is maradtunk páran elöl, kb. 8-10-en Onnan jött egy technikás hosszabb single trail, majd hullámos terep és ott végleg szétszakadtunk, az élen Rita, Spitz, Michiels, Engen, egy cseh csaj és én maradtunk. Jött a nagy hegy, ott a Michiels belószolt és ketten elszakadtunk. Nem tudott leszakítani, de menni sem akart utána. Aztán értésére adtam, hogy jó lenne ha már menne, nekem tökmindegy, ha utolérnek, rajta van a sárga, vagy dolgozzon velem, de vezetni csak én nem fogok. Aztán mentem, de nem vezetett… a hegy végén meglószolt, de nem tudtam vele menni, nem akartam szétszakadni, mert még volt hátra 25 km.
Lefelé utolértem de imádkoztam, hogy érjek le mert iszonyúan fájt a kezem a rázkódástól és nem tudtam rendesen tartani a bicót… lefelé nem ügyes, de előzni sem tudtam, felért ránk Spitz és Rita is, így együtt mentünk az utlosó 15-ön.Próbáltam észben tartani miket mondott nekem Balázs (Rózsa), hogyan kell sprintelni, mert sejtettem, hogy az lesz a vége. Igyekeztem minél többet 2. helyen menni, hogy jó helyről kezdjem. Tudtam, hogy a végén van egy hajtűkanyar, megnéztem rajt előtt a pálya végét. Ott lezártam az ívet és ami a csövön kifér a célig és leszedtem őket. Nagyon durva érzés megverni ilyen neveket… kicsit ezt még emésztenem kell… Remélem az ujjam kibírja még a holnapi XCO alatt, most nagyon kék, valószínű el van törve… De ezzel nem lehet mit csinálni. Összeragasztottam, így pont belefér a kesztyűbe nagy nehezen és nem tud mozogni… Így annyira nem fáj és igyekeztem nem foglalkozni vele.
Holnap befejező szakaszként egy XCO futam vár a mezőnyre, Barbi most a belga Michiels mögött összetettben 20 mp-vel elmaradva második, Sabine Spitz további 5 mp-vel harmadik, a negyedik Alexandra Engen már három perces hátrányban. A férfiaknál a cseh Jaroslav Kulhavy egyeduralkodó, két szakaszt is nyerve vezeti az összetettet.
