Remek portrék készítésére ad lehetőséget a 96. Giro d’Italia, meggyötört arcokban nincs hiány. A kegyetlen időjárás már a hegyek előtt lepusztította a fél mezőny immunrendszerét, nem kímélve a legnagyobbakat sem, A Tour de France, és a Giro címvédője is bejelentette, hogy nem áll rajthoz a mai, 13. szakaszon…
Miközben továbbra is nyomás alatt tartja az időjárás a Giro d’Italia mezőnyét, nem szabad elsiklani amellett, mennyire fontos, hogy az úgy nevezett „gyógyetapok” – melyeken normális esetben a sprinterek villoghatnak, az összetett menők pedig pihenhetnek – hasonlóan megterhelik a szervezetet, mint az emelkedők miatt nehéz szakaszok…
Már a pódiumlányok is unják a banánt, hogy magassarkúban, vizes lépcsőn kell menekülni a zápor elől… Az ilyen sorozatterhelést borzasztó nehéz elviselni, arról pedig jobb nem is beszélni, mi vár még a kerekesekre, amikor az igazán magas, 2000 fölötti csúcsokkal kell megküzdeni, hasonló körülmények között…
Ahogy említettük, két topfavoritnál is betelt a pohár. Egyre rosszabbodó megfázása miatt a csapatorvos javaslatára a Tour de France címvédője, az egész Giro d’Italia folyamán különböző problémákkal küzdő Bradley Wiggins nem lesz ott a 13. szakasz rajtjánál.
A Sky csapatfőnöke, Dave Brailsford azt is kijelentette, hogy innentől a kolumbiai Rigoberto Uran az első számú kedvezményezett. Wiggins az Egyesült Királyságba utazik vissza, hogy kipihenje a betegséget, és amilyen hamar csak lehet, visszatérhessen az országútra.
A címvédő, Ryder Hesjedal nyilatkozata érdekesebb, a kanadai nem betegségre hivatkozik, bár gyanakodnak egy vírusra. Egyszerűen az időfutam óta romlik a formája, talán a hosszú maximum közeli terhelés vitte be a végső kegyelemdöfést szervezetének. Az első komoly hegyi szakaszon „holdtölte-hátrányt” kapott (a 12. szakasz után 32:55 perccel volt lemaradva a generálban), és nem tudja, mit rontott el a felkészülés során.
Hesjedal az egész szezonját a Girónak szentelte, a felkészülést hasonlóan végezte, mint tavaly, ami rengeteg edzésmunkát jelentett, viszonylag kevés versenykilométerrel. Háromhetes versenyen sokszor nyerő, ha nem csúcsra járatva érkezik valaki, és a második héten „lendül be”, idén azonban – az időjárásnak is köszönhetően – kőkemény volt a Giro az első napoktól kezdve, talán emiatt alakultak máshogy a dolgok.
Jó lenne egyébként a kulisszák mögé látni, mert ne gondolja senki, hogy a közösségi oldalakon és a nyilatkozatokban felfedik a versenyzők gyengeségeiket. Emlékezzünk, amikor az első hegyi szakasz előtt Wiggo azt nyilatkozta, hogy történt, ami történt az esőben, de fizikálisan élete formájában van…
A verseny alakulást nagyban befolyásolhatja, hogy pont az említett bizonytalanság miatt megnőhet a támadó kedv, érdemes megpróbálni nyomás alá helyezni egymást, mert könnyen kiderülhet az ellenfelekről, hogy Wiggóhoz vagy Hesjedalhoz hasonlóan betegséggel küzdenek. A favoritok közül például Scarponi sem volt jó bőrben a 12. szakaszon, csak ő Wigginsszel ellentétben vissza tudott zárkózni a főmezőnyre.
Bár a verseny előtt nem soroltuk a rózsaszínű trikóra esélyesek közé, a Giro legpozitívabb meglepetése az „öreg harcos” Cadel Evans, le a kalappal előtte. A második hét végére Nibali legfőbb ellenfelévé lépett elő, és a „Cápa” egyben biztos lehet: ha gyengeséget mutat, vagy hibázik, a rutinos róka könyörtelenül ki fogja használni, és ha nyerő helyzetbe kerül, tovább nő benne az erő, ahogy a megnyert Touron is láthattuk tőle. „Harcolni fogok, nem hátrálok meg, inkább meghalok a bringán” – üzente.
Evans egyébként jó eséllyel pályázhat a ponttrikóra is, bár tegnap Mark Cavendish-re húzták fel a Maglia Rossa-t, a brit sprinterkirály tulajdonképpen pozitív csalódást okozna, ha nem szállna ki a Giro d’Italia-ról a Stelvio hágóját meglátva. Kérdés, mennyire fontos csapatának a trikó, mert ha igen, végiglökdösik a nagy hegyeken is. Evans azonban még akkor is összeszedegethet annyi pontot a nehéz szakaszok befutóin, hogy a végén ő legyen a befutó.
A Sky opciója most az elnyűhetetlen Rigoberto Uran, aki igazi „gép”, félelmetes fizikai adottságokkal. Néha rossz nézni, hogy miután fulladásig kihajtja magát egy hegyi befutón segítőként, visszaáll a következő sorba, és még bejön 1 perc hátránnyal. Egy Nibalival szemben soknak tűnik a kétperces hátránya, az pedig, hogy segítőből kapitánnyá lép elő, új szokatlan szerepbe kerülve, pozitívan és negatívan is elsülhet.
Ahogy fogynak a nagy nevek, úgy juthatnak egyre komolyabb szerephez a korábban top10 esélyesként számon tartott versenyzők, és hatalmas motivációt adhat, hogy immár a dobogó is reális lehet számukra. Tipikusan ilyen a képen látható, és az időfutamon is nagyot küzdő, veszteségeit minimalizáló olasz Mauro Santambrogio a Vini Fantini csapatából. Innentől kezdve pedig a hegyeken bizonyíthat – és szakadhat meg – ami az ő világa.
Hiába számít Nibali toronymagas esélyesnek, aki követte idáig, tudja, hogy ezen a Girón bármi megtörténhet, és nem jelenthetjük ki félidőben, hogy Bresciában kinek a szponzorlogóját vasalják rá a Maglia Rosa-ra…
Giro rovat a Bikemagon: https://bikemag.hu/giro-d-italia-2013
Fotók forrása: https://www.facebook.com/giroditalia
