A kerékpáros szezon egyik csúcspontja a Ronde van Vlaanderen, melyet idén április 1-én rendeznek meg. Az ezt megelőző mintegy másfél hétben több olyan egynapos versenyt is rendeznek (E3 Harelbeke, Gent-Wevelgem, Dwars door Vlaanderen), melyek hasonló útvonalon zajlanak, s mezőnyük nagyjából megegyezik majd a Rondén résztvevőkkel.
Photo: Jim Fryer / BrakeThrough Media | www.brakethroughmedia.com
A versenynaptár 2017-ben életbe lépő radikális változtatása során kapott WorldTour státuszt a Dwars door Vlaanderen, ezt aztán további módosítások követték. A versenyt ugyanis korábban az E3 Harelbeke előtti szerdán rendezték, ám az eseményt szervező Flanders Classics viszi a Gent-Wevelgemet és a Ronde van Vlaanderent is, számukra előnyösebb akár a szponzoroknak, akár a médiának egy csomagban ajánlani a három versenyt, így alakult ki a mostani versenynaptár. Ezzel egy több évtizedes hagyomány tört meg, hiszen helyi viszonylatban a Driedaagse Panne nevű három szakaszos viadal számított a Ronde felkészülési versenyének, idén helycsere történt a naptárban, s a HC besorolású esemény nem csak presztízséből, de időtartamából is vesztett, immáron egynaposra csökkent. A versenyt végül Elia Viviani (Quick Step Floors) nyerte.
Útvonalak
A statisztikákat böngészve jól látható, hogy az először 1958-ban megrendezett E3 Harelbeke (2018.03.23.) kiválóan jelzi, mely versenyzők válhatnak főszereplőkké akár a Rondén, akár a rá egy hétre következő Paris-Roubaix-n. Példának okáért a flandriai körversenyt háromszor nyerő Tom Boonen mindhárom alkalommal behúzta még előtte a Harelbeke-elsőséget is. A tavalyi győztes Greg van Avermaet (BMC) pedig a Gent-Wevelgemen, majd a Paris-Roubaix-n is diadalmaskodott. Nem mellesleg, a későbbi Ronde-győztes Philippe Gilbertet (Quick Step Floors) előzte meg a híres pénteki versenyen. (Tíz nappal később pedig épp fordítva állhattak dobogóra.)
A 206, 5 kilométeres Harelbekéből induló és oda visszatérő útvonalon 15 emelkedő (“helling”) található, közülük a tizenharmadikként jegyzett, 39 kilométerrel a cél előtt található Oude Kwaremont lehet a stratégiailag fontos pontja a versenynek, ez egyébként az öt macskaköves emelkedő egyike is. A másik négy: Taaienberg, Eikenberg, Stationsberg és Paterberg. Ha máshonnan is ismerősen cseng e helyszínek neve, az nem véletlen, ezek az emelkedők több versenynek (többek között a Ronde van Vlaanderennek) is a részei.
A vasárnapi (2018.03.25) Gent-Wevelgem távja 251 kilométer lesz (rajt: Deinze, célállomás: Wevelgem), és mint 2015-ben láthattuk, az egyik legfontosabb kérdés az időjárási helyzet lesz: a csatornák melletti utakon zajló versenyen jócskán beavatkozhat a szél. Szintén emelkedőkkel és macskakövekkel tarkított az útvonal, a legfontosabb a két utolsó emelkedő lehet, a Baneberg és a Kemmelberg. Utóbbi 34 kilométerrel a cél előtt található. A tavalyi sikeres bemutatkozás után idén újra része lesz az útnak az úgynevezett “Plugstreet”, egy részben macskakövekkel borított szakasz, mellyel az I. világháborúra kívánnak emlékezni a szervezők. Ezen a helyen történt annak idején az a nevezetes karácsonyi tűzszünet. Ugyancsak az emlékezést szolgálja, hogy a verseny logója egy piros pipacs.
A jövő szerdai (2018.03.28) Dwars door Vlaanderen jellege talán a legkevésbé ismert a három verseny közül, noha a helyszín más versenyekről is jól ismert lehet. Roeselare és Waregem között kell majd 181 kilométert teljesíteni, ezalatt 12 emelkedő és három macskaköves szektorral találják majd szemben magukat a versenyzők. Vossenhol, Holstrat és Nokereberg a három utolsó emelkedő, onnan már csak 9 kilométer lesz a célig, de közben még lesz egy macskaköves rész is.
A versenyt tavaly Yves Lampaert (Quick Step Floors) nyerte.
A lehetséges főszereplők
A tavalyi tavaszi egynapos szezon egyik főszereplője, Greg van Avermaet bár biztatóan kezdte az évet, eddig még nem hozta a tőle várt eredményeket, az egynaposok közül egyedül az Omloop Het Nieuwsbladon sikerült top 10-be kerülnie (5. lett). Nincs ugyan kimondottan rossz formában, de tőle az év ezen szakaszában többet szoktunk meg.
Peter Sagan (Bora-hansgrohe) sem állhatott még a dobogó legtetején az idei egynaposokon (Strade Bianche 8., Milánó-Sanremo 6. hely), de rá is mindig oda kell figyelni. Erre csak két alkalmunk lesz majd, mivel Sagan a Dwars door Vlaanderenen nem vesz majd részt.
Philippe Gilbert (Quick-Step Floors) is jól szerepelt tavaly ilyenkor, idén is volt már dobogós (Le Samyn, 2. hely), s könnyen meglehet, hogy újra csak ez lesz a szezonjának legsikeresebb szakasza. Vele együtt érdemes megemlíteni Niki Terpstrát is, a Le Samyn győztesét, valamint a Dwars door Vlaanderen címvédőjét, Yves Lampaertet. A belga csapatnak tehát idén is több opciója van,és akkor még a sprintbefutókat sorra nyerő Elia Vivianit még nem is említettük.
Ha mezőnyhajrára kerül a sor, Alexander Kristoffot (UAE Team Emirates), Arnaud Demare-t (Groupama-FDJ) és John Degenkolbot (Trek-Segafredo) érdemes figyelni. Degenkolb már tavaly év végén nagyon intenzíven edzett együtt csapattársával, Jasper Styvennel, talán a következő versenyek egyike meghozza az erőfeszítések eredményét.
Egy igazi nagy sikerélménnyel a háta mögött érkezhet a flamand hétre Tiesj Benoot (Lotto-Suudal). A belga tehetség a három héttel ezelőtti Strade Bianche-győzelmével bizonyította, nem véletlenül emlegetik őt évek óta a tavaszi egynapos versenyek esélyesei között.
Az idei toszkán egynapos másik sztárjával, Wout Van Aerttel (Vérandas Willems-Crelan) majd csak a vasárnapi Gent-Wevelgemen és a szerdai Dwars door Vlanderenen találkozhatunk. No meg majd a Rondén, de az már egy másik történet.
