Cyclo-cross verseny a javából: Újbudán zárult a Cyclo-cross Challenge
Sár, hó, latyak és technikás rézsűk várták a bringásokat Újbudán az idei Cyclo-cross Challenge záró futamán, melynek köszönhetően cyclo-cross élményben nem volt hiány a versenyen. Az indulók mind nyakig sárosan és jellemzően mosolyogva értek célba a futamuk végén.
Fotó: Farkas Milán – milanphoto.hu
Szinte csak most kezdődött a 2023-as Cyclo-cross Challenge, de máris a végéhez értünk múlt szombaton, december 9-én, amikor a sorozat 4. és egyben záró futamát rendezték Újbudán a Sport11 területén. Már klasszikus helyszínnek számít Újbuda, hiszen zsinórban 3. éve rendeznek itt cyclo-cross versenyt. A pálya minden évben más és más, és eddig még kétszer nem volt egyforma időjárás, sőt a tendenciákat elnézve egyre “cross”-osabb és hűvösebb idő fogadja a versenyzőket.
2023-ban ismét új nyomvonalat jelöltek ki a Sport11 területén, ami természetesen több elemében az előző évek pályáira épült, de kerültek bele új szakaszok bőséggel és a rézsűket idén még jobban kihasználták a pálya szervezői. A verseny hetében az időjárás meglepően kissé téliesre fordult (eljutottunk odáig, hogy most már meglepődünk ha télen esik a hó 🙂 ), és az előrejelzés kiszámíthatatlansága miatt nem igazán lehetett tudni, hogy hétvégére milyen idő várható, fagyott talajon, hóban, kicsit sárban vagy esetleg nyakig érő sárban fogunk versenyezni a hétvégén. Péntek este sem tudtam, hogy mire számíthatunk szombaton, ezért a teljes ruhatárat betettem a táskámba és a wattmérős hajtómű helyett felkerült egy jobban tisztuló darab egy kisebb lánckerékkel. A gumiról ne is beszéljünk, szerencsére ugyanazt a 2 pár kereket használom egész szezonban, így maximum csak a guminyomáson tudok gondolkodni.
Fotó: Farkas Milán – milanphoto.hu
A verseny reggelén hó fogadott minket a pálya környékén, de szerencsére már a superioros gyerekek lejárták a nyomvonalról az előző napokban a havat, így inkább olvadó, sáros talaj alkotta a pálya nagy részét. A reggeli pályabejárás során levontam a következtetést, hogy itt bizony ma sokat fogunk futni felfelé, és lefelé is lesz pár szakasz ahol a rollerezés és a futás között kell majd döntenem, nem lesz könnyű verseny az biztos. A gyerekpályába is bekerült lefelé egy jókora sáros rézsű, de látszólag a kicsiket kevésbé zavarta mint engem. 🙂
A hobbi futamot és az U11-U13 futamot végigszurkoltam a pálya széléről, keményen küzdöttek a gyerekek, lehetett látni néhány vicces esést, a túl gyorsan érkezőket vagy a nagyot fékezőket megviccelte a csúszós lejtő, viszont keményen lenyomták a kicsik a távot, sőt azért volt pár olyan gyerek aki látszólag minden probléma nélkül megoldotta a felnőtteknek problémát jelentő technikás szakaszt.
Fotó: Farkas Milán – milanphoto.hu
Az U19-Elit-Master1 futamra már rendesen kijárták a pályát, a rézsűk egy részében már olyan mély nyom volt, hogy kicsit eltúlozva akár bele lehetett volna állítani a bringát és nem dőlt volna el, a reggeli állapothoz képest sokat javult a pálya állapota, tekerhetőbb lett. Persze csak az első körben derült ki, hogy mi menyit változott a pályabejáráshoz képest, ezért ahol nem kellett, ott is leszálltam. A második körre szépen eltűntek az ellenfelek a környezetemből és innentől már nyugodtan “élvezhettem” a bringázást. Szerintem már többször írtam, hogy számomra ez a szakág inkább kihívás, mint verseny, próbálok a lehetőségeimhez képest mindent a legjobban megoldani verseny közben és megpróbálom kihajtani magam. Pontosan tudom, hogy 2 évvel ezelőtt még gyűlöltem volna az ilyen pályát, le kell szállni, csúszik, kanyarodik, borzasztó 🙂 , most meg már élvezem, bár a többiekhez képest nem igazán haladok ilyen körülmények között. Egyébként a fotókhoz képest nem volt annyira durva, a sár alatt tapadt és elég jól bringázható volt, még a homokon is simán át lehetett menni, persze felfelé le kellett szállnom és a rézsűk is rollerezősek lettek (bár lehet futva gyorsabb lett volna helyenként).
Fotó: Farkas Milán – milanphoto.hu
A második-harmadik-negyedik körben magamhoz képest egész jól haladtam (bár a verseny fele előtt Dina Marci már lekörözött) és még helyezést is sikerült visszavennem. Az ötödik körben viszont rápróbáltam az egyik rézsű alján a felső nyomra, ahol kicsit megcsúszott a bringa eleje aztán egy karó kiverte a kezemből a kormányt és az oldalamon landolva csúsztam a sárban “egy kicsit” 😀 . Innentől szétestem, fáztam és az utolsó körömben még Dina Marci is utolért még egyszer egy szerencsétlen helyen, amivel ismét sok időt vesztettem. A célban persze még fűtött a verseny heve és elég lassan indultam vissza a kocsihoz, helyette nyakig sárosan még beszéltük a többiekkel, hogy kinek milyen volt a verseny. Ez tipikusan az a verseny, amikor a sok szenvedés után mosolyogsz a célban. 🙂
Fotó: Farkas Milán – milanphoto.hu
A záró forduló után az eredményhirdetés mindig kissé hidegre sikerül, ez most sem volt másképp, december közepén a naplemente közelében már gyorsan esik a hőmérséklet, ráadásul dupla eredményhirdetés is van (a futamé és az összetett) és szerencsére mindig valaki érintett a csapatból és meg kell várni a végét 🙂 . Ez az áldozatot szívesen meghozom mindig, minden verseny után inkább ezt vállalnám be, mint a középcsapágycserét és a kormánycsapágy-tisztítást. 😛
Eredmények (Újbuda): https://cyclocross-challenge.hu/images/eredemenyek/CRC23_Futam4_Ujbuda.pdf
Összetett eredmények: https://cyclocross-challenge.hu/images/eredemenyek/CRC23_Futamok_Osszetett.pdf
Fotók:
Bak Ferenc:
Kaiser Erika:
Farkas Milán képei:
