Van ennél feltűnőbb, és egyedibb váz a piacon? Aligha. És van ennél életképtelenebb? Aligha.
Imádom a hidakat, mert okos szerkezetek. Örök cél, hogy minél kevesebb anyagból hozzanak létre minél ellenállóbb szerkezeteket. Gondoltad volna, hogy 70 dekányi spagettiból 30 deka ragasztóból olyan 1 méter fesztávú hidat lehet építeni, ami kibír majdnem 612 kilót? Ez járhatott a fejében a BME vázak tervezőjének is. De mégsem ez lett a világ legerősebb váza…
A térhálós szerkezetek borzalmasan erősek tudnak lenni. Elég csak a csontokra gondolni, melyek a tömegükhöz képest elképesztően nagy terhelést tudnak elviselni. Ugyanez érvényes a darukra is. Van egy titkuk. Nagyon leegyszerűsítve: az alapanyagnak, és a szerkezet formai kialakításnak van egy optimális aránya, amikor a szerkezet nem túl vékony, nem túl vastag, az elemei optimális helyeken vannak merevítve, és a kapcsolódási pontok stabilan kapcsolónak egymásba, hogy szépen eloszlatva adják át az erőket egymásnak.
Nos az alábbi képeken látható titán lemezből, és karbon pálcákból épített váz formai szempontból hasonlít ezekre a szerkezetekre. De csak a látvány szempontjából. A gond az előbb említett arányokban van. A titán lemez egyik irányban iszonyat erős, a másik irányban terhelve viszont nagyon hajlékony. A karbon pálcákkal szintén gond, hogy tömörek, ezáltal viszonylag nehezek, és sok kapcsolódási pont is felemészt jó nagy adagot az alapanyagból.
A gyártó elmondása szerint is a karbon verzió a merevebb, de még az sem elég merev, a titánról meg jobb nem is beszélni. Az az alap gond egy kerékpár vázzal, hogy nagyon sokféle irányból éri húzó, nyomó, hajlító, csavaró terhelés, és ezeknek mind ellen kellene állnia. Mint a tészta híd esete is mutatja, az ilyen térhálós szerkezetek tudnak borzasztóan erősek is lenni, – lásd daruk, vagy hidak – de leginkább egy vagy maximum két irányból terhelve erősek. A kerékpárvázhoz hasonló kombinált, komplex terheléseket már kevésbé jól tolerálják.
Mindenesetre figyelemfelkeltő konstrukció, ami ráadásul igényes kivitelezéssel is társul, és ez mindenképpen elismerésre méltó. Azt viszont borítékolom, hogy a 3D nyomtatás elterjedésével fogunk még hallani ezekhez hasonló térhálós alkatrészekről.
A cég egyébként tovább lépett e térhálós vázaktól, és jelenleg karbon –bambusz vázakat készítenek, ami már sokkal életképesebb konstrukció.
Szerző és fotók: Ardó Tamás
A cikk eredetileg itt jelent meg: https://bikepro.hu/atom_blog