fbpx

Mit érdemes tudni az élelmi és a prebiotikus rostokról?

Mik azok, amik szükségesek a szervezetünknek az egészséges fejlődéshez? Először is a szénhidrátok, de ide tartoznak még a fehérjék, az olajok, a megfelelő mennyiségű víz, a különféle vitaminok és ásványi anyagok. Azonban ez a sor még nem egészen teljes, hiányoznak belőle a rostok.

Mi is az az élelmi rost?

A definíciója szerint olyan növényekből származó szerves anyagokat jelöl, amelyet a szervezet nem tud megemészteni vagy felszívni. Két fajtája van: a vízben oldódó és az oldhatatlanok.

Az emésztőenzimek a tápcsatornában részben vagy egészben érintetlenül hagyják őket. Majd az oldékony rostok felszívják a vizet, illetve egyes tápanyagokat meg is kötnek, ezáltal azok lassabban szívódnak fel. Ez a sűrű, zselés anyag keresztülhalad a vékonybélen, és amikor a vastagbélbe ér, akkor történik meg a víz visszaszívódása.

Prebiotikumok

A prebiotikumok olyan élelmi rostok, amelyek táplálékként szolgálnak a bélrendszerünkben lévő jó baktériumok számára. Ugyanis a szervezet ökoszisztémájában nemcsak a káros mikrobák kapnak helyet, hanem jótékony mikroorganizmusok is, amelyeknek fontos szerepe van például az emésztésben vagy az immunrendszer megfelelő működésében.

Miért fontosak?

Ha olyan ételeket fogyasztunk, amelyek prebiotikus rostot tartalmaznak, a bélrendszerben élő egészséges baktériumok populációja növekedni fog, ami többek között simább emésztést, erősebb immunitást és kiegyensúlyozott hormonokat jelent. Mi több, amikor a probiotikus baktériumok megemésztik ezeket a rostokat, akkor olyan melléktermékeket termelnek, amelyek bizonyítottan javítják az anyagcserét.

Milyen élelmiszerek tartalmazzák?

A prebiotikus rostok elsősorban a növényekben találhatók, a legjobb források közé tartozik a csicsóka, a hagyma, a fokhagyma, az alulérett banán, a spárga, az árpa, a zab, az alma és a lenmag. Ellentétben a vitaminokkal és ásványi anyagokkal, amelyek hő hatására lebomlanak vagy elveszhetnek, a főzés nem befolyásolja ezeknek az élelmiszereknek a rosttartalmát, így bármilyen receptben nyugodtan használhatók.

A hagyma, a fokhagyma, a zab és az alma már valószínűleg a legtöbb konyhában alapvető alapanyagoknak számítanak, de érdemes a többit is beépíteni a főzési folyamatba. Készítsük el például az activé FiberShake blogjában található trópusi csirkemellet ananász tálban, ami egy igazán különleges recept kivételes alkalmakra.

Az élelmiszerek mellett a prebiotikus rostokat (elsősorban inulint) étrend-kiegészítő vagy por formájában is bejutatthatjuk a szervezetbe.

Milyen gyakran kell prebiotikumot fogyasztani?

 A rövid válasz: minden nap. Egy átlagos európai ember körülbelül 15 gramm rostot fogyaszt naponta, amelynek nagy része prebiotikus rost, de az ajánlott bevitel legalább 25 gramm.

Szerencsére viszonylag könnyű beépíteni őket az étkezésekbe. Reggelire adjunk a zabpelyhünkhöz egy felszeletelt banánt vagy lenmagot! Ebédre együnk hagymás és árpás salátát! Délután nassoljunk egy almát, vacsorára pedig süssünk csicsókát vagy fokhagymás spárgát!

 

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo