Többször hallhattunk már róla, hogy ebben a különleges kerékpáros szakágban szép eredményeket érnek el a magyar versenyzők, de még sok bringás sem tudja mi fán terem a művészi kerékpározás… A XIV. Bokodi Teremkerékpár Kupa kapcsán szeretnénk bemutatni röviden azt is, miről szól egy ilyen verseny.
Szeptember 26-án Bokodon már 14. alkalommal rendezték ezt a versenyt, immár nemzetközi részvétellel, UCI CC minősítéssel. Maga a szakág 20 éves múltra tekint vissza Magyarországon, Nagy Györgyi kezdte el Bajon a munkát egy testnevelő továbbképzés után. Német vendégek tartottak előadást a teremkerékpárról, majd gyakorlatilag egy kerékpár és egy módszertani kazetta volt a kiindulási alap…
Azóta már felnőtt egy generáció, és új alapokra lehetne helyezni a szakágat, hiszen kinőttek olyan versenyzők, akik már saját gyakorlati tudásukat képesek átadni a gyerekeknek. Vagyis megérett az idő, hogy Komárom-Esztergom megyén is túlnőjön a teremkerékpár. A XIV. Bokodi Teremkerékpár Kupát bronzéremmel záró Schön Martin annak a generációnak a tagja, akiknek már sikerült bekapcsolódni a nemzetközi teremkerékpáros életbe.
Miközben szép eredményeket ér el – mint amilyen egy világbajnoki 5. hely – próbálja kamatoztatni tudását nem csak versenyzőként, de visszaadva valamit a sportágnak szervezőként is részt vett ezen az eseményen. A Bokodi Teremkerékpár Kupa immár egy nemzetközi sorozat része is, amiről Martin szervezőként a következőket emelte ki:
A Bokodi teremkerékpár Kupát 14. éve rendezzük, de kibővítettük, az idén induló Kelet-Európai Kupasorozat negyedik fordulója is egyben. A sorozat minden állomása más országban volt, Csehország, Szlovákia, Ukrajna és Magyarország részvételével zajlanak a versenyek, a junior és a felnőtt kategóriák tartoznak a sorozatba. Az iskolás kategória nem számít bele ebbe, de a helyi versenyeken az iskolás kategóriákat is lepontozzuk, eredményt hirdetünk.
Bokodon egyértelműen a svájci Yannick Martens (volt vb-bronzérmes) számított a legnagyobb névnek, aki már aranyérem-esélyes bármilyen világversenyen. A szlovák Tomás Rozboril és Schön Martin próbálták megszorítani, de nem sikerült átírni a papírformát. A művészi kerékpárban – röviden összefoglalva – úgy jön ki az eredmény, hogy a versenyző előre megad egy bizonyos pontértékű produkciót különböző nehézségű elemekkel, majd a zsűri ezt pontozza annak alapján, mennyire sikerült hibátlanul teljesíteni a vállalt elemeket az 5 perc során.
Az elemek nehézségi szintje széles skálán mozog, amiket a versenyzők köröket, félköröket, nyolcasokat rajzolva mutatnak be, s persze a leglátványosabbak a páros vagy négyes gyakorlatok. Mindezek elsajátítása nem kis idő, Martin a kezdetekről is beszélt:
Már 15 éve biciklizem, a helyi általános iskolában, Bokodon kezdtem el. A baji egyesület tagjai jöttek át bemutatót tartani, ki lehetett próbálni rögtön a bringákat, kipróbáltam, megtetszett, azóta is csinálom. Ennyi idő alatt el lehet jutni világbajnoki szintig is, persze megfelelő szakemberekkel, mint a németeknél, ahol olyan edzők vannak, hogy ők maguk is bicikliztek, vagy voltak már dobogósok világbajnokságon. Nekem ez nem volt meg, így többnyire magamat edzettem, most ott tartok 15 év után, hogy majdhogynem dobogóesélyesként utazhatók ki világbajnokságra.
A gyerekeknek már 8-9 évesen érdemes elkezdeni a teremkerékpározást, edzői segítséggel már egy-két éven belül lehet elérni sikereket, gondolok itt olyanra, hogy korosztályos magyar bajnokságot lehet nyerni, bár ehhez hozzátartozik, hogy Magyarországon nem űzik túl sokan ezt a szakágat. Például egy kormány-nyereg állást – egyik láb a kormányon, másik az ülésen, ami már viszonylag látványos elemnek számít – meg lehet tanulni egy-másfél év alatt, ha ügyes valaki. Ez már jelentheti az első lépést a siker felé, élményt, örömöt a gyerekeknek.
A versenyen résztvevő magyar egyesületeket felsorolva is kiderül, hogy egyelőre Komárom-Esztergom megye a szakág központja, Bajon, Romhányban és Bokodon működik már 15-20 éve egyesület. Mondhatjuk, itt hagyománya van már a teremkerékpárnak, illetve Tatán kezdték el, nemrég, így most négy egyesület működik az országban. A bokodi versenyen győztes – valamint Európa-bajnokságon negyedik – junior női négyes tagjai (Balogh Boglárka, Becsák Alexandra, Goldschmidt Réka és Sugta Julianna) arról meséltek, milyen remekül összeegyeztethető a művészi kerékpározás az iskolával:
Bementünk a tornaterembe, mert láttuk, hogy ég a villany, kipróbáltuk, megszerettük… Hetente háromszor két órákat edzünk, kedden, csütörtökön, pénteken. Nagyon sokat kell gyakorolni, a könnyebb elemekhez is pár hét kell, hogy megtanuljuk, a nehezebbekhez több hónap… A versenyek inkább a tanév alatt vannak, jól lehet együtt csinálni a sportot az sulival.
Noha sokan elkezdték a teremkerékpárt az elmúlt húsz évben, Magyarországon még nagy versenyzői létszámról nem beszélhetünk. Alapvetően a német nyelvű országokban van a legmagasabb szinten (Németország, Svájc, Ausztria), valamint Csehországban van nagy múltja. Németországban több mint 100 egyesület működik 10 000 sportolóval, vb-ken, Eb-ken ők hozzák el az érmek nagy részét.
Végezetül pár szóban a bokodi versenyen látható bringákról:
Örökhajtós, acélvázas, speciális művészi kerékpárokról van szó, a drágábbak rendkívül ellenálló ötvözetből készülnek, hiszen rengetegszer verik oda őket az edzések, versenyek során. 1:1-es áttételt használnak, amit szabály is rögzít, ellenben a méret szabadon választható, gyártanak ilyen bringákat 22-es, 24-es, 25-ös vagy 26-os kerékkel is. A tengelyek végén tüskék találhatók, melyekre kiállva mutatnak be egyes elemeket. A gumik tömlő nélküli rendszerűek. Gyártótól függően 300 000 és 1 000 000 Ft között is alakulhat az áruk.
Teljes eredménylista: 8TE-4VR-20150926-EL-Bokodi
Forrás: Bringasport.hu; Fotók: Vanik Zoltán, Takács Tamás