fbpx

Downhill Világkupa 7. forduló, Val di Sole: Aaron Gwin világrekorder

Ezt az utolsó futamot mindenki nagyon várta, bár az összetett győzelmek nagyjából lefutottak voltak, hiszen a nőknél Moseley egy biztonsági körrel már nyerhetett is, míg a férfiaknál az amerikai csodagyerek, Aaron Gwin már az előző futamon bezsebelte az összetett győzelmet.

Hart vadul az egyik durvább szakaszon

Hart vadul az egyik durvább szakaszon

A pálya viszont még tét nélkül is vonzó volt, hiszen ezt tartják a szezon legkegyetlenebb nyomvonalának, ami idénre még durvább lett. Egyrészt alapvetően nagyon meredek, ami állandó fékezésre késztet mindenkit, ami alapból hihetetlenül fárasztja az alkart, másrészt bődületes méretű sziklákkal és gyökerekkel van tele. Pihenő szakasz meg tulajdonképpen nincsen benne…

A szervezők sokat tanakodtak a Sam Hill kanyar és az előtte lévő letörés bent hagyásán vagy kivételén, de végül az eddigi rengeteg balest miatt a kivétele mellett döntöttek. Ennek ellenére voltak itt látványos driftelések – például ismét Danny Hart jóvoltából -, hiszen ide már teljesen kikészülve érkezik mindenki, de a tempó hatalmas. Szűken haladva pedig kifelé rézsűs a kanyar, így nem olyan egyszerű tartani a helyes ívet.

Hogy mennyire durva a pálya, azt remekül érzékeltette már két éve is, hogy Greg Minnaar a szponzori Gamout rockringje mellé kapott egy nem gyári tacót is, hogy legyen igazi védelem is a váz alatt. Idén csapattársa, Josh „Ratboy” Bryceland pedig már egyből három tacót kapott egymás mellé, annyira gyilkolta a gép alsó felét. Felkerültek a 220 mm-es tárcsák is a blackboxos versenyzők gépeire, és mindenki emelte a kormányát, amíg csak bírta.

Az idei sorozattól eltérően mindkét nap száraz futamokat hozott, így a körülményekre senki nem foghatta az eredményét. A nőknél aztán már az időmérőn lett is meglepetés, hiszen Nicole bejött a második helyre Pugin mögé, ami élete legjobbja. Ráadásul csak egy másodperccel volt lemaradva, ami azt jelentette, hogy akár nyerhet is. Moseley nem ment rosszul, így a döntőben az első nyolcban végezve megnyerhette az összetettet. Ez azért megnyugtató érzés lehetett számára.

Az időmérőn a férfiaknál is született pár nem várt eredmény. Bruni Loicról már írtam pár futammal ezelőtt, hogy amíg ott el nem esett, addig abszolút második ideje volt. Miért nagy kunszt ez? Azért, mert 1994-es születésű, azaz épphogy csak betöltötte a tizenhetet, tehát fiatalabb, mint a még szintén gyereknek tartott Troy Brosnan. Most meg ment egy abszolút hetedik helyet. Persze tehetsége már jóval előbb feltűnt Nicolas Vouilloznak, aki bevette az idén már általa is menedzselt Lapierre csapatba Blenki és Cole mellé. És a jelek szerint ez lesz a tendencia, mert a nagy öregek hihetetlen jó szemmel válogatnak, maguknál jobb fiatalokat: Peat pár éve kiválasztotta Brycelandet, aki idén már rendre elverte. Két éve Hill kiszúrta Brosnant, aki ebben az évben egymaga emelte magasba a Monster Specialized zászlóját, ráadásul ezen a futamon élete legjobbjával, hiszen már az időmérőn is pódiumot érő helyen volt. Most pedig Loic is meghálálta a bizalmat.

Markus Pekoll is bomba formában ment egy hatodik helyet. Persze, aki Schladmingban lakik, annak fekszik az ilyen pálya. Azt pedig már tavaly is tudtuk, hogy Hart beteg módon tud menni ezen a nyomon, és ez most is így volt, hiszen bejött harmadiknak. Smith is gyakran áll már a második helyen, ahogy Gwin is legfelül. Ez most sem volt másként.

A verseny nagy kérdése így nem az volt, hogy Gwin nyer-e, mert ez elég valószínűnek tűnt, hanem az, hogy Minnaar meg tudja-e védeni a gyenge időmérője ellenére az összetett második helyét Gee előtt.

Gwin győztes pózban az utolsó kanyarban

Gwin győztes pózban az utolsó kanyarban

A nőknél a futamot végül Pugin előtt Myriam Nicole nyerte, és ezzel élete első győzelmét aratta. Érdemes megnézni az időeredményeket: az első három tíz másodpercre van a 4-5. helytől, míg ők is öt-hat másodpercre vannak a többiektől, így eléggé más dimenzióban bringázik az élmezőny. További érdekesség Jonnier önmagához képest nagyon gyenge szereplése. Vagy elfáradt (a verseny hétvégéjén ünnepelte a harmincadik szülinapját), vagy ennyire felszívták magukat a fiatalabbak. Petra Bernhard is már csak egy másodpercet kapott tőle, holott még tavaly is nagyon más ligában játszottak.

Ezzel összetettben Moseley nyert Pugin, Atherton, Nicole, Jonnier és Ragot előtt. Már csak az a kérdés, hogy most hétvégén meg tudja-e védeni a tavaly megszerzett világbajnoki címét.

A férfiaknál vasárnap reggel Smith kiütötte magát az edzésen, így búcsút mondhatott az indulásnak. Ezzel persze sokan eleve jobb helyezésre számíthattak. Így például Minnaar, aki most nem hibázott, akkorát, mint az időmérőn, és ment egy hatodik helyre elegendő időt, amivel azért ő biztos nem volt elégedett. Nagy ellenfele Gee beállította Gwin időmérő győztes idejét, amit már nehéz volt überelni. Persze Hart megpróbálta, és életveszélyes stílusban, de faragott három másodpercet a két éve itt világbajnokká vált Gee idejéből. Aztán Gwin jött, és ismét győzött. Őt nézve a Vouilloz-érát látom ismét közeledni. Annak idején ő ment hasonlóan unalmasan. Mindenki máson látszott a pálya hihetetlen durvasága, és a nagy tempó, ő viszont látszólag aszfalton biciklizve gurulgatott. Csak éppen a célvonalon mindig sokkal hamarabb haladt át. Gwin ugyanilyen: ahol Hart majdnem széttépi a szalagot, meg recsegve csavarodik alatta a gépe, és zseniális trükkökkel valahogy mindig a bringán marad, ott Gwin egyszerűen és látványra unalmasan kanyarodik egyet az ideális íven, aztán nyer. Nála soha nem érezni, hogy a határon megy. Olyan mintha tudná, hogy hova mennyi kell, ahhoz, hogy nyerjen. Látszólag minden helyen több van benne, mint amennyit megy.

Ezzel a győzelmével pedig a nagyjából húszéves világkupa-sorozat történetében ő az egyetlen, aki egy szezonban öt futamot tudott megnyerni. Az is érdekes, hogy idén csak ketten, ő, meg az összetett második, Minnaar álltak a dobogó tetején.

Amúgy nagy volt az átrendeződés az élen, hiszen a tavalyi első tízből kikerült Blenki, Peat, Fairclough, Pedemanaud, Beaumont, és – pár kivétellel – megjöttek a nagyon fiatalok. A harmadik helytől Gee, Hart, Smith, Macdonald, Cole, Brosnan, Leov és Bryceland. Az átlag életkor csak 21,3.

A gépek terén továbbra is Amerika vezet, hiszen az első tizenötben tizenegyet ott gyártottak, a maradék pedig francia nyelvterületen készült, Barel spanyol gépét leszámítva. Ennek ellenére csak kettő versenyzőjük fért be az első tizenötbe, míg a kevéssé lakott déli féltekéről heten vannak az élmezőnyben.

Ezt a videót pedig érdemes megnézni. Olasz versenyről, olaszok által készített anyag, olasz rockzenékkel.

További eredmények és videók: www.dirtmag.co.uk; www.vitalmtb.com

Szöveg: KGÁdám
Fotó: Victor Lucas, www.dirtmag.co.uk

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.