fbpx

Csuhások, fapapucs: Egerből a Bükkbe

Egy a hazai osztálykirándulások slágerhelyszínének számító várost választottam mostani edzőkörünk kiindulási pontjának. Eger veszélyes hely, elég csak a Szépasszonyvölgyre gondolni… Szokásunkhoz híven azonban ezúttal sem a borospincék mélyén fogunk kutakodni, hanem egy lehetséges alternatívát kívánunk felvázolni arra az esetre, ha az ember errefelé vetődik és történetesen „országútizni” akar.

Elhagyom a várost… – útban a Noszvaj felé a Bástya utcán

Elhagyom a várost… – útban a Noszvaj felé a Bástya utcán

Már megint vonattal érkeztünk, ahogyan már számtalanszor. A vasútállomás a város léptékéhez képest jelentéktelen jellegével őszinte meglepetésként hatott ránk, aztán átbóklászva a sínpárokon a kicsiny épület előtt már indult is az útvonalbemérés. A lakott területről való kikeveredés nem volt túl bonyolult, a Vasút-Hadnagy-Maklári-Mekcsey-Bástya-Gárdonyi utcakombináción végighaladva (elmondani bonyolultabb, mint befutni) már el is értük azt a körforgalmat, amelyből a Vécseyvölgy utca felé kilépve már haladtunk is Noszvaj felé.

Régi idők kedves tesztkerékpárjai – alattam éppen a Magellan Gemini ugrik

Régi idők kedves tesztkerékpárjai – alattam éppen a Magellan Gemini ugrik

A terep kezdetben kissé sokkoló, röpke hat kilométeren belül mást sem csinál az ember, mint felfelé illetve lefelé megy, hullámvasút jelleggel. A környezet a szőlőültetvényekkel helyenként kifejezetten mediterrán hangulatot áraszt, ez a fíling csak Noszvaj környékén törik meg némileg. A kastélyáról híres településen egy éles balkanyart kell eszközölni Bogács felé, majd a céltelepülés központjában egy szintén balos visszafordító következik Cserépfalu irányába. Ezt is magunk mögött hagyva aztán válaszút elé érkezünk, ahol jobbra egy tábla Hollóstetőt jelöli.

Kapuőrző egyszarvú – Noszvaj, De la Motte-kastély. Azt mondja az épületről az írás: „…a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között.”

Kapuőrző egyszarvú – Noszvaj, De la Motte-kastély. Azt mondja az épületről az írás: „…a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között.”

Az úti cél nagyon csábító, hiszen így akár Bükkszentkeresztre is eljuthatnánk, de sajnos a kőzúzalékkal szórt – és egyébként általános kerékpáros útvonalnak javasolt – út krosszgépet igényelne, mi meg ugyebár nem azzal járunk. Éppen ezért a balkanyart választottuk Bükkzsérc felé. Aki hasonlóképpen dönt, az azzal azért számoljon, hogy nemsokára olyan aszfaltminőséggel fog szembesülni, amely a 23-as szélességi méret alatti külsők használatát erősen lekorlátozza, illetve jól jöhet rajta a 25-622 is – a Bükkzsérc utáni szakaszról beszélek.

Giccses napraforgótáblákat fotózni nemcsak a Tour de France apropójából lehet…

Giccses napraforgótáblákat fotózni nemcsak a Tour de France apropójából lehet…

A downhill és 4X versenyeiről, illetve pályájáról híres Bükkzsércig gond nélkül eljuthatunk, itt azonban még naprakész térkép birtokában is elbizonytalanodhat a kerékpáros. A falun belül semmiféle tájékoztató táblát nem találunk, így csak a megérzéseinkre hagyatkozhatunk, és a településen egyenesen áthaladva egy erdei aszfaltúton folytathatjuk utunkat.

Pihenő félúton – 35 km, Ódor-hegy

Pihenő félúton – 35 km, Ódor-hegy

Ezzel az útvonallal az egyetlen probléma az, hogy míg a hazai kerékpáros útvonalakat bemutató térkép engedéllyel használható útnak jelöli, addig a Cartographia autóatlasza „egyéb út” kategóriával átkötő útnak javasolja gépjárművezetőknek Bükkszentkereszt felé. A Bükki Nemzeti Parkon átvezető festői vonalvezetésű 16 kilométeres szakaszon tiltó táblákkal nem, autó- illetve motoros, no meg kerékpáros forgalommal annál inkább találkozhattunk, ezért nem zavartattuk különösképpen magunkat.

Helyenként szakadozott az aszfalt, de legalább nincsen forgalom

Helyenként szakadozott az aszfalt, de legalább nincsen forgalom

Vitás esetben előkerülhet az autóatlasz, azt meg senkitől sem lehet elvárni, hogy hétvégi útvonala megtervezése előtt végigtelefonálja az összes illetékes hatóságot, hogy a naprakésznek hitt térképén szereplő adatok valóban naprakészek-e.

A lejtmenet végén, Felsőtárkány előtt ehhez hasonló képződmények szegélyezik az utat

A lejtmenet végén, Felsőtárkány előtt ehhez hasonló képződmények szegélyezik az utat

Szóval a Bükkzsérc utáni vadregényes erdei szakasz először egy 3-4 kilométeres mászással kezdődik, melynek tetőpontja az Ódor-hegy alatt található erdészház. Az alig négy kilométeres mászás helyenként meglehetősen combos, de a gerincen átbukva másfél kilométernyi lejtővel kárpótolhatjuk magunkat egészen addig, míg egy kereszteződéshez nem érünk.

Építészeti Kinder tojás: a Makovecz Imre által tervezett egri uszoda

Építészeti Kinder tojás: a Makovecz Imre által tervezett egri uszoda

Ha itt balra fordulunk, akkor rövid úton Felsőtárkányba érünk, ha jobbra, akkor a Bükkszentkeresztre vezető szerpentinbe csatlakozhatunk be, pontosan Heves- és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határánál. Mi az utóbbi megoldást választottuk, így további tizenegy háborítatlan erdei kilométer következett hullámos terepen, miközben helyenként feltárul a környék teljes panorámája, ami nem éppen csúnya látvány…

Csuhások, fapapucs: Egerből a Bükkbe

Csuhások, fapapucs: Egerből a Bükkbe

Az Egert Miskolccal összekötő Bükkszentkereszten átvezető útvonalra kiérve balra fordulunk, majd tíz kilométeren keresztül csak gurulnunk kell Felsőtárkány felé. Az útvonal festői és technikás, de az önfeledt lejtőzésre vágyókat az aszfalt helyenkénti kritikán aluli minősége inti némi óvatosságra.

Italfogyasztási szokásaim szempontjából meghatározó helyszín az egri HBH Bajor Sörház, itt kaptam ugyanis először hivatalosan engedélyt arra, hogy belekóstoljak Anyám sörébe. Egyből rájöttem, hogy ez bizony jó cucc…

Italfogyasztási szokásaim szempontjából meghatározó helyszín az egri HBH Bajor Sörház, itt kaptam ugyanis először hivatalosan engedélyt arra, hogy belekóstoljak Anyám sörébe. Egyből rájöttem, hogy ez bizony jó cucc…

Felsőtárkányt elhagyva kisvártatva Felnémetben találjuk magunkat, ahol egy ismételt balkanyarral a 25-ös főúton tekerünk be Eger központjába. Az útvonal bemérése nálunk a Dobó téren fejeződött be, egész pontosan a kiváló házi sört kínáló Bajor Sörház teraszán.

Csuhások, fapapucs: Egerből a Bükkbe

Csuhások, fapapucs: Egerből a Bükkbe

A bemutatott közel hetven kilométeres körhöz nem árt némi fizikum, mert a folyamatos hullámvasutazás igencsak kiveszi az emberből az energiát, mindez pedig komolyabb tempóval fűszerezve még egy jobb erőben lévő aszfaltszaggatónak is elegendő egy napra – nem beszélve arról, hogy némi szintet is begyűjtünk közben.

Csuhások, fapapucs: Egerből a Bükkbe

Csuhások, fapapucs: Egerből a Bükkbe

Az élvezeteket lehet fokozni egy bükkszentkereszti kitérővel, illetve ha valaki egy hosszú hétvégét szán a „papok városára”, abban az esetben kipróbálhatja azt a verziót is, hogy az alattomosan emelkedő szerpentinen Felsőtárkány felől támadja meg Hollóstetőt…

Megjelent a Bikemag 2007. augusztusi számában.

Szöveg: HBalage
Ábra és fotó: HBalage, evelyn

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.