fbpx

Balaton kicsiben és nagyban: a magyar tenger délnyugatról

Év vége felé, amikor kinn már hűvösödik az idő, jól eshet egy meleg tea mellett elfantáziálni arról, hogy hová megyünk majd biciklizni jövőre, ha a hőmérő higanyszála ismét elhagyja a húszas rovátkát. Mondjuk megnézhetnénk akár a Kis-Balaton környékét is… Miért is ne?

„Nekem a Balaton a Riviéra…” – mondhatnám jogosan, ennek bizonyítékaként eddig már szinte minden oldalról érintettük valamelyik edzőkörrel a tavat. Pontosabban a délnyugati szeglet még nem volt meg, ezúttal ezt pótolnám. Szokás szerint a budapesti Déli pályaudvarról startolunk. A bringaszállító vagonban teltház van, de még aránylag kényelmesen elférünk. Nem lesz ez így visszafelé, sőt…

Hídátkelés Zalavár előtt

Hídátkelés Zalavár előtt

Az úti cél Balatonszentgyörgy, amely kiemelt vasúti csomópont, hiszen itt válik el a keszthelyi viszonylat a nagykanizsaitól, ez lesz a gyenge hetvenes távval bíró körünk kiindulási pontja. Induljunk is neki gyorsan, Nagykanizsa irányába elhagyva a települést! Átmászunk az autópálya felett, majd egy körforgalomból Szenyér–Hollár felé keveredünk ki. Innentől kezdve egészen Zalakomárig – ahol útvonalunk keresztezi a 7-es főutat – hihetetlenül nyugalmas és csekély forgalmú utakon haladunk. Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ott jártunkkor éppen vasárnap volt…

Gulya csárda, Balatonszentgyörgy

Gulya csárda, Balatonszentgyörgy

Gyakorlatilag egészen Zalakomárig semmiféle izgalom nem vár az egyszeri országútistára, mindössze kilométerfalás minden mennyiségben. A táj kellemes, az útba ejtett falvakban pedig falukép tekintetében kevesebb kárt tett az a bizonyos negyven év, mint az országos átlagban tapasztalható. Feltűnő továbbá az útszéli keresztek nagy száma, de erre már a Balaton-felvidékkel kapcsolatosan is utaltam máskor. Zalakomáron vidám perceket okozhat a helyi sportegylet székházán a felirat: Zalakomár ESE… Nem sikerült kideríteni, hogy az „SE” fonetikus változatából lett-e felirat, vagy valami más van a szokatlan mozaikszó mögött, mindenesetre érdekes jelenség. Majdnem olyan jó, mint a „PÉTI MTK Szajna Söröző”, de erről majd máskor… Továbbhaladva a Kis-Balatonhoz közelítünk, jobbra fordulva a Kápolnapusztai Bivalyrezervátumba juthatunk el. A Zalakomár–Sármellék tengelyen – ahol éppen haladunk – a zalakarosi főhadiszállással bíró Yanko’s Bike Team működési területére értünk.

Texas kicsiben: a balatonmagyaródi „olajmező”

Texas kicsiben: a balatonmagyaródi „olajmező”

Néhány magányosan bólogató olajkutat magunk mögött hagyva elérjük a Zala folyó hídját, amely egyben a Kis-Balaton jelenlétét is jelzi. A látványt sokkal megkapóbbnak gondoltam, de azért nem olyan rossz. Ezen a szakaszon a forgalom amúgy relatíve intenzív, és nagy sebességgel szeretnek haladni az erre járók. Zalavár települést aztán Sármellék követi, mely jelenleg polgári célokra használt „fapados” repülőteréről híres.

A Kis-Balaton a Zala folyó hídjánál

A Kis-Balaton a Zala folyó hídjánál

A kívülről nem túl bizalomgerjesztő komplexum kerítésén az egyik repülőtársaság ezt hirdeti: „Utazzon Londonba a Balatonról olcsóbban!” Az olcsóság az stimmelhet, már csak az a kérdés, hogy hogyan jut el az ember erre a kietlen helyre… Na meg innen haza. A település határában belefutunk a 76-os főútba, melyen jobbra visszafelé indulunk Balatonszentgyörgy irányába. Féltávnál jelenik meg opcióként a Balaton-körút, érdemes is használni, mert ezen a szakaszon egész kulturált, másrészt a főút keskeny, a (hétvégi) forgalom meg gigantikus.

Kereszt Zalaváron

Kereszt Zalaváron

Kiindulási pontunk közeledtét a Gulya csárda sziluettje jelzi, mely országos szinten jegyzett kortárs építészeti alkotás. A Sánta Gábor által Csete György mester hatása alatt tervezett étterem inkább csak kívülről érdekes, belső tere kicsit barátságtalanra sikerült, illetve az árszínvonalat is kissé túlzónak éreztem. Éppen ezért a műélvezet helyett a legjobb ár/érték arány került előtérbe a jól megérdemelt ebéd esetében, így a hetvenes-nyolcvanas évek üdülőépítészetét idéző Csillagvár étteremben fogyasszuk el inkább fele áron ugyanazt. A kör abszolválva tehát a program innentől kezdve fakultatív: némi szieszta után irány a déli part, egészen Fonyódig, ahol a betervezett levezető fürdőzést ezúttal elmosta az eső. Ennek ellenére a Balaton fíling erre a hónapra is megvolt, így elégedetten térhettünk haza.

Balaton kicsiben és nagyban: a magyar tenger délkeletről

Balaton kicsiben és nagyban: a magyar tenger délnyugatról

És most jöjjön egy tanulság. Vasárnap este ne akarjunk vonattal hazajönni a Balatonról, mert nagyon nem leszünk egyedül… Miután kicseleztünk egy bringás cserkészcsapatot és elhelyeztük a négy, maximum nyolc jószág szállítására alkalmas kocsiban az 5. illetve 6. helyen kerékpárjainkat, Siófokig ez a szám 15-re emelkedett, gyakorlatilag blokkolva a vonaton az átmenő forgalmat. Az utasforgalom helyes becslése ezek szerint még mindig nem erőssége a MÁV-nak…

Balaton kicsiben és nagyban: a magyar tenger délkeletről

Balaton kicsiben és nagyban: a magyar tenger délnyugatról

Megjelent a Bikemag 2008. szeptember-októberi számában.

Szöveg: HBalage
Ábra és fotó:
HBalage, evelyn

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.