fbpx

Professzionális kerékpár-beállítás: Body Scanning az Alpinbike szolgáltatásai között

Mint arról már korábban beszámoltunk, új kerékpárbolt nyílt Budapest III. kerületében. Az Alpinbike kerékpárüzletről külön cikkben írtunk már, ezúttal azonban az egyik legérdekesebb szolgáltatásukról a Body Scanning kerékpár kiválasztást és -beállítást elősegítő rendszerről lesz szó.

Az Alpinbike kerékpárüzlet bejárata, háttérben a Body Scanning „mérőeszköz”

Az Alpinbike kerékpárüzlet bejárata, háttérben a Body Scanning „mérőeszköz”

Kerékpár-beállításról általánosságban

Testméreteink pontos ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy kiválasszuk a megfelelő méretű vázat, illetve kerékpárt. A testméretek egy részének lemérése elvégezhető házilag is – valószínűleg nem lesz gondunk a testmagasságunk és a belső lábhosszunk lemérésével. A vállszélesség, a kar- és a törzshossz pontos meghatározása már sokkal körülményesebb. Talán nem véletlen, hogy a kerékpáros szakirodalomban aszerint, hogy testünk pontosan mely nevezetes pontjainak helyzetét vesszük figyelembe ezen méretek meghatározásához és azokat pontosan hogyan mérjük meg, több metódus is létezik. Hogy ezekből a méretekből hogyan lesz vázméret és felsőcsőhossz, az egy további kérdés.

A kerékpárváz kiválasztásánál az ideális nyeregvázcsőhossz meghatározásához a belső lábhossz, míg az optimális felsőcsőhossz kalkulálásához a törzs- és karhossz együttes ismerete szükséges. Hogy az ideális vázméretű kerékpáron konkrétan hol is foglaljunk helyet, ahhoz megint szükségünk van ezekre a testméretekre. A nyeregnek a középcsapágyhoz viszonyított magasságát a belső lábhossz befolyásolja, a nyereg vízszintes helyzetét – magyarán, hogy a középcsapágyházhoz képest hol ülünk a bringán – pedig ugyanez a paraméter, de hogy ne legyen egyszerű ez életünk, mindez megfejelve még a törzs- és karhosszal. Ezen a ponton kéne elvileg előkerülnie egy függőónnak is, illetve a helyes beállítás után felül kell vizsgálnunk a kormányszárhossz kérdéskörét. Láthatjuk tehát, hogy annyira azért nem egyszerű a beállítási metódus.

Bizonyára jól ül: Philippe Gilbert a Giro d’Italián

Bizonyára jól ül: Philippe Gilbert a Giro d’Italián

Az egyik legfontosabb paraméter a nyeregmagasság, ennek kiszámításával kezdődik az összes beállítási procedúra, függetlenül attól, hogy éppen a Tour magazint forgatjuk, valamelyik cég egyedi vázgyártó részlegében járunk, vagy éppenséggel a mostani cikkben ismertetett Body Scanning módszert követjük. Hogy szemléltessem, mennyire tág határok között mozognak az egyes beállítások, íme egy példa: a legnagyobbra tartott országúti kerékpáros szaklap, a német Tour az egyik 1994-es (1994/3., a mélyre ásni kívánók kedvéért) cikkében a nyeregmagasság meghatározásához 0,88-al szorozzák a belső lábhosszt, míg ugyanez a szorzó a Tour 2010-es különszámában már 0,885. Apró különbség – mondhatnánk –, pedig ha utánaszámolunk, ez az öt ezrednyi eltérés közel fél centi nyeregmagasságbeli differenciát eredményez.

Ennél mélyebbre azonban most nem ásnék az általános beállítási metódusokban, nézzük inkább, hogy miben más a Body Scanning!

Mi fán terem a Body Scanning?

A Body Scanning a Trek váz- és kerékpár kiválasztásra, beállításra kifejlesztett rendszere, mely három részből áll. Adott először maga a mérőeszköz, melyet egy nyitott cellához vagy kerethez tudnék hasonlítani (a jövőben mérőeszköznek nevezem). Ebben helyezkedik el a bringás kerékpáros ruházatban és – ami fontos – kerékpáros cipőben. Ehhez a szerkezethez kapcsolódik egy számítógép, melyen a Body Scanning szoftver fut. Ide kerülnek bevitelre a kerékpáros testéről levett méretek, ez alapján számolja a szoftver a bringa kiválasztásához és a beállításhoz szükséges geometriai adatokat. Az adatok szerinti kerékpár beállítást egy hatalmas tolómércére emlékeztető mérővonalzóval végzik, mely a szoftver által kalkulált négy fő geometriai paraméter beállítását egymagában teszi lehetővé.

A Body Scanning mérőállomás részei: 1. a mérőeszköz (mérőkeret) maga; 2. a test szimmetriatengelyével egybe eső referenciavonal; 3. mérőlézer; 4. a mérőlézer mozgatható kerete; 5. a keret vezetősínje, melyen függőleges irányban elmozdulhat; 6. kijelző monitor; 7. mérővonalzó a kerékpár beállításához; 8. Tudjuk, mit ettél tavaly nyáron…

A Body Scanning mérőállomás részei: 1. a mérőeszköz (mérőkeret) maga; 2. a test szimmetriatengelyével egybe eső referenciavonal; 3. mérőlézer; 4. a mérőlézer mozgatható kerete; 5. a keret vezetősínje, melyen függőleges irányban elmozdulhat; 6. kijelző monitor; 7. mérővonalzó a kerékpár beállításához; 8. Tudjuk, mit ettél tavaly nyáron…

A rendszer előnye, hogy a testméretek levétele után nem kell függőónozással, próbálgatással, a páciens a bringára fel-le ültetésével szórakozni, mivel a szoftver kiszámolja az ideálisnak ítélt paramétereket, ez beállításra kerül, és a bringás már egy készre állított kerékpárra ülhet fel, és próbálhatja ki azt akár egy az Alpinbike által szervezett tesztbringázás során. Ha szükséges, ehhez a beállításhoz képest lehet finom korrekciókat végezni, a szoftver által megadott tűréshatárokon belül.

Hogyan zajlik a mérés?

Általános személyi adatok felvétele után a bringás kap egy Body Scanning azonosító számot, majd elhelyezkedik a mérőeszközben. Fontos, hogy testének szimmetriatengelye (fej, gerinc) pontosan egybeessen a mérőeszköz hátfalán található referenciavonallal, mert csak így lesz pontos a méretvétel. Elsőként a testmagasság meghatározása következik, ezt itt „funkcionális magasság”-nak nevezik, miután a cipő és a stopli vastagsága is befolyásolja.

Előtérben a mérőlézer vezetőkerete, háttérben a monitor, melyen a szoftver tevékenységét követhetjük figyelemmel

Előtérben a mérőlézer vezetőkerete, háttérben a monitor, melyen a szoftver tevékenységét követhetjük figyelemmel

Ezután egy keretre szerelt mérőlézer kerül képbe, mely a mérőeszköz hátfalára pontosan merőlegesen veti a sugarat. A lézervető egy sínen a hátlappal párhuzamosan mozgatható, így az emberi test minden egyes nevezetes pontját pontosan merőlegesen célozhatjuk be vele.

Adatfelvételi űrlappal indul a menet

Adatfelvételi űrlappal indul a menet

A bringás mutatóujját először vállizületének azon pontjára teszi, ahol a kulcscsont becsatlakozik, majd ennek a pontnak a lézersugár segítségével meghatározásra kerülnek a konkrét koordinátái. Ez az adat később a vállszélesség, a vállmagasság, a törzshossz és a karhossz meghatározásánál jut szerephez.

Válassz szakágat!

Válassz szakágat!

Ezután a delikvens a hóna alá szorítja a tenyerét, és a lézer rögzíti a hajlat legmagasabb pontját. Ez az adat szintén a karhossz meghatározásához szükséges. A karhosszhoz azonban szükség van még egy további adatra, ez pedig az ökölbe szorított kéz fogásközéppontja.

Válassz kerékpározási stílust, avagy üléspozíciót!

Válassz kerékpározási stílust, avagy üléspozíciót!

Az utolsó, egyben negyedik lézeres mérés keretein belül a páciens rámutat csípőcsontjának legfelső pontjára, mely a törzshossz és a lábhossz meghatározásánál játszik szerepet.

A fenti öt mérésből (magasság, vállizület, hónalj, kézfej, csípőcsont) a szoftver hét testméretet generál: funkcionális testmagasság, vállszélesség, vállmagasság, karhossz, csípőcsont magasság, kézfej magassága és belső lábhossz.

Mérés után a bevitt adathalmazból testméreteket generál a rendszer

Mérés után a bevitt adathalmazból testméreteket generál a rendszer

Ezután néhány további paraméter megadása szükségeltetik: testsúly, életkor, edzettségi szint, éves megtett kilométer, választott kerékpártípus (szakág), kerékpározási stílusból következő üléspozíció-típus, hajtókarhossz (ha van bevált, akkor az, ha nincsen, a mérést végző szakember javasol egyet) és nyeregcső hátranyúlás.

A kerékpártípus (szakág) kiválasztása után egy olyan szekció következik, amit nem sok helyen használnak ki maximálisan (így egyelőre az Alpinbike-ban sem), viszont mint lehetőség, érdemes említést tenni róla, mert ez lehet a jövő útja. Arról lenne szó, hogy a rendszer összeköthető az adott bolt árukészlet-nyilvántartásával, illetve a beszállító márkák nagykereskedők online készletlistáival, így a leendő vásárló igényeinek ismeretében valamint a mérés jóvoltából a számítógépbe került testméretek alapján elkezd kalkulálni a szoftver. Meghatározza azt a négy fő paramétert, amit be kell állítani a kerékpáron. Ez alapján kikalkulálja az ideális nyeregvázcsőhosszt, az ideális felsőcsöhosszt, és az ehhez tartozó javasolt kormányszárhosszt.

Leendő kerékpárunk kiválasztási szempontjait a végletekig finomíthatjuk

Leendő kerékpárunk kiválasztási szempontjait a végletekig finomíthatjuk

Ezután az adatbázisban megkeresi, hogy melyek azok a kerékpármodellek, amelyekből létezik olyan vázméretű darab, amelyen ezek a paraméterek beállíthatók. Egyezteti, hogy az adott modellből van-e készleten a boltban vagy a nagykereskedőnél. Ha az adott beállításhoz a gyári specifikációtól eltérő méretű kormányszár avagy kormány szükségeltetik, annak típusára is ad javaslatot, és természetesen egyből láthatjuk azt is, hogy az adott darab éppen van-e raktáron. A jelen bekezdésben foglaltak jelenthetik a jövőt, a nagykereskedők készletlistáinak jellege és naprakészsége miatt azonban ezt a folyamatot egyelőre az Alpinbike munkatársai végzik el a szoftver helyett.

Ezt a négy kerékpár beállítási paramétert számolja a rendszer

Ezt a négy kerékpár beállítási paramétert számolja a rendszer

A testméretek és a javasolt négy méretparaméter ismeretében izgalmas játékra is alkalmas a szoftver. A javasolt beállítási paraméterek adta tűrésmezőn belül például variálhatunk a stucnihosszal, a felsőcsőhosszal és az egyes modellek geometriájából következő szög- és tengelytáv értékekkel, a képernyőn pedig lekövethetjük, hogy mindezek az apró változások a gép irányítási karakterisztikáját hogyan tologatják a lassú, a neutrális és az agilis zónákból ide-oda. Magyarán ha azzal kapcsolatosan is vannak elképzeléseink, hogy hogyan viselkedjen alattunk a bringa, e téren is segít a Body Scanning rendszere megtalálni az ideális megoldást.

Ugyanez egy trekking bringán szemléltetve: 1. nyeregmagasság; 2. a nyereg és a középtengely távolsága; 3. a nyereg és a kormány távolsága; 4. a nyereg és a kormány függőleges magasság-különbsége (országúti gépnél negatív, itt ellenben pozitív érték)

Ugyanez egy trekking bringán szemléltetve: 1. nyeregmagasság; 2. a nyereg és a középtengely távolsága; 3. a nyereg és a kormány távolsága; 4. a nyereg és a kormány függőleges magasság-különbsége (országúti gépnél negatív, itt ellenben pozitív érték)

Hogyha már kijátszottuk magunkat, két adatlap kerül kinyomtatásra: az egyiket a bringás kapja, ezen szerepelnek a lemért testméretei. A másik adatlap a szakboltnál marad, ezen találhatók a tényleges beállítási paraméterek, és azok tűréshatárai. Ezt az üzlet nem adja ki, miután csak az általuk végzett beállításokért vállalnak felelősséget. Az esetlegesen visszatérő vendég bringa beállítási paraméterei neve vagy Body Scanning azonosítója alapján pillanatok alatt elővarázsolhatók, így ha az illető az Alpinbike tesztprogramjának keretein belül mondjuk ki szeretne próbálni egy csúcskategóriás Giant montit, abban az esetben a gép beállítása könnyen és gyorsan megtörténhet, anélkül, hogy az illetőt ismét tetőtől talpig le kéne mérni.

Milyen könnyen és milyen gyorsan? A következő szekcióból ez is kiderül…

A négy fő paraméter beállítása

Ha a Body Scanning szoftver által meghatározott paraméterek alapján megérkezett a boltba a kiválasztott kerékpármodell, és ennek pontos beállítására van szükség, avagy meglévő kerékpárunk finomhangolása a cél, ugyanazt a négylépcsős beállítási procedúrát végzik el a bringán. A beállításban a rendszer részét képező mérővonalzó segít, a lépések pedig a következők (a sorrend is lényeges):

A mind a négy méret beállítását lehetővé tevő mérővonalzó nyugalmi állapotban. Felül az univerzális láb, mely a mérés során a bringa valamely alkatrészéhez illesztve a fix pontot adja. A számok az egyes mérések esetén használatos illesztési pontokat mutatják. Alul a mozgatható fej, rajta a megfelelő méréshez tartozó számozott skála. A mérendő paraméterekhez tartozó illesztési pontok és skálák számozása az elvégzendő méretbeállítások sorrendjét követi. A narancssárga beosztással rendelkező sínen mozog a fej

A mind a négy méret beállítását lehetővé tevő mérővonalzó nyugalmi állapotban. Felül az univerzális láb, mely a mérés során a bringa valamely alkatrészéhez illesztve a fix pontot adja. A számok az egyes mérések esetén használatos illesztési pontokat mutatják. Alul a mozgatható fej, rajta a megfelelő méréshez tartozó számozott skála. A mérendő paraméterekhez tartozó illesztési pontok és skálák számozása az elvégzendő méretbeállítások sorrendjét követi. A narancssárga beosztással rendelkező sínen mozog a fej

1. A nyeregmagasság beállítása
A mérővonalzó fejét a kiszámításra került nyeregmagasság szerinti pozícióba állítjuk a centiméterskálán. Kilazítjuk a nyeregcső bilincset. A mérővonalzó tüskéjét a középcsapágy tengelyvégének középpontjához illesztjük, majd a nyereg felső vonalát a mérővonalzó feje által meghatározott pozícióba állítjuk. A nyeregmagasság a nyeregvázcső tengelyvonalában értelmezendő.

A mérővonalzó kihúzott állapotban, itt éppen a nyeregmagasság beállítása közben

A mérővonalzó kihúzott állapotban, itt éppen a nyeregmagasság beállítása közben

2. A nyeregnek a középcsapágy tengelyéhez viszonyított helyzetének beállítása
A nyeregcső fejének rögzítő csavarját meglazítjuk. A mérővonalzó végének megfelelő pontját a csapágycsészére vagy a tengelyvégre ültetjük. A mérővonalzó fejét a nyereg tetejére illesztjük, közben a szintező libella segítségével ügyelünk a vonalzó pontos függőleges helyzetére. A kikalkulált a csapágyházhoz viszonyított pozíció mérőszámát megkeressük a vonalzó fejének skáláján, majd ehhez állítjuk a nyereg vízszintes helyzetét.

A mérővonalzó univerzális lába éppen a középrész tengelyére, mint illesztési referenciapontra helyezve

A mérővonalzó univerzális lába éppen a középrész tengelyére, mint illesztési referenciapontra helyezve

3. A kormánynak a nyereghez viszonyított helyzetének beállítása
Mire idáig eljutunk, nyergünk már megfelelő pozícióban van. A nyeregorrot referenciapontnak használva ehhez a ponthoz állítjuk be a mérővonalzó segítségével a kormány befogásának tengelyét. A beállítás történhet a kormányszár cseréjével, és/vagy a nyereg vízszintes irányú mozgatásával – amennyiben ezt az erre a méretre vonatkozó mérettűrés lehetővé teszi. A beállítás közben természetesen a vonalzó hosszskálájának vízszintesnek kell lennie.

Itt éppen a nyereg vízszintes irányú pozícióját állítjuk be a fej segítségével. Közben figyelni kell a szintező libellát, hogy a narancssárga sín a talajhoz képest merőlegesen helyezkedjen el

Itt éppen a nyereg vízszintes irányú pozícióját állítjuk be a fej segítségével. Közben figyelni kell a szintező libellát, hogy a narancssárga sín a talajhoz képest merőlegesen helyezkedjen el

4. A kormány és a nyereg egymáshoz viszonyított függőleges helyzetének beállítása
A vonalzót a nyereg tetejére fektetjük, vízszintes helyzetét a szintező libella segítségével belőjük, majd a fej skálájának osztása segítségével megállapítjuk, hogy a kormány az ideális beállítási tartományon belül helyezkedik-e el. Amennyiben nem, variálhatunk a hézaggyűrűkkel, vagy cserélhetjük a kormányszárat egy meredekebb vagy laposabb szögű darabra.

A kormánymagasság beállításához a 4-es számú skálát kell figyelnünk. Mivel azonban országúti gép esetén ez az érték negatív, ezért a képen látható méretből levonandó a sín szélessége (4 cm)

A kormánymagasság beállításához a 4-es számú skálát kell figyelnünk. Mivel azonban országúti gép esetén ez az érték negatív, ezért a képen látható méretből levonandó a sín szélessége (4 cm)

A fentiekben ismertetett mérési- és beállítási metódust minden egyes az Alpinbike-ban vásárolt kerékpár leendő tulajdonosa esetében ingyenesen elvégzik a bolt munkatársai, hiszen a megfelelő modell és vázméret kiválasztását ez jelentősen megkönnyíti. Akinek már van kerékpárja, az is nyugodtan felkeresheti az üzletet, a mérés és a beállítás számára is ingyenes. Most pedig következzen egy kísérleti nyúl, azaz a cikkíró maga, aki nem menekülhetett, így végül beszkennelésre került…

Horváth úr, üljön lejjebb legyen szíves!

Nos tehát beálltam a mérőeszközbe, és megnéztük, mit mond rólam a rendszer. Kiválasztottuk az üléspozíció típusát, ami esetemben a három felkínált lehetőség közül a leginkább versenyorientált 3-as jelű lett. A beállítandó kerékpár az országúti versenygépem lenne, mely jelenleg egy 54 cm-es igen enyhén ejtett felsőcsöves vázgeometriával, 54,5 cm-es felsőcsőhosszal, 100 mm-es stucnival és 25 mm-es hátranyúlású nyeregcsővel rendelkező darab. A nyeregmagasságom a középtengelytől a nyereg tetejéig jelenleg 74,0 cm, amiről régóta tudom, hogy igencsak az ideális beállítási tartomány tetejét karcolja, de eddig még nem szántam rá magamat, hogy újragondoljam a dolgot. Az általános számítási metódus alapján 73,5 cm-en kéne ülnöm, ezt állítottam be ilyen nagyvonalúan pár éve, és használom azóta is jelentősebb gond és kényelmetlenség nélkül. Ezeket a beállításokat (stucni és felsőcsőhossz összege, nyeregmagasság) alkalmazom mindegyik bringámon, és bár a felállás hajtáshatékonyság tekintetben nem biztos, hogy tökéletes, de az már bizonyított tény, hogy napi 500 kilométer után is kényelmes.

A testmagasságom 171 cm, ugyanez cipővel együtt 173,5 cm-re adódott a rendszer szerint. A vállszélességem 39,1 cm, ez a kormányválasztásnál lehet érdekes, a többi testméretemmel nem untatnám az olvasót, leszámítva a csípőcsont magasságot, amely 102,2 cm, ebből számolja a rendszer a belső lábhosszt, amit 81,76 cm-re kalkulált.

Ezen a ponton némi bizonytalanságot érzek a rendszerben, ugyanis sem a keresztcsont és a szeméremcsont (medence) együttes magasságával, sem pedig a cipőtalp tényleges vastagságával nem számol. Ez önmagában még nem probléma, amennyiben egy olyan formulát sikerül kidolgozni, mely segítségével pusztán a csípő magasságából egyértelműen számolható a nyeregmagasság. Viszont úgy tűnik, itt nem erről van szó, ugyanis esetemben a nyeregmagasságot 72,36 cm-re kalkulálta a szoftver, amiből az következik, hogy itt is a belső lábhossz × 0,885 formulát alkalmazzák, amit például a korábban említett Tour magazin is javasol. Itt jön be viszont az a probléma, hogy a belső lábhosszom megmérve valójában 83,0 cm, azaz a csípőcsont magasságából interpolált méret és a valóság esetemben több mint 1 cm differenciát mutat. Ez a különbség tehát a hagyományos számítási metódushoz képest (83,0 × 0,885 = 73,46 cm) kerek egy centiméteres nyeregmagasságbeli differenciát eredményez.

És ezen a ponton felcsattanhat az olvasó: de hiszen ez a rendszer akkor nem is pontos! A válasz: nem, valóban nem tökéletesen pontos, de jó közelítést ad. Fel kell tennünk ismét a kérdést: létezik-e egyáltalán az adott kerékpáros számára minden egyes beállítási paraméter esetén egy konkrét számérték, amit tökéletesnek nevezünk?

Ezzel kapcsolatosan említenék egy példát. Pár évvel ezelőtt a bécsi velodromban beszélgettünk Wolfgang Kotzmann egykori osztrák válogatott országúti- és pályabringással, Tour de Hongrie győztessel, 2007-es 3000 méteres master világbajnokkal. Wolfgang arról mesélt, hogy négy hónapot töltött azzal, hogy kialakítsa és hozzászoktassa magát a 3000 méteres pálya időfutamhoz szerinte legideálisabb üléspozícióhoz. Milliméterenként emelte a nyeregmagasságot, hogy végül a bevált országúti beállításánál mintegy egy centiméterrel magasabb pozíciót alakítson ki és szokjon meg. Magyarán úgy tűnik, létezhet ugyanazon ember számára két különböző versenyszámra két különböző nyeregmagasság, ami adott körülmények között ideálisnak tekinthető.

Ennek fényében a Body Scanning módszerével úgy tűnik az ideális intervallumon belül az alsó küszöböt célozták be, ami jó választás, hiszen abból, ha valaki kicsivel alacsonyabban ül (főként nem verseny-, hanem általános- vagy sport felhasználás esetén) sokkal kevesebb probléma adódhat, mintha túlontúl magasan. Ez főleg kezdő bringások számára lehet fontos, akik előtt nem az a cél lebeg, hogy 3000 méteren világbajnokok legyenek, mint a jó Wolfgang, csak egyszerűen szeretnék jól érezni magukat a kerékpárjukon.

Ezen a ponton lép be a képbe a rendszert kezelő szakember, aki a szoftvert és a mérés folyamatát tökéletesen átlátva a bringás ismeretében mozgatja a beállítási paramétereket a megadott tűréshatáron belül. Erre egyes paraméterek esetében van is lehetőség, hiszen például a nyereg-kormány távolsága tekintetében nálam 54,4 cm adódott, ami a szoftver szerint 1,58 cm-es intervallumon belül csökkenthető is akár. Ezzel éltünk is, hiszen egyrészt a jelenlegi stucnihossz (100 mm) nem tette volna lehetővé az 54,4 cm-es beállítást, másrészt nem szeretek túl hosszan fogni. A kikalkulált nyeregmagasság esetében a nyereg kormányhoz képest mért magasságkülönbsége a javasolt intervallumon belül maradt, és a vízszintes pozíciót sem kellett korrigálni.

Nyeregmagasság tekintetében annyiban maradtunk, hogy ezt az ideális beállítási tartomány alsó határán lévő beállítást kipróbálom, és ha nem érzem kényelmesnek, abban az esetben a jelenleg használt és az e között lévő magasságkülönbségen belül keresek magamnak egy új pozíciót. A menetpróba megtörtént, és még a második edzés után is szokatlannak, túl mélynek ítéltem meg a beállítást, ezért emeltem rajta, viszont nem vissza 74,0 cm-re hanem a más számítási metódusok által is ideálisnak tartott 73,5-re.

Ez a beállítás végül jónak találtatott, így az elkövetkező húsz évre szerintem meg fog felelni, legközelebb esetleg majd akkor változtatok rajta, ha már nehezemre esik felszállni, miután félretoltam a járókeretet.

A konklúzió esetemben tehát: a vázméret megfelelő, a kormányszárhossz az adott beállítási intervallumhoz megfelelő, az ideális kormányszélesség 40 cm (középtől középig – a vállszélességből következik), a nyereg és a kormány magasságkülönbsége a megadott intervallumon belül van, a nyeregmagasság az ideális beállítás felső határához közelít, tehát csökkentendő. Ezután a nyereg vízszintes pozíciója 5 mm-rel hátrafelé elmozdítandó.

Kinek ajánlható a Body Scanning?

Miután nem fáj, nem kerül pénzbe, és nem haszontalan, ezért tulajdonképpen bárkinek. Ezen belül azoknak különösképpen, akik bringaválasztás előtt állnak, és fogalmuk sincsen, milyen vázméret passzol a testméreteikhez, avagy éppen két vázméret között nem tudnak dönteni. Emellett azoknak is, akik bár már rendelkeznek kerékpárral, de nem érzik jól magukat rajta, és kíváncsiak rá, hogy hogyan lehetne ezen a beállítás korrigálásával javítani.

Az Alpinbike bázison falat is mászhatunk akár – de ez már egy másik történet…

Az Alpinbike bázison falat is mászhatunk akár – de ez már egy másik történet…

A Body Scanning mérést és kerékpár beállítást az Alpinbike kerékpárüzletben végeztetheti el bárki, további információk: www.alpinbike.hu.

Bővebben a Body Scanningről: www.bodyscanningcrm.com

Szöveg: HBalage
Fotó:
Lcs, HBalage, Body Scanning

(x)

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo