Legendás pályán futottak versenyt az idővel a világ leggyorsabb downhill versenyzői. A black snake idén sem hazudtolta meg magát. Na meg persze a szervezők is vittek egy kis csavart a történetbe, ugyanis a pálya kapott egy teljesen új szakaszt, és a nyomvonal is merőben eltért a tavalyihoz képest. Ahogy az tavaly is történt, úgy idén is az új szakasszal gyűlt meg a versenyzők baja. De kezdjük inkább az elején.
Trentino, Olaszország. Nem messze a Garda tó. Idilli környezet, bár az olasz vendégszeretetet itt már csak az elbeszélésekből ismerik. Aki tervezi, hogy egyszer élőben nézné meg ezt a versenyt, annak ajánlani tudom, hogy ne közvetlen az esemény helyszínén próbáljanak meg szállást foglalni, pár kilométerre sokkal olcsóbban remek szállásokat lehet kifogni. Aki pedig kempingezni szeret, annak remek híreim vannak, közvetlen a verseny helyszíne mellett van egy kijelölt hely. De a település két végén is hatalmas parkolókat alakítanak ki. Ezek persze ingyenesek. És ezekben is nyugodtan lehet kocsiban aludni. Ami hátrány, hogy a rendezvény minden estéjén party van. Így az alvás nem túl pihentető az autókban. Én idén Vermiglioban találtam szállást, gyönyörű hely, közelben a Passo del Tonale. 8 km kocsikázás oda- 8 km vissza, de abszolút megérte.
A verseny helyszíne tehát könnyen megközelíthető, jó a szervezés. Nincs gond a parkolással. Maga a pálya szalagozása is ez egyik legjobb nézői szemszögből. Sok helyen relatív közel lehet kerülni a pályához. És ezen a pályán, higgyétek el, van is mit nézni. És ott van a klasszikus por, ami már pár versenyző után betölti a levegőt, majd mindent befed. Konkrétan mintha púderben bringáznának. Ami nagyon jól néz ki a képeken, de a versenyzők annyira nem repesnek az örömtől miatta.
Az egyenlet egyszerű. Meredek, hosszú pálya + brutál mennyiségű por x új szuper technikás szakasz + sebesség / látási viszonyok = rengeteg esés, és sérülés. A mi kis fekete kígyónk csakugyan egyhamar múltidőbe tette a versenyzők egy részét.
Edzés napon még nem minden jött elő a por alól, ami később sajnos igen. De már ezen a napon szedte a pálya az áldozatait. Oliver Davis például törött kézzel zárta a napot. Amaruy Pierron pedig az utolsó körében esett hatalmasat. Őt még pont láttam visszatolni a bringáját. Valamit nagyon be akart gyakorolni. De amikor viszontláttam egy pár perc múlva, már a földről szedték össze a mentősök. Ott még azt rebesgették, hogy nincs nagy baja, de másnap nem állt rajhoz. Sajnos kulcscsonttörés lett a diagnózis. Megesik, hogy Pierron elesik, általában felpattan, de most nem így történt. Ő egyébként híres arról az eséséről, amikor megrepedt az egyik nyaki csigolyája. Persze ezt akkor még nem lehetett tudni. Ő ilyen állapotban egyszerűen rajthoz állt, és sikeresen kvalizott, majd a szűnni nem akaró fájdalom miatt kivizsgálták, ott derült ki mennyire súlyos sérülést szenvedett valójában. Azt nem felejtem el, hogy ezután Lenzerheide-ben az egyik ausztrál versenyző nagyot esett. De készült utána indulni a versenyen. Amikor megkérdezték, hogy jó ötlet-e versenyezni sérüléssel, ő csak annyit válaszolt: „Pierron törött nyakkal kvalizott. Persze , hogy elindulok.” Ilyen az ő mentalitásuk.
Kvali napján a pálya már kezdett darabokra esni. A futamok előtti edzés körök azzal teltek, hogy újra tervezzenek néhány nyomvonalat a versenyzők, mert a pálya rengeteget változott. Megszenvedtek a srácok, maradjunk annyiban. Az eredmények nőknél meglepetést tartogattak. Vagyis hát lehetett volna számítani rá. Reggel pont azon gondolkodtam a pálya szélén ülve, hogy hol is láttam hasonlóan poros pályát. Vagyis ilyen körülményeket. És eszembe is jutott, hogy Maribor volt ilyen. Na és kinek a hazai pályája Maribor? Monika Hrastnik. A szlovén versenyző mindenki meglepetésére behúzta az első helyet a kvalifikációs futamon. Az egyik nagy esélyes, Anna Newkirk, nem tudott indulni sérülés miatt. A férfiaknál pedig Jackson Goldstone lett a leggyorsabb. Itt a kvali második futamán is nagy volt a verseny, ismét nagy nevek kerültek ide. Mint például Luca Shaw, Matt Walker, Jordan Williams. Idén először a közönség kedvence, a kolumbiai Juanfer Velez is bekerült a top 30-ba.
A verseny mindkét éjszakáján hatalmas vihar érte el a térséget. Szerencsére ebből már másnap reggel semmit sem lehetett felfedezni. Nyakig érő porban ment a verseny. De legalább a körülmények nem változtak a verseny napjára.
A versenyt egy szóval tudnám jellemezni. DRÁMA. Már a junior kategóriában történtek is átfordultak dramaturgiába, ahol például az Arlan testvérek küzdöttek első helyért. A kevésbé sikeres Till Arlan fosztotta meg a tróntól a bátyuskát, Max Arlant. Csak képzeljétek el a szülőket. A halál para után ment is a sírdogálás, amikor mindkét gyerkőc dobogón állt. Junior nőknél ismét az osztrák Rosa Zierl nyert, 5 mp-vel a második helyezett, Kate Hastings előtt.
Elit kategóriában minden is megtörtént, meg majdnem mindenki is elesett, vagy nagyot hibázott. Joe Breeden esett, Matt Walker esett, Palazzari esett, Velez esett, Hauser esett, Antonie Pierron bár végig a leggyorsabb időt futotta, a cél előtt a utolsó érkezőn defektet kapott, Kolb már a pálya legelején hátsó defektet kapott, Ethan Craig pedig első defekttel kellett hogy befejezze a versenyt. Majd egy eszement menettel Troy Brosnan ült a Hot seat-re és várta az utolsó versenyzőt, Jackson Goldstone-t. Ismét megtörtént az, amikor mindenki azt hiszi, hogy lehetetlen gyorsabb időt menni, és mégis. Amit Goldstone Val di Sole-ban megcsinált, az hihetetlen. Közvetítésen is látványos, de élőben valami csoda. A tempó, a pálya elemeinek nagysága, a srác nyomvonala. Ilyenkor mindig szerencsésnek érzem magam, hogy élőben láthattam. Ők már tényleg életre-halálra versenyeznek. Goldstone 3 mp-vel gyorsabban szelte át a célvonalat, mint Brosnan.
Nőknél Monika Hrastnik bár első nem lett, idei legjobb eredményét zsebelte be, bronz éremmel fejezte be a versenyt. Vali Höll is küzdött, de az elvárt első hely most sem jött össze. Második helyen zárt. Marine Cabirou viszont nagyon is visszatért. Ez egy jó szezon a francia versenyzőnek. És végre a dobogó legfelsőbb fokára állhatott.
A teljes eredmény listákat itt találjátok:
https://ucimtbworldseries.com/results/event/val-di-sole-trentino-2025/2025
