fbpx

Szatmáry András sprintbefutón bukta el a maraton bajnoki címet

Vasárnap a Mátrában rendezték az idei év maraton országos bajnokságát, amin a fogadóirodák nagy valószínűséggel a Waberer’s Areus Cube két maratonistájára, Szatmáry Andrásra és Vigh Zoltánra, valamint a Kross csapat versenyzőjére, Blazsó Márton győzelmére adták volna a legkisebb oddsokat.

10356024_759280100782256_3986736588959553208_n
A papírforma beigazolódott, a Bükk Maraton után ismét Szatmáry András és Blazsó Márton sprintbefutóján dőlt el a király kategória országos bajnoki címe, ezúttal András húzta a rövidebbet.

 „Kicsit izgultam a versenyt megelőző héten, hogy hogyan fogok regenerálódni a Gran Raid után, de néhány nap után újra 100%-os állapotban voltam. A versenyre vasárnap reggel utaztunk le, a csapatot ezúttal Csielka Márk, Vigh Zoli és én alkottuk. Andris és Zsolti az XCO világbajnokság közelsége miatt sajnos kihagyni kényszerültek az idei maraton országos bajnokságot. A rajt beszólításnál kellemes meglepetésként ért, hogy három lengyel Kross versenyző is tiszteletét tette az idei ob-n, így még izgalmasabbnak ígérkezett a verseny. Azt mondjuk már a rajtnál eldöntöttem, hogy a lengyel versenyzőkre nem ugrok és az abszolút elsőség sem érdekel, amennyiben csak lengyel versenyző ér be előttem. Pontban 10-kor elrajtoltunk. A lengyel sor gyorsan előre állt tempót diktálni, szépen nyugodtan felértünk a Kékesre, majd elkezdtünk gurulni hasonlóan nyugis tempóban. A lejtmenetben felért ránk egy kisebb csoport benne az edzőnkkel, Bogár Gáborral, aki meccsben volt a Master 1 kategória bajnoki címért, ezért rögtön előre állt és növelte a tempót. Még ezen a lejtőn eltört a nyergem ülőlapja középen, de szerencsére a bőrborítás és szivacsozás összetartotta. Az egészből annyit éreztem, hogy a nyereg orra lejjebb ment, a nyereg közepe pedig kiemelkedett kb. 1 centit, de nem volt annyira zavaró. Márk a következőkben sokat segített az aszfaltos részeken, hogy ne nekünk kelljen tempót menni. Az első igazi balszerencse a mátraszentimrei mászás előtt történt, amikor Zoli defektelt, de sajnos Márk már nem volt ott, hogy gyorsan kereket cseréljenek. Én hirtelen nem is tudtam, hogy mi lett vele, ezért csak gurulgattunk a síkon, mivel Marciék sem siettek, ugyanis lengyel csapattársuk ekkor előttünk volt. A szentimrei mászáson azért ráálltam egy erős tempóra, hogy senkinek ne essen jól és utolértük a lengyel Kross versenyzőt. Az emelkedő végén sikerült elmenni úgy 30 méterre, de az előnyöm elolvadt, amikor a településen belüli parkban elnéztem egy kanyart. Még a galyatetői mászáson próbálkoztam, de sikertelenül. Innentől ketten maradtunk Marcival és csak gurultunk. Egyikünk sem vállalt gyors tempót. Az utolsó rövid emelkedőkön már a forgalom is nagy volt, nem igazán volt optimális komolyabb támadásra. Már mindketten a végére tartalékoltunk. A kalandparkba Marci ment be elöl. Az utolsó rövid meredek végére Marci nagyon megtorpant, -hogy direkt vagy nem, azt nem tudom- de teljesen elvesztettem a lendületemet. Marci innen indított. Be nem tervezett lendületvesztésem miatt gyorsan 2-3 bicajhossz előnyre tett szert, de ezt a következő kanyarig nagyjából ledolgoztam. A célegyenes előtti sík szakasz nagyon köves huplis volt, nem nagyon lehetett szélárnyékot fogni. A hosszúra sikerült hajrá miatt nem volt meg a gyorsaságom a végére hogy kikerüljem Marcit, így másodikként értem célba. Nagyot hibáztam, amikor hagytam Marcit elölről indítani, tudhattam volna, hogy van annyira rutinos, hogy ezt onnan megcsinálja, de ebből is tanultam és igyekszem többet nem elkövetni hasonló hibát. Sajnálom, hogy Zoli defektelt, az utóbbi hetekben erősebb volt nálam. Mindenesetre gratulálok Marcinak a bajnoki címhez és persze minden bajnoknak és helyezettnek!”

A nagyszerű formában lévő Vigh Zoltánt technikai problémák gátolták meg, hogy beleszóljon a bajnoki címért folyó küzdelembe.

„Már a múlt hétvégén is elég jól éreztem magam és bíztam benne, hogy ez a mostani hétvégére még jobb lesz. Kékestetőre a Kross versenyzői diktáltak elég erős tempót. Mire a csúcsra értünk már csak 5-en maradtunk, Osecki Kornel, Blazsó Marci, Csielka Márk,  Szatmáry Andris és én. Az első lejtőn többen is felértek, így a hosszú hurkot egy elég nagy csoporttal együtt kezdtük meg. Nem volt igazán nagy tempó, de egymást váltogatva azért elég jó tempóban haladtunk. A verseny felénél egy ártalmatlannak tűnő helyen kaptam egy defektet. Végül úgy döntöttem, hogy lapos külsővel inkább elmegyek a következő frissítő pontig és onnan új kerékkel megyek tovább. A kerékcsere után mindent beleadtam és sikerült a 4. helyig felérnem és így a magyar bajnokságon 3. helyezést elérnem. Eddig szerencsére elkerültek a technikai problémák és sajnálom, hogy pont most szólt közbe a technika. Még egyszer szeretnék gratulálni Marcinak a győzelméhez!”

1896903_262382987218729_4557409235623108446_n

A Waberer’s Areus Cube kapitányának 2 évvel ezelőtti súlyos balesete lassan a feledés homályába vész, ugyanis Bogár Gábor ismét remek formában versenyez. Ezúttal a Master 1 kategóriában léphetett fel a dobogó legmagasabb fokára és húzhatta magára a bajnoki trikót!

„Bár az idei maraton bajnokságot nem sikerült megnyernünk, nem vagyok elégedetlen. Technikai gondok bárkivel előfordulhatnak. Az idei évben számos nagy maraton versenyen bizonyították versenyzőink, hogy felnőttek a feladathoz és fel tudják venni a versenyt a legjobbakkal. A 24. életévét épp csak egy hete betöltő Szatmáry András komoly maratonos jövő előtt áll. Megtehettük volna, hogy teljes csapattal állunk oda a rajthoz, de Partinak és Juhásznak most fontosabb, hogy a hétvégi olimpiai krossz világbajnokságon jól szerepeljenek. Egy maraton országos bajnokság most nem fért volna bele a programjukba. Azért a csapat mégsem maradt maraton bajnoki cím nélkül. Bár nálam elsősorban már nem a versenyzés a fő prioritás, azért ahol tudok, még rajthoz állok. Így történt, hogy sikerült megszereznem a Master1 korosztályos XCM bajnoki címet. A Bükk Maraton után szisztematikusan készültem erre a napra. Sikerült leadnom még két kilót és az elmúlt hetekben jól mentek az edzések is. A verseny alatt végig jól éreztem magam, bár időnként erősnek éreztem a tempót, mégis igyekeztem az élbollyal maradni, amíg csak lehet. Élveztem, hogy újra az élbollyal versenyezhetek.”

1907437_877326455629698_1956648812085619694_n

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.