fbpx

Salzkammergut Trophy 2014 – végtelen emelkedők világa

44 ország közel 4300 bringása állt rajthoz idén Ausztria legismertebb MTB versenyén. A Hallstatti-tó partjáról rajtoló távokon magyarok is szép számmal indultak.

A Trophy minden bringás életében legalább egyszer felmerül, mint leküzdendő kihívás. A verseny hírneve, a gyönyörű környék és az, hogy egy nemzetközi kerékpáros fesztivál forgatagában tölthetünk el több napot, igazán csábító. Az hősök persze az A táv, a 211 km hosszú és 7049 m szintet tartalmazó brutális tortúra teljesítői lesznek, de mindenkinek megvan a lehetősége, hogy erőnlétének megfelelő pályán mérettesse meg magát. Ha a Man-szigeti TT fenegyereke, Guy Martin is élete legkeményebb napjának nevezte 2011-es részvételét, gondolhatjuk, hogy nem egyszerű hétvégi gurulgatásról van szó.

Daniel Federspiel nyerte az XCE versenyt

Daniel Federspiel nyerte az XCE versenyt

Az események már pénteken elkezdődtek, a nevezési csomagért ellátogató indulók nemcsak a gyors és kedves kiszolgálásnak, hanem a kísérőprogramoknak is örülhettek. A rajt-cél területen kialakított expo árusainál igen kedvező áron lehetett hozzájutni különböző kihagyhatatlan és kevésbé létfontosságú bringás kiegészítőkhöz és ruhákhoz, továbbá izgalmakban sem volt hiány köszönhetően az XCE versenynek. A győztes, papírforma szerint az Európa-bajnok osztrák, Daneil Federspiel (Ötztal Scott Racing) lett. A magyarok közül Prájczer Péter (KTM Teszt-Team) szerepelt legjobban, 7. helyen zárt.

Az A táv startja hajnalban

Az A táv startja hajnalban

Szombaton az eső kopogására ébredtek a maraton indulói. Amikor hajnali 5 órakor az A táv versenyzői elrajtoltak, már jócskán zuhogott, viszont még sötét volt Bad Goisern főterén. A 119 km hosszú B táv szintén cudar időben startolt, igen népes mezőnnyel, hiszen a Masters Európa-bajnokság férfi kategóriájának versenye is itt zajlott.

Ewige Wand - az A táv győztese halad át éppen

Ewige Wand – az A táv győztese halad át éppen

A master EB-n szerencsét próbáló nőkre 76 kilométer és 2446 m szintkülönbség leküzdése várt a C jelű pályán. Indulásukat követően fél órával vágott neki a többi C távos, köztük én is, a hegyeknek. A rajtterület helye nem igazán volt jelezve sehol, abból az irányból, ahonnan jöttünk, de végül könnyen meglett. Már a rajt után kiderült, hogy a sógorok nem a kerékpár kezelési képességeikről lesznek híresek, viszont síkon és a murvás részeken iszonyatosan erős tempóra képesek. A hírhedt sóbányás, salzbergi mászás előtt a teljesen sík, bár vizes aszfalton olyan esésnek lehettem szemtanúja, amit eddig csak TV-ben láttam. Gyakorlatilag a komplett előttem menő boly fejezte be a küzdelmet egy szerencsétlen helyezkedési próbálkozásnak köszönhetően. Nem nagyon tudtam ezt mire vélni a 150. hely környékén, de később bebizonyosodott, hogy itt még ilyen pozíciókért is sokszor vérre megy a játék. A szerpentinen kacskaringózó emelkedő könnyebb volt, mint vártam, sőt még a Hallstatti-tó lenyűgöző látványára is jutott idő kipillantani menet közben. Aztán következett a fekete leves, a meredek aszfalt. Szerintem életemben nem toltam még betonos emelkedőn biciklit, most kénytelen voltam. Mondták útitársaim, hogy szinte tekerhetetlen, de nem akartam elhinni. Küzdöttem is becsülettel, éreztem, hogy meredek, de hogy ilyen hosszú, azt nem sejtettem.

Néha a sárral is kellett küzdeni

Néha a sárral is kellett küzdeni

Sebaj, a lejtőn majd kihasználom a Rose Thrill Hill tesztbringa képességeit és könnyedén hagyom ott az osztrák sporttársakat, gondoltam. Aha, mire ez végigfutott az agyamban már kezdődött is a következő órákig tartó murvás emelkedő. A „svédasztalos” frissítőpontnál felvett izotóniás ital és banán legalább nem volt hiábavaló, nyugtáztam magamban. Aztán csak nem akart vége lenni a hegynek. Nagy nehezen felértem, majd a szintén murvás lejtőn elkezdtem előzgetni az előttem haladókat. Vártam a singletrack ösvényeket, de hiába, közben az járt a fejemben, bárcsak az enduro, azaz D távot választottam volna. A lejtőt követő sík-és hullámos részeken ismét beindultak a tempómenő kollégák, de ekkor sem igazán értettem hova sietnek. A cél előtt nem sokkal sikerült még egy tömegbukást szemtanúként átélni, teljesen vétlen szituációban fakadó összeakadásból.

A célban már kellemes időjárás, sőt minden jóval ellátott frissítőpont várta a megfáradt teljesítőket. A kerékpármosónál kígyózó sor viszont elég sokkoló volt, inkább a pataknál volt érdemes letisztítani a bringát.

Stauffer Hansueli öröme 211 km után

Stauffer Hansueli öröme 211 km után

Időközben szépen szállingóztak a különböző távok teljesítői a célba, majd fél 4 tájékán hatalmas üdvrivalgással megérkezett az A táv győztese Stauffer Hansueli (Wheeler-iXS Pro Team) is, megközelítőleg 10 óra 25 perces idővel. Az extrém távot 12 honfitársunk fejezte be, legjobb magyarként 49. pozícióban Nedjalkov Balázs (Mecsek Marathon Team) zárt.

A Masters EB mezőnyében is szép eredményekkel büszkélkedhetnek hazánk fiai, Horváth Csaba (Focus Team Hungary) abszolút 14., kategória 7. helyezett lett, Vámosi Gergő (KTM Sopron) 35. (kategória 9.), Vas Péter (Merida Maraton Team CST) 42. (kategória 13.), míg Kis József(Merida Maraton Team CST) 49. (kategória 16.). A nőknél Cseh Veronika (Alpinbike Team Giant Endura) volt a leggyorsabb, összetettben 10., master 2 korosztályban 5.-ként zárt.

Záray László (kép: Sportograf)

Záray László (kép: Sportograf)

Említést érdemel még Hernáth Kornél (Agro Alfa Team) abszolút 8. helye a 37,9 km-es F távon, továbbá Záray László (Merida Maraton Team CST) kategória első, összetett második pozíciója a 22,1 km hosszú G távról.

Az eredményhirdetések után tombola és buli várt a megfáradt teljesítőkre, akik a különböző színű „finisher” pólókban lepték el a rendezvénysátrat.

A Hagan Lodge faházak hangulatos szálláshelynek bizonyultak

A Hagan Lodge faházak hangulatos szálláshelynek bizonyultak

Mi azonban az Altaussee partjától pár percre levő szállásunk felé vettük az irányt. A Hagan Lodge tökéletesen berendezett faházaiban könnyedén kipihentük a verseny fáradalmait, így másnap alkalom adódott még egy igazi „flow” ösvény teljesítésére is.

Vasárnap a háttérben levő hegy megmászása volt a program. Lefelé igen élvezetes ösvényt találtunk

Vasárnap a háttérben levő hegy megmászása volt a program. Lefelé igen élvezetes ösvényt találtunk

Ha már valaki ellátogat a versenyre ajánlott több napra jönni, a környék megér legalább egy hosszú hétvégét. Márpedig ha egyszer valakit elkap az MTB maratonok teljesítésének élménye, előbb-utóbb úgyis megfordul a fejében, hogy elindul a Salzkammergut Trophy-n. Aki kedveli a végtelen emelkedőket és a murvás szakaszokon száguldást, nem fogja megbánni.

Teljes eredménylisták

.

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.