A 151-es lyukkörátmérővel rendelkező tandem hajtóműszett igazi kuriózum
A bringát szállító cég a vázakon és vázépítéshez szükséges kütyükön kívül még számtalan egyéb alkatrészt gyártott, ezen a gépen minden egyes olyan helyen, ahol ez lehetséges, Cinelli termékeket találunk. Kezdjük mindenek előtt az acél pályakormányokkal, amelyek utánozhatatlanul gyönyörű formájúak (szerintem). A tandemkapitány kormánya egy 58 fokos ejtésű Cinelli acélstucniban foglal helyet, mely a pályára gyártott kétféle szögállású típus közül a mélyebbik verzió. Eredetileg minden bizonnyal nem ilyen volt a gépen, hanem egy állítható hosszúságú darab, melynek bilincse megegyezett a kazánfűtő kormányát a nyeregcsőhöz rögzítő darabbal. Az acél nyeregcsöveken – amelyek szintén Cinelli termékek – Cinelli „Unicanitor” nyergek figyelnek. A vázat is szállító cég termékeinek sorát a klipszek zárják, melyből egyik pár acélból-, míg a másik alumíniumból készült.
A jelszó minden bizonnyal a „mindenből a legjobbat” lehetett. A csapágyak a Magistroni termékei, melyek közül a kormánycsapágy teljes egészében homogén, míg a középcsapágyak némi korszerűsítésnek estek áldozatul. Na nem kell semmi rosszra gondolni, mindössze annyi történt, hogy az eredeti ékelt Magistroni tengelyeket négyszöges Campagnolókra cserélték. A tuning célja a 151 milliméteres furatkörrel rendelkező Campagnolo Record tandem pályahajtómű-szett felszerelésének lehetővé tétele volt. A kollekció természetesen csakis a Campagnolo acélkeretes Record pályapedáljaival lehet teljes. Összességében a gép minden egyes részegysége esetében a hatvanas-hetvenes évek pálya-csúcstechnológiájával állunk szemben, de ez nem is véletlen, hiszen a maga korában a váz is a legfelső kategóriát képviselte.
Cinelli pályatandem – 1968
- Váz: Cinelli, Columbus Acciaio Speciale
- Villa: Cinelli; merevítés nélkül
- Felnik: Fiamme Red Label; 36 furatos
- Szingók: Vittoria; 23 mm
- Küllők: Berg; 2,0-1,8-2,0; négy kereszt mindenhol
- Agyak: Campagnolo Record Pista; 36 furat
- Lánckerék, hátul: Campagnolo; 14 fog; ½ ×1/8”
- Lánc: Regina ½ ×1/8”
- Hajtómű: Campagnolo Record Tandem Pista; 170 mm; 151 BCD
- Lánckerekek: Jobb oldalon 50; bal oldalon 2 db 46 fogas; ½ ×1/8”
- Kormánycsapágy: Magistroni; acél
- Középcsapágy: Magistroni Super Zenit; Campagnolo tengellyel
- Kormányok: Cinelli pálya; acél; 40 cm szélesség
- Stucni: Cinelli pálya; acél; 100 mm; 58 fok
- Nyeregcsövek: Cinelli; acél; 26,0 mm
- Nyergek: Cinelli Unicanitor; acél pálca; műanyag test
- Pedálok: Campagnolo Record Pista
- Klipszek: Cinelli; acél/alu
- Szíjak: Stella; bőr
[divider scroll_text=”Cinelli pályatandem – 1968″]
- Homlokcsőszög: 72 fok
- Ülőcsőszög: 72 fok / 72 fok
- Tengelytáv: 1585-1615 mm
- Ülőcsőhossz: 550 mm (első), 520 mm (hátsó)
- Felsőcsőhossz: 565 mm (első), 590 mm (hátsó)
- Láncvillahossz: 400-430 mm
- Középcsapágy-magasság: 255 (-0; +10 mm) mm (első), 272 mm (hátsó)
- Középcsapágyak közti távolság: 600 mm
- Fejcsőhossz: 142 mm
[divider scroll_text=”Cinelli pályatandem – 1968″]
A tandemversenyzésről…
A két- és többüléses gépek igen népszerűek voltak a XIX. és XX. század fordulóján, lelkiismeret-furdalás nélkül építettek ekkor még akár négyüléses gépeket is (quadroplett). Kezdetben leginkább a motorvezetéses pályaversenyszámok elődjeinek tekinthető embervezetéses küzdelmek alárendelt szereplőiként találkozhattunk velük, majd szép lassan megtalálták önálló szerepüket a kerékpársportban. A tandemek a pálya-versenyprogramban később csak egyetlen számban – a repülőversenyben – szerepeltek. Ennek a távja a kezdeti időszakban még változó volt, majd később az együléses gépeknél szokványos 200 méterben stabilizálódott.
A világbajnokságok programjában 1966-tól 1994-ig az 1972-es év kivételével folyamatosan szerepelt a szám, az olimpiai játékokon 1908-ban Londonban debütál, majd 1972-ben rendezik meg utoljára. Picit magyar számnak is tekinthetjük, hiszen olimpián három (1924 Párizs – Grimm János-Uhereczky Ferenc; 1952 Helsinki – Schillerwein István-Furmen Imre; 1964 – Bicskey Richárd-Habony Ferenc) pontszerző ötödik helyet szereztek a hazai versenyzők ebben a számban. A világbajnokságok mérlege sem elhanyagolható, itt 1967-ben a Bicskey-Sleisz László tandem 5., 1986-ban Pais Péter-Pintér Béla 4., valamint 1988-ban ugyanez a kettős 7. helyet szerzett tandem repülőversenyben. Az olimpiai mezőny általában 12-15 tandemből állt, a világbajnokságokról nincsenek ilyen adatok. Magyar bajnokságot 1938-ban rendeztek először ebben a számban, utoljára pedig 1994-ben. A legtöbb bajnoki címet az együléses sprintben is kiváló Bicskey Richárd gyűjtötte – szám szerint kilencet – ebben hatszor Habony Ferenc volt a partnere, aki szintén nyolc tandem-bajnoki cím birtokosa.
A kétüléses gépek repülőversenyének szabályai megegyeznek az együléseseknél megszokottakkal, mindössze néhány érdekességet találunk. Ezek közül egyik a versenytáv köreinek számában keresendő, itt ugyanis a szóló gépek kevesebb pályakört futnak. A körök száma a pályahossz függvényében kerül meghatározásra, így egy 250 méteres pálya esetében a tandemek hat-, míg a szóló gépek csak négy kört tesznek meg. A Millenáris esetében ez kettőt- illetve hármat jelent. Egy futamban négynél több gép nem indulhat. Az időmérés az utolsó 200 méteren történik, a legjobb fennmaradt magyar bajnoki időeredmény 10,8 mp (1960 Furmen-Bicskey; 1963 Bicskey-Habony).
Az UCI világbajnokságainak- és az olimpiai játékok programjából való törlés azonban nem jelenti azt, hogy manapság ne építenének pályatandemeket, illetve ne rendeznének tandemversenyeket. A körülmények változtak csupán, hiszen repülőversenyek helyett üldöző időfutam versenyekről van szó, melyek a paralimpiai játékok kerékpáros programjában kapnak helyet.
Szöveg: HBalage
Fotó: Selján Márk, Pados Attila
