fbpx

Mindenki Froome ellen, Froome mindenki ellen (?) – Giro d’Italia 2018 seregszemle

Az idei Giro d’Italia lesz az első olyan Grand Tour, amelyen csapatonként nyolc versenyző áll rajthoz. A létszámcsökkentés célja a mezőnyön belüli nagyobb biztonság elérése. Lássuk, a kisebb mezőnyben kikre érdemes odafigyelni! 

Az egyik leggyakrabban hangoztatott érv, ami miatt sokan jobban kedvelik a Giro d’Italiát a Tour de France-hoz képest, hogy rendszerint sokkal nyíltabb a verseny. Ráadásul évről-évre akadnak olyan később stabilan az elitben helyet foglaló versenyzők, akiknek ezen a versenyen sikerül az áttörés, itt mutatják meg először veszélyes oroszlánkörmeiket. Az idei verseny annyiban más, hogy Chris Froome-mal az élen érkezik a Team Sky, így a Giro szerelmesei nem véletlenül tartanak attól, hogy a brit csapat az elmúlt években a Tour de France-on  látott módon leuralja a mezőnyt, és ezáltal valami nagyon esszenciális jellemző veszik majd ki a versenyből.

“Fight for pink”

Ugyanis ha Chris Froome rajthoz áll egy háromhetesen, ott gyakorlatilag ő az első számú esélyes. A négyszeres Tour de France győztes kerékpáros eddig kétszer vett részt a Giro d’Italián: 2009-ben a 36. helyen végzett, míg 2010-ben nem fejezte be a versenyt. Egyértelműen győzelmi szándékkal érkezett, s ha sikerülne tervét végrehajtania, nem egyszerűen csak belépne azon kerékpárosok közösségébe, akik mindhárom GT-n voltak már elsők (a jelenlegi aktív mezőnyben Vincenzo Nibali az egyedüli ilyen), hanem sikerülne egy éven belül mindhárom nagy körversenyt első helyen végezve teljesítenie. Froome-tól várható, hogy már a 6. szakaszon, az Etnára felfelé menet megpróbálkozik hasonló “kivégzéssel”, mint amit például 2015-ben is végrehajtott a csapattal együtt a Tour de France első komoly hegyi szakaszán. A Sky-nál ez évek óta bevált taktika, hogy ők adják meg az alaphangot, a többiek onnantól kezdve az üldözésre kényszerülnek.

Tom Dumoulin (Team Sunweb) a címvédő, nyilatkozatai alapján nyugodtnak és magabiztosnak tűnik, paradox módon a legfőbb esélyesek közül mintha rajta lenne a legkisebb nyomás. Igaz, láthattuk tavaly a verseny során is, hogy nem nagyon izgatta magát, ha egy emelkedőn kicsit leszakadt – azt a bizonyos kényszerű megállást most hagyjuk figyelmen kívül -, egyszerűen visszajött a saját tempójában. Másrészről kiváló a “gyilkos ösztöne”, a készség, ami a jó kerékpárost jó versenyzővé is teszi. Gyengéje a csapat lehet, noha többek között Simon Geschke és Laurens Ten Dam is csupaszív segítő (közülük csak az utóbbi áll idén rajthoz az olasz körversenyen), de Dumoulin már tavaly is sokszor nagyon hamar egyedül maradt. Idén egy Froome-ért tekerő Sky ezt a helyzetet csak nehezíteni tudja. Sorsdöntő szakasz pozitív értelemben az időfutam (16.szakasz) lehet számára, míg negatív értelemben a legnehezebb hegyi szakaszok (14., 19., 20.)

Thibaut Pinot (Groupama-FDJ) tavaly vett először részt a versenyen és rögtön 4. helyen végzett, úgy, hogy az utolsó szakaszon sem volt teljesen esélytelen Tom Dumoulinnel szemben (lévén jobb időmenő Nairo Quintanánál és Vincenzo Nibalinál, az utoljára maradt nagy négyes másik két tagjánál). Pinot-nak a 2014-es Tour de France bronzérmes eredménye után ez volt a második legjobb helyezése egy Grand Touron. Már korábban is sok szó volt róla, hogy a Giro jobban fekszik az ő stílusának, sőt, hogy ez az a háromhetes, amit valaha is képest lesz egyáltalán megnyerni, amiben sok igazság van, tekintve, hogy szemmel láthatóan nehezen viselte 2015-2016 tájékán a Tour de France-on rá nehezedő óriási nyomást. Ennél könnyebb Itáliában versenyeznie, előbb-utóbb hozni is fogja az eredményt.  A Giro előtti legutolsó versenye a Tour of the Alps volt, ahonnan összetett elsőként térhetett haza. Ha Pinot-nak nem megy el a kedve (!) az összetettért folytatott küzdelemtől a verseny első felében, akkor leginkább az utolsó hétvége hegyi szakaszain alakíthat nagyot.

Olasz földön az olasz versenyzőkön nagy a nyomás, tudja ezt jól Fabio Aru (UAE Team Emirates) is, aki a jelenlegi mezőnyben Froome és Dumoulin mellett a harmadik olyan bringás, aki nyert már Grand Tourt (Vuelta a Espana, 2015). A jelenlegi olasz nemzeti bajnok (újabb plusz súly, amit el kell viselnie) nem különösebben ment eddig érdekes szezont, ám ő tényleg GT-specialista, karrierje során eddig nyolc alkalommal vett részt háromhetes versenyeken, ebből ötször top 5-os eredményt produkált. Ugyancsak a harmadik hét hegyi szakaszi lehetnek az ő igazi barátai az összetett elsőségért folytatott küzdelemben, bár figyelnie kell arra, hogy a pihenőnapok utáni első szakaszon sem omoljon össze. A fentebb említett három versenyzőhöz képest van egy kis hendikeppje: időfutamon jóval szerényebb a teljesítménye.

A rajtszámok alapján ugyan Esteban Chaves a Mitchelton-Scott első számú embere, de a kölyökképű kolumbiai mintha jóval alatta szállna annak, mint amit 2-3 évvel ezelőtti köztudatba berobbanásakor jósoltak neki. Idén talán érdemesebb az ausztrál csapatban Simon Yates-re figyelni.

Az összetett élmezőnyében lehet többek között még Domenico Pozzovivo (Bahrain -Merida), Miguel Angel Lopez (Astana), Davide Formolo (Bora-hansgrohe) és George Bennett (LottoNL-Jumbo)

 

Ciklámen, nem rózsaszín

Bár hét szakasz is a sprintereknek kedvez, viszonylag szolid társaság gyűlt össze a gyorslábúakból az idei Giro d’Italiára. A szezonban eddig mutatott teljesítmény alapján kiemelkedik közülük Elia Viviani (Quick Step Floors), aki eddig hatszor haladt már át valamely versenyen elsőként a célvonalon. Igaz, a Gent-Wevelgemen elért második helye után megtört a lendület, sem a Dwars Door Vlaanderent, sem a Tour de Romandie-t nem fejezte be.

Statisztikailag Jakub Mareczko (Willier Trestina-Selle Italia) eggyel több győzelemmel bír eddig 2018-ban, de ezeket alacsonyabb rangú versenyeken szerezte. Mindenesetre a fiatal versenyző akár ebben a mezőnyben is érvényre juttathatja jó formáját.

Ugyancsak harcba szállhat a ciklámen trikóért Sam Bennett (Bora-hansgrohe), aki a tavalyi Giro d’Italián négyszer is dobogón állhatott, de egyszer sem a legfelsőbb fokán. Idén nem nyújtott eddig átütő erejű teljesítményt, ettől függetlenül a sprintekben oda kell figyelni rá.

Ott lehet még a végelszámolásnál Sacha Modolo (Team EF Education First Drapac) és Danny van Poppel (LottoNL-Jumbo) is.

A tavalyi első Fernando Gaviria (Quick Step Floors) nincs jelen a versenyen.

 

Hegyre fel!

Bár sok esélylatolgató Domenico Pozzovivót is a maglia rosa esélyesei közé teszi, valószínűbb, hogy a hegyi pontokért (kék trikó, maglia azzurra) zajló küzdelemben jobb helyezést ér majd el, mint összetettben. Vincenzo Nibali távollétében ő a csapat első számú embere, a 35 éves versenyzőnek azonban 5. helynél (Giro d’Italia, 2014) soha nem volt jobb eredménye egy háromhetes versenyen. A Giro d’Italia felkészülési versenyén,  Tour of the Alps során 2. helyet szerezett mind összetettben, mind hegyi pontok tekintetében. Nem lenne szokatlan megoldás, ha esetleg a jó összetett helyezés elszállni látszik, akkor inkább ráfekszik a hegyi pontok gyűjtögetésére.

Miguel Angel Lopezhez is hasonlóan nagy reményeket fűznek, de az ő esetében is könnyen előfordulhat a célok újratervezése. Az Astanából még Luis Leon Sanchez nevét is érdemes megemlíteni.

Jarlison Pantano (Trek-Segafredo) az elmúlt években folyamatosan nagyon aktív volt a Tour de France hegyi szakaszain, de a hegyi pontokért folytatott küzdelemben egy 3. hely eddig a legjobb eredménye (2016). A Giro d’Italián legutóbb 2014-ben vett részt, most megmutathatja, mennyit fejlődött azóta.

Giulio Ciccone (Bardiani -CSF) két évvel ezelőtt – 21 évesen – nyert szakaszt a Giro d’Italián, legutóbbi versenyén, a Tour of the Alpson hatodik lett a hegyi pontok versenyében és összetettben is befutott a 9. helyre, egészen biztosan érdemes lesz odafigyelni rá.

Domenico Pozzovivóhoz és Miguel Angel Lopezhez hasonlóan, könnyen előfordulhat, hogy összetettbeli reményeiket felhagyva a hegyi pontokra kezd koncentrálni Thibaut Pinot, Davide Formolo és Esteban Chaves is.

A tavalyi hegyi király Mikel Landa (Movistar) nem lesz jelen a versenyen.

Egy-egy szakasz erejéig főszereplők lehetnek 

A nagy olasz szökevényspecialisták Diego Ulissi (UAE Team Emirates) és Gianluca Brambilla (Trek-Segafredo). Az időfutam miatt a rózsaszín trikó első viselésére esélyes Rohan Dennis (BMC). Az egynaposokon jól tekerő Tim Wellens (Lotto-Fix ALL – a csapat a Giro idejére nevet módosított) és Mads Pedersen (Trek-Segafredo – ő egyébként a legfiatalabb versenyző a mezőnyben). Valamint érdemes lesz még figyelni Adam Hansen (Lotto-Fix ALL) teljesítményét is, ő ugyanis összességében a 20. Grand Tourján áll pénteken délután rajthoz. Említésre méltó még ezen kívül az Israel Cycling Academy egész csapata, a hazai három szakaszon minden bizonnyal igyekeznek majd valami emlékezeteset alkotni.

Akiket sokan hiányol(hat)nak

Peter Sagan (Bora-hansgrohe) a Tour of Californián vesz majd részt 2018. május 13. és 19. között, ahogyan csapattársa, Rafal Majka is. Vincenzo Nibali (Bahrain-Merida) számára idén a Tour de France és a világbajnokság élvez prioritást, bár a család képviselteti magát a mezőnyben, hiszen Antonio rajthoz áll. A Movistar szupertriója, Alejandro Valverde, Nairo Quintana és  Mikel Landa is a francia körversenyre koncentrál, ahogyan Rigoberto Uran (Team EF Education First Drapac), Adam Yates (Mitchelton Scott) Romain Bardet (AG2R), Richie Porte (BMC), Steven Kruijswijk (LottoNL-Jumbo) és az elmúlt években a Giro d’Italián jól teljesítő Bob Jungels (Quick Step Floors) is. Porte csapattársa Greg van Avermaet jelenleg a Tour of Yorkshire-on versenyez, szintén ugyanott lehet találkozni Mark Cavendish-sel (Dimension Data).

(kép forrása)

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.