fbpx

Milyen irányba tart a kerékpáros turizmus fejlesztése?

A 2018-as kerékpáros számlálás adataiból is kiderült, hogy idén elsősorban a hétvégéi kerékpáros turisták száma nőtt Magyarországon. Ennek kapcsán az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kerékpáros koordinációs főosztályához fordultunk további információkért a hazai kerékpáros turizmus fő irányairól.

Bikemag: Mielőtt rátérnénk a fő kérdésekre, helyezzük el a hierarchiában a kerékpáros koordinációs főosztályt, mi a feladata pontosan?

ITM: Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) feladata, hogy nemzeti szinten és a kormányzaton belül a kerékpáros ügyek koordinátora legyen az infrastruktúra- és szolgáltatások fejlesztésétől a hálózat működtetésén át a szabályozásig. Turisztikai célú beruházások esetén a döntések gyakran külső szereplőnél (Révész Máriusz kormánybiztosnál vagy a Magyar Turisztikai Ügynökségnél) születnek meg, de a végrehajtásukon már a tárca dolgozik.

A kormány döntéseinek megfelelően az ITM határozza meg a központi költségvetési forrásból finanszírozott fejlesztéseket, és biztosítja az ezekhez szükséges forrást. A jelentős mértékű uniós támogatások mellett körülbelül évi 10 milliárd forint hazai forrás áll rendelkezésre fejlesztésekre és további 1 milliárd forint a kerékpárutak működtetésére. A minisztérium részt vesz a kerékpárutakkal és kerékpározással kapcsolatos műszaki és jogi szabályozás megalkotásában a bringások biztonságos közlekedésének segítése érdekében.

Kerékpárút a Balaton-felvidéken – a célok között a hálózat kiszélesítése is szerepel északi irányban

Bikemag: Mik jelenleg a fő célok a kerékpáros turizmust illetően?

ITM: A legfontosabb általános célkitűzés, hogy minél többen kerékpározzanak szabadidős céllal. Most is nagyon népszerű a kerékpározás a Balatonnál, a Velencei- vagy a Tisza-tónál, látszik, hogy milyen igény van jó minőségű kerékpárutakra és színvonalas szolgáltatásokra. Biztonságos, kényelmes, komfortos kerékpárút-hálózatot kell biztosítani, melyhez osztrák vagy német színvonalú szolgáltatási rendszernek kell kapcsolódnia.

A turisztika esetében az is cél, hogy a kerékpáros turisták minél több szolgáltatást vegyenek igénybe, vendégéjszakában vagy látogatószámban mérhető módon. Az aktív jármódok közül nemcsak a bringázásból, hanem a gyalogtúrázásból is viszonylag kevés turisztikai bevétel származik, ha csak az egynapos kirándulásokat vesszük figyelembe. Egy pilisi családi túra otthonról hozott szendvicsekkel, kulacsokkal is megtehető, ugyanakkor a színvonalas éttermeket, programokat keresők igényeit is ki kell tudni szolgálni. Az európai statisztikák azt mutatják, hogy a kerékpáros turizmus igen jelentős bevételi forrás lehet elsősorban a kisebb helyi vállalkozások számára. Vonzóvá kell tenni a többnapos túrákat, aktív kikapcsolódási lehetőségeket.

Berencsi Miklós, az ITM kerékpáros koordinációs főosztályának vezetője, jelenleg is aktívan sportol triatlonban, országúton és terepen, széles rálátással a sportot és a turizmust illető kérdésekre

Bikemag: Milyen konkrét infrastruktúra fejlesztésekre kerülhet majd sor a közeljövőben?

ITM: A nagyobb infrastruktúra projektek – a Balatoni Bringakör és a Duna-menti kerékpárút korszerűsítése, a Budapest-Balaton útvonal kiépítése – mellett több kiemelt turisztikai térségben is indulnak fejlesztések. Ilyen például Tokaj térsége, a Fertő-tó, Tisza-tó vagy a Felső-Tisza vidéke, de jelentős hosszban új útvonalakat is kitábláznak szerte az országban. Egy új EuroVelo útvonal létrehozása is tervben van, mely Szentgotthárdtól Debrecenen át a magyar-román határig vezet majd. A meglévő kerékpárutak szakaszos felújítása is elkezdődik. Az Európa több országában már régóta létező kerékpárosbarát szolgáltatói hálózat (szálláshelyek, vendéglátóipari egységek stb.) alapjait is le kell rakni, és meg kell kezdeni a rendszer működtetését.

Bikemag: Külföldi kerékpáros vendégektől gyakran halljuk, hogy a szó szoros értelmében semmit nem találnak a magyarországi kerékpáros lehetőségekről idegen nyelven. Ezen a téren is várhatóak fejlesztések?

ITM: Kiemelt cél, hogy elkészüljön a hazai EuroVelo útvonalakat bemutató, többnyelvű weboldal, és esetleg egy ehhez kapcsolódó applikáció. De természetesen minden jelentősebb turisztikai útvonalról részletes információt kell biztosítani a hazai és külföldi bringásoknak. Az ITM elkészíttette az útirányjelző és információs táblák új arculati tervét, melyeket több útvonalon már a kerekezők is láthatnak. Emellett egységes, nemzeti szintű turisztikai informatikai háttérre van szükség, amely alkalmas lenne egy gyalogtúrát, evezést és kerékpározást is tartalmazó hétvégi családi program megtervezésére, akár szállás foglalására is. Ennek kialakítása érdekében az ITM együttműködik Révész Máriusz kormánybiztossal, a Magyar Turisztikai Ügynökséggel és szakmai szervezetekkel, például a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetséggel. 

Az ITM politikai államtitkára, Cseresnyés Péter szintén eltökélt támogatója a kerékpáros fejlesztéseknek

Bikemag: A szolgáltatókat hogyan lehet ösztönözni jelen pillanatban, hogy kerékpáros szolgáltatások felé nyissanak?

ITM: Jelenleg elsősorban a jó minőségű infrastruktúra kiépítésével lehet közvetett módon ösztönözni a szolgáltatókat, hiszen ahol vonzó az útvonal, ott sok a kerékpáros. És ahol sok a kerékpáros, ott a piac reagál az igényekre, a szolgáltatók is nyitnak a kerékpárosok felé.

A már említett kerékpárosbarát szolgáltatói hálózat is ösztönző hatású lehet. Ennek alapja egy pontosan definiált kritériumrendszer, melyet a hálózathoz csatlakozó szálláshelyeknek, vendéglátóhelyeknek, vagy akár múzeumoknak, strandoknak teljesíteniük kell annak érdekében, hogy megkaphassák a „kerékpárosbarát” címet. Egyszerű dolgokról van szó: jól használható kerékpártámasz vagy zárható tároló, pumpa, alapvető szerszámok, belsők és bringásoknak szóló információ.

Egy ilyen rendszer felépítésében, elindításában lehet az államnak szerepe, azonban hosszú távon az államtól függetlennek, önfenntartónak kell lennie. A rendszer működtetéséhez kell egy olyan szakmai vagy civil szervezet, amely végzi a minősítést, ellenőriz, építi a brandet.

Megfelelő számú kerékpártároló egy balatoni vendéglátóipari egység előtt

Bikemag: Mi a helyzet a hegyikerékpáros útvonalakkal? A legtöbb erdőben, ösvényeken még mindig tilos kerékpározni hivatalosan…

ITM: A hegyi vagy erdei kerékpározásra komoly igény van, és ehhez meg kell teremteni a megfelelő feltételeket. Az erdőgazdaságokkal és nemzeti parkokkal együttműködve ki kell alakítani a terepkerékpározás kereteit, és a környező országokban igen népszerű bike parkok (flowtrail, singletrack) létesítésének lehetőségeit. A Pilisben, Mecsekben, Bükkben már vannak kijelölt útvonalak, ezeket kell bővíteni, továbbfejleszteni, és új térségekben is hasonló hálózatokat létrehozni. Az útvonalakat nehézségi szintek szerint kell kategóriákba sorolni, hogy a kerékpárosok a számukra megfelelő túrát vagy ösvényt tudják kiválasztani.

Bikemag: Azzal, hogy nincsenek normális, legális mountain bike útvonalak (illetve csak nagyon kevés helyen vannak), azokat a potenciális külföldi turistákat, akiket mondjuk elvinnénk Normafa környékére bringázni, egyből ki is zárjuk a fizetővendégek halmazából…

ITM: A témában zajlanak az egyeztetések az Agrárminisztériummal, nemzeti parkokkal, erdészetekkel. A felek arra törekszenek, hogy a folyamat eredményeként fenntartható módon be lehessen mutatni az ország természeti értékeit a hazai és külföldi kerékpárosoknak is. Az állam szerepe a megfelelő szabályozás megalkotása, legyen szó akár a jogi feltételekről, a hegyikerékpáros ösvények műszaki paramétereiről vagy a természetvédelmi korlátozásokról.

Az alacsony forgalmú tükörsima aszfalt vonzó lehet a kerékpáros turistáknak, ha tudnak róla

Bikemag: Az országúti turisták számára főleg az angol vagy német nyelven is elérhető információ hiányzik, szerintem nekik nem a kerékpárút a fontos, hanem az, hogy tudják, hol lehet biztonságosan bringázni…

ITM: Elsősorban egy-egy térségben kisforgalmú és jó minőségű utakból lehet kijelölni egy kerékpározásra ajánlott hálózatot. A különböző applikációk segítenek egy-egy jó útvonal megismertetésében, de emellett a kisebb úthibák javításával vagy az autók sebességének csökkentésével is javítható az útvonalak minősége és vonzereje. Fontos a ma még kevésbé keresett térségek – mint például a Felső-Tisza közel 200 km hosszúságú aszfaltozott árvédelmi töltései – népszerűsítése is.

Bikemag: A főosztály mindennapi munkájában mennyi idő jut ezekre az utóbbi kérdésekre? Milyen hangsúlyt kapnak a mountain bike útvonalak, vagy az országúti túra és edző körök, a mindennapi közlekedéssel kapcsolatos problémákhoz képest?

ITM: Az ITM fő feladata ezekben a kérdésekben a rengeteg érintett szereplő közötti kapcsolat megteremtése, a folyamatok elindítása.

A turisztikai fejlesztések során az egyik legfontosabb szempont a térségi hálózatok kialakítása. A Balatoni Bringakör esetében például a fő útvonalhoz kapcsolódóan, a meglévő infrastruktúraelemek felhasználásával ki kell alakítani kisebb köröket, hogy a turisták a tó tágabb környezetét is megismerjék, bejárják. Egy-egy kiemelt turisztikai térségben pedig különböző hosszúságú, a térség látnivalóit érintő útvonalakat és magas szintű szolgáltatásokat kell kínálni annak érdekében, hogy egy hosszú hétvégés kirándulás során legalább egy napot aktívan, kerékpáron töltsenek az emberek. A kedvező élmények hatására a hétköznapi, közlekedési célú kerékpározás is vonzóbbá válik.

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.