fbpx

Lánc görgők nélkül: TAYA ONZE 117 lánc teszt

A TAYA egy új láncfelépítést talált ki, ami kevesebb alkotóelemből épül fel. A gyártási folyamat egyszerűsödésén túl tartósabb kenéssel, jobb váltásteljesítménnyel és alacsonyabb tömeggel érvvel az ONZE 117 névre hallgató lánc mellett a gyártó. Mint hajtásrendszer-mániás az új láncra én is kíváncsi voltam és a kérésemre a gyártó küldött egy prototípust belőle, amit tesztelhettem.

Még télen kaptuk a hírt, hogy egy új lánc jelenik meg a TAYA kínálatában, ami felépítésében merőben más lesz, mint az eddigiek. A jól bevált 4 elemből – külső lap, belső lap, görgő, csap – megoldást egy 3 elemből – külső lap, belső lap, csap – állóra cserélik az ONZE 117 lánctípusnál. Tehát a görgőt elhagyják, amit úgy oldottak meg, hogy a belső lapokra formáztak félgörgő alakokat, amik helyettesítik az eddig használt görgőket. És ezt még azzal tunningolták meg, hogy a félgörgők másik felében egy üreg található, amiben az eddigiekhez képest jelentős kenőanyag fér el, így a külső lapok és a belső lapok találkozása extra kenést kap és persze onnan átmászik a kenőanyag a csap, belső lap érintkezési pontokhoz is, ami súrlódás és kopás szempontjából az abszolút kritikus pontok egy láncnál. A belső és külső lapok kemény felületkezelést kaptak, ezért az extra kenés mellett még ezek is hozzájárulnak a lánc élettartamának megnövelésében a gyártó szerint.

A fentiek mind jól hangoznak, de kérdés, hogy a valóságban, hogyan működik, és csak azért nem nyúltak eddig a lánc klasszikus felépítéséhez a gyártók, mert “lusták” voltak innovatívan gondolkodni vagy a lánchajtásból lényegesen többet nem lehet kihozni? (zárójelben megjegyezném, hogy a láncok tartósságának tekintetében nagy a visszalépés az előző évszázadhoz képest, amit elsősorban nem a sebességek számának növekedése okozott)
Nekem személy szerint az volt a legnagyobb kérdés az új lánccal kapcsolatban, hogy mennyire fogja koptatni a lánckerekeket, illetve mennyire lesz hatékony. Hiszen a görgő nevében már benne van, hogy gördül a lánckerekek fogain, míg az új lánc görgő nélkül csak csúszik, és itt azért lehetnek jelentősebb különbségek súrlódásban és kopásban is. Végül írtam a gyártónak és kb 2 hét után már nálam is volt a lánc a távol-keletről.

 

A láncot kézbe véve egyből feltűnt, hogy a félgörgők kicsit mások, mint amilyenek a grafikákon voltak, minimálisan szűkülnek befelé, tehát nem egyenes a felületük, ami egyből felvetette azt a kérdést, hogy vajon így mekkora felületen fog feltámaszkodni a fogakon és a láncnyúlásmérő mennyire lesz használható a kopás mérésére.

Egy új rendszer elemeként került fel a lánc, új sor, új első lánckerekek, új lánc. Az első tapasztalatok vegyesek voltak,  nagyon jól váltott, bár kicsit hangosabb volt a váltás végbemenetele mint más láncoknál, viszont a futása az finoman szólva is a borzasztó kategóriába tartozott, nagyon zajosan futott a lánc, kattogott, új lánctól még soha nem hallottam ilyet. Jó persze, új, és akkor gyakori a “darálás” és a zajosabb futás amíg nem kopik össze a lánckeréksorral, ezért kapott még sok-sok lehetőséget. Szép lassan kezdett csendesedni és a kattogás is teljesen megszűnt kb 300 km megtétele után, szinte már fel sem tűnt, hogy egy másfajta lánc van fenn (de lehet csak megszoktam a hangját).

A kenés, valóban sokáig bírta egy kenéssel, bár itt érdemes megjegyezni, hogy a kenőanyagtól is ez nagyban függ, a lényeg a lényeg, hogy nem kentem sokat és nem is hallatszott a hangján, hogy többre lenne igénye, ami nem meglepő hiszen a görgő belsejében elég sok kenőanyag fér el. 2000 km körül a váltásteljesítmény is romlott, már nem váltott olyan szépen mint a kezdetekben, de még bőven elfogadható volt. A láncnyúlásmérővel rendszeresen ellenőriztem, de 4000 km-nél sem volt mérhető nyúlás a láncon. Ez vagy azért volt, mert tényleg mindent kibíró láncról van szó vagy csak a félgörgők helyzete miatt nem tudott rendesen belefeküdni rendesen a mérősablon. A lánc kopásán felül viszont fontosabb volt a lánckerekek helyzete, hátul a soron a fogak két szélén, ahol a lánc felfeküdt, már minimálisan látszódott a kopás, a hajtómű alu tányérjain ennél sokkal jobban, ami magyarázatot adott arra, hogy elöl váltás közben néha miért kapja fel a lánckerék a láncot (egyszerűen rászorul). Ezzel kb meg is pecsételődött a lánc sorsa, levettem és kapott a bringám egy szép új láncot. Hangban brutális különbség volt a TAYA ONZE 117 és az új lánc között, egyszerűen elnémult a hajtás pedig azt hittem, hogy a végén már a TAYA is halk volt…

Egy dolgot viszont ne felejtsünk el, ez még csak egy prototípus lánc volt, a véleményem szerint a problémák egy része kiküszöbölhető, pl ha a félgörgők felületét sikerül párhuzamosra megcsinálni és a két szembelévő félhenger között nem marad ekkora űr akkor a lánckerekek fogait nem fogja enni ennyire a lánc, sőt lehet, hogy nem lesz számottevő különbség egy normál lánccal szemben. És az sem kizárt, hogy a zajt is részben a pontatlan felfekvés okozza, ami ezzel szintén kiküszöbölhető lehet. Viszont a normál láncokhoz képest ez a rendszer rugalmatlanabb, pont az eggyel kevesebb alkatrész miatt, ami szintén a nagyobb zaj és a kattogás okozója lehet.

Én azt mondanám, hogy nem feltétlenül kell elvetni ezt az ötletet, még kell rajta dolgozni és ha nem is váltja meg a világot akkor is sok tapasztalatot szerez vele a világ egyik legnagyobb láncgyártója.

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.