fbpx

Keirin, avagy szamurájok kerékpáron: Ismerd meg a japánok által megálmodott pályasportot!

Több ismeretterjesztő cikk született már a Bikemagon a pályakerékpározásról, idén ősszel is indítunk egy hiánypótló sorozatot, fókuszban a keirin, ami az egyik legnépszerűbb sportág Japánban. Miközben a napokban épp a Tour de France-t népszerűsítették Saitama városában, felvetődött az ötlet, hogy miért ne mutatnánk be ezt a távoli, de nagyon színes kerékpáros szakágat, amiben decemberben nagydöntőt rendeznek majd…

keirin_japan_001

Sok európai kerékpársport rajongó nem is tudja, milyen pénzek mozognak a profi japán keirinben, nem ismerjük a sztárokat, sőt legtöbben magáról a versenyszámról sem tudunk sokat, csak annyit, amit a pályakerékpár világbajnokságon látunk belőle: hatan megtesznek pár kört a felvezető mögött, aztán a végén sprintelnek…

Pedig a japán keirin ennél sokkal többről szól, sorozatunkban nem csak a történetét és a szabályrendszert mutatjuk be Illés Báint mesteredző hiánypótló munkáján keresztül, hanem a bonyolult fogadási szisztémát, aminek köszönhetően valóban profi sporttá válhatott a keirin, vagy az iskolarendszert, amit végig kell járnia egy leendő versenyzőnek. Szó lesz a japán keirin versenyzőkről, a kerékpáros pályákról, ahol a versenyeket rendezik, valamint olyan európai kerékpárosok élményeiről is, akik betekinthettek ebbe a zárt világba…

Első fejezetünkben kezdjük a japánok által megálmodott kerékpárverseny történetével:

A II. világháború előtt mind az USA-ban, mind Európában rendkívüli népszerűségnek örvendett a kerékpársport. A háború után ez az érdeklődés csak lassan tért vissza, azt lehet mondani, hogy az 50-es évek tájékán. Európában, és az USA-ban egyre népszerűbbek lettek a 6 napos pálya versenyek.

Japánban teljesen új utakat kezdek el járni a pályaversenyek rendezését tekintve. kitaláltak egy új versenyszámot, amivel az egyébként is népszerű repülő verseny speciális mutációját hozták létre. Masszív ideológiai hátteret is teremtettek, amit általában nem érdemes részletezni, mert világszerte mindig hasonló. A japánok azonban valahogy belekeverték a szamuráj erkölcsöt, fegyelmet, hűséget, amely a hagyománytisztelő Japánban mindennél alaposabb érv volt ahhoz, hogy támogassák a keirin versenyek beindítását.

keirin_japan_003

A Japán Kerékpáros Szövetség rövid kivonatos története:

1908-ban Tokyo Wheel Egyesület néven egy ernyőszervezet alakult.

1931-ben rendeztek először teljes kerékpáros amatőr bajnokságot Oszakában.

1936-ban lett csak tagja az UCI-nak Japan Bycicle Federation néven.

1957-ben volt még egy fontos állomás a szervezet életében, hiszen meg kellett küzdenie az amatörizmussal, és a profizmussal, és a keirint is be kellett valahova integrálni, hogy megfeleljenek az UCI akkori előírásainak.

1965-ben összekülönböztek a NOB-bal, mert egy szervezet alatt volt a profi, és az amatőr szövetség egészen 1975-ig.

1990-ben vb-t rendeztek. Pályán az utolsó olyan vb-t, amikor még külön versenyeztek profik és amatőrök.

1995-ben mikor az UCI is eggyé vált, a japán szövetség profi és amatőr szövetségét újra egyesítette Japan Cycling Federation néven (JCF). Ezt az évet tekintik az UCI tagság kezdetének is. (Meglepetésemre találkoztam olyan szövetséggel a világban, amelynek többször sikerült szakadnia, egyesülnie, mint a hazai szövetségeinknek, és itt még profik sem voltak.)

Biztosítéknak kidolgozták a versenyek fogadási rendszerét, és valószínű ennek tudható be, hogy tartományi, és állami forrásokhoz juthattak. A keirin versenyek Japánban a 4 államilag engedélyezett szerencsejáték közé tartoznak, ezért fejlesztésben nincs hiány, hiszen a haszon is jelentős. (lóverseny, gyorsasági motorsport, motorcsónak sport, és a keirin.)

Ezek után azt lehet mondani, hogy az újjáépítés közepén 1948. november 20-án megrendezésre került az első keirin verseny a Kokura Velodromban. A kezdeti bevételek, amelyekből jutott az újjáépítésre és egyéb szociális kiadásokra, biztos alapokra helyezte a versenyforma további sorsát. Nem beszélve arról, hogy hamarosan 57 millió fogadót könyvelhettek el, akik 1.150.000.000.000 ¥ hasznot hoztak. Ma már 50 pálya van, a belépő kezdetben mindössze 100¥ volt, ma azt hiszem 300 ¥, és szinte minden hétvégén vannak versenyek, amelyek 3-4 naposak. Általában szombattól, keddig, amikor is az éjszakai órákban kerül sor a fináléra. Évi 20 millió néző látogat ki a helyszínekre.

keirin_japan_002

Kialakítottak egy szigorú, de következetes szabályrendszert, amelyen a verseny fejlődése és nyitása miatt kisebb szükségszerű módosításokat hajtottak végre. A szabályrendszer szerves része, hogy a fogadókat minél jobban kiszolgálják. Ezekre majd később visszatérek. A mintát a nyugati ló- és agárversenyek szolgáltatták, de ötletből nem volt hiány, hogy még több fogadási variációt találjanak, ezáltal lett európai szemlélőnek teljesen érthetetlen a fogadási szisztéma. Jelenleg 7 alap fogadási kombináció van.

Út a nemzetközi elismertetés felé:

A keirint nyílt propaganda mellett sportdiplomáciai lépésekkel is népszerűsítették a japán sportvezetők.

Japánon kívül csak Koreában, és néhány Dél-Amerikai államban voltak keirin versenyek, de a JCF szerette volna, ha bekerül a versenyszám a VB programjába is. Ez 1980-ban sikerült először, nőknek 2002-től, ahhoz viszont, hogy olimpiai versenyszám legyen, még 20 évnek kellett eltelnie. 2000-ben Sydneyben volt először a program része, és a 2008-as látványos olimpiai pálya versenyszámok likvidálását is túlélte. A nőknek 2012 volt a debütálás éve. A kerékpáros berkekben határozott az a vélemény, hogy a JCF-en kívül a Japán kormány is igen határozottan támogatta ezt a speciális japán sport-kulturális eseményt, hogy a világ minél jobban megismerje.

Japánt korábban a hagyományos sprintversenyeken az egykori keirin versenyző, Koichi Nakano reprezentálta, aki 1977-1986 között tíz alkalommal nyerte a profi világbajnoki címet. (Meg kell jegyezni, hogy ezekben az időkben 8-10 profi sprinter volt csak az indulók között, és időeredményük alulmaradt az amatőrök ideje mögött.)

keirin_japan_004

Nézők a pályán:

A pályák általában 20-30 ezer fő befogadóképességűek, és általában meg is telnek. Egyre több a fedett keirin pálya, a nézőknek maximális kényelmet biztosítva. A régebbi nyitott pályáknak is volt nyitott nézőtere, és egy hatalmas üvegfelülettel lezárt légkondicionált páholyok a tehetősebb fogadók részére. Mostanában csökkent valamelyest a nézők száma, de a fogadások nem csökkentek, még így is 28 millió nézőt regisztráltak legutóbb.

A helyszínen lévő nézők a futamok között a pálya különböző pontjain múlatják az időt, csak a következő futam bejelentésekor rohannak a helyeikre, majd a futam után rohannak vissza a folyosókra, ahol óriás kivetítőkön elemzik, hogy mit nem vettek észre az élő futamon. Az eredményhirdetésre várni kell, hiszen nagyon sok szabály és zsűritag van, akiket mind meghallgatnak vitás esetekben, amiből akad bőven, hiszen engedélyezett a test-test elleni küzdelem.

A kiváló tv-közvetítések miatt sokan már nem mennek ki a pályára. A hangulat speciálisan japán. Visszafogott szurkolás, akinek bejött a kedvence az nem őrjöng, akinek nem jön be, az nem káromkodik, nincsenek szélsőséges megnyilvánulások. A dohányzást is nagyon diszkréten oldják meg. A nézőtéren nem lehet dohányozni, csak a kijelölt kis szobácskákban, melyeken nincs ajtó, bent szoronganak a dohányosok, de a folyosóra egy gomolyag sem kerül ki a szobán kívül. Az utcai dohányzás egyébként hasonlóan kulturált, mindenki hord egy kis szelencét a nyakában, és abba hamuznak, és a csikket is abban őrzik.

Sorozatunk következő részeiben

– a keirin szabályairól és a pályára vonatkozó előírásokról,

– a versenyzőkről, minősítésükről, valamint a versebrendszerről,

– a keirinhez kapcsolódó fogadási rendszerről,

– a Japánban működő keirin iskolarendszerről lesz szó,

és megosztunk pár történetet európai versenyzőktől, akik szerencsét próbáltak a keirin zárt világában.

 

Szerző: Illés Bálint; Fotók: Wikipedia

A teljes cikksorozathoz felhasznált jelentősebb források:
Free Wikipedia.en
Free Wikipedia.jp
Free Wikipedia.de
JKA Guide
JKA Foundation (Japán) (http://www.keirin-autorace.or.jp/
Keirin web site (Japán) (http://keirin.jp)
Autorace website (Japán) (http://autorace.jp)
http://keirin jp/pc/dfw/dataplaza/guest/graderaceg1?NEN=2013)-KEIRIN.JP
http://keirin jp/pc/dfw/dataplaza/guest/graderaceg3?NEN=2013)-KEIRIN.JP
http://keirin jp/pc/dfw/dataplaza/guest/ranking1?NEN=2013)-KEIRIN.JP
Cyclingtips.com/auKeirin-racing-in-japán-with-Shane
velo-city-tumbir.com
Bikeradar
Qu’est-ce que le KEIRIN propagandaanyag
(http:/www.olympic.org/cycling-track-equipment-and-history?tab=History)
(http:/news.bbc.co.uk/2/hi/asia-pacific/7525072.stm). BBC News
http://bg.kerin.jp/en/abcs/cyclits/index.html) keirin.jp
http://keirin.jp/pc/dfw/potugal/guest/news/index_news/index_news/20081209_04.html) keirin.jp
(http://keirin.jp/pc/dfw/portugal/guest/news/2012khn/04/news20120420_01.html) Japán) keirin Japán.
„History of Keiring Racing” (http://www.keirinberlin.de/?page_id=41) 
(http://cycleliceo.us/2006/11/njs-nihon-jitensha-sinkokai.html) Cyleliceo.us
Jiři M̌iksik: Peloton.cz online magazín ŠKOLA NEBO KASÁRNA? K MILIONŮM JENŮ VEDE CESTA POUZE PŘES VOJENSKÝ DRIL

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.
Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért, tovább lépve elfogadod a cookie-k használatát. Adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről.