fbpx

Merida eOne-Forty 5000 teszt: A darázs, ami mindenhova elrepít

Idén nem csak az eOne-Sixty újult meg teljesen a Merida kínálatában, hanem a csúcs e-bike kistestvére, az eOne-Forty is megkapta a top modell fejlesztéseit, mellyel a kategóriájában az egyik legjobb bringa lett a piacon. Idén nyáron abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy a 2020-as Merida kerékpárok bemutatóján lehetőségünk nyílt tesztelni az eOne-Forty 5000-et. Egy dolgot előre elárulhatok róla, nem okozott csalódást.

Májusban a Merida eOne-Sixty bemutatóján vettünk részt, melyről Pántya Zsolt számolt be igen hosszasan, az új csúcs e-bike minden technikai részletét elmesélve. Utána nem kellett sokat várni a kistestvérre, júliusban már Németországban bringázhattunk az új eOne-Fortyn, ami nagyon szoros kapcsolatban áll a fent említett eOne-Sixtyvel, mert valójában a két kerékpár váza megegyezik, ugyanazzal a technikai tartalommal ruházta fel a Merida őket, csak a rugóstag és a teleszkóp mérete lett kisebb. A két kerékpár mérföldkőnek nevezhető a Merida történetében, két olyan e-bike-ot alkotott meg Jürgen Falke és csapata, ami ebben a szegmensben is az élen lévők közé repítette a Meridát. Az eOne-Sixtyről csupa jót olvashattatok a nyár eleji cikkünkben, utána én is kérdezgettem Pántya Zsocit, hogy tényleg ennyire jó volt ez a bringa, és nekem is azt mondta, hogy igen. Ezért a júliusi négy napos németországi bemutatón mindenképpen ki akartam próbálni, hogy mit tud a bringa, ezért elvittem egy nagyobbacska alpesi hegyi körre a kistesót, az eOne-Fortyt.

Az e-bike tesztelés mindig egy nagyon érdekes kérdés, főleg az a része, amikor az ember próbálja elmagyarázni, hogy mi a különbség e-bike és e-bike között, hiszen mindkettőben egy motor segít, és egy normál kerékpárhoz képest őrült tempóval tudunk felfelé száguldani az ösvényeken. Ilyenkor jön szóba a geometria, a súlypont eloszlás, a rugózás és társai, nem beszélve a felszereltségről és a szerelhetőségről, amik megmutatják, hogy valójában melyik bringa mit tud.

Az eOne-Fortynál nem csak a technikai tartalmat érdemes nézni, hanem a kerékpár külsejét is, szerintem kevés olyan e-bringás van, aki erre nem azt mondja, hogy nagyon jól néz ki. Nekem a kiállásán és a dizájnon kívül az egyik személyes kedvencem a fejcső mellett található Thermo Gate szellőző rendszer, ami még iparibb, még high-techebb külsőt kölcsönöz a bringának, amellett, hogy azért felel, hogy ne melegedjen túl az akkumulátor. A vékonyabb alsócső és az alján található akku zárófedél sem az előnytelen optikai tulajdonságok közé tartozik, mindamellett, hogy a fedőt úgy alakították ki, hogy a felcsapódó faágak, kövek zaját csillapítsa. Érdekesség még az alsócsövön az internal block védőegység, ami azt a célt hívatott szolgálni, hogy esés esetén a beforduló villa ne tegyen kárt a karbon vázban.

 

A rugózó alkatrészeket nézve egy e-bike specifikus Marzocchi Z2-t találunk az eOne-Forty 5000 orrában, ami 140 mm-t képes mozogni és állítható rajta a kompresszió-csillapítás, a vázban pedig egy Suntour RS Edge vezérli a mozgást, szintén állítható rajta a visszaút-csillapítás és a kompresszió. Itt érdemes kitérni arra, hogy mi a különbség az eOne-Sixty és az eOne-Forty között, az utóbbinál a rövidebb teleszkóp miatt meredekebbek a csőszögek, ami jobb irányíthatóságot eredményez alacsony tempónál, és persze a rugóút különbségből adódóan az eOne-Sixty nehezebb terepre való. Ezenkívül az eOne-Sixtyben túlfolyós tag található, ami jobban bírja a hosszú, keményebb lejtőket.

Meredekebb fejcsőszög és nyeregvázcsőszög, alacsonyabb középcsapágy-magasság, alacsonyabb súlypont

Az eOne-Forty 5000-en a szett többségében homogén, az alkatrészek szinte mind a középkategóriás Deore családból kerülnek ki, amik az árra jótékony hatással vannak és nem mellesleg abszolút jól működnek, de cserében egy picit nehezebbek.

E-bike lévén fontos alkatrész maga a motor és a hozzá tartozó alkatrészek, az eOne-Forty 5000-be a Shimano E7000 rendszere került, ami maximum 60Nm-t tud, az energiaellátást pedig egy 504Wh-s akkumulátor biztosítja, (elérhető E8000 rendszerrel is a 8000-es és a 9000-es modellek esetén). Sokan csak a számokat nézik, legyen minél erősebb a motor, legyen minél nagyobb az akku, pedig ezeken túl is van bőven élet, sokkal fontosabb, hogy a rendszer mikor milyen nyomatékot ad le és hogyan használja fel az akku kapacitását. A Shimanonál jellemzően ilyen probléma nem szokott lenni, az E7000 egy jó rendszer.

 

Az elméleti fejtegetés után rátérek, hogy milyen volt vele menni.
Hárman vágtunk neki a közeli hegynek, persze minden navigáció nélkül Thommey emlékeire hagyatkozva. A vége az lett, hogy már a faluból kivezető úton egy olyan falon is fel kellett tekerni, ahol kihasználtuk a bringák minden erejét, és persze egy ház kertjébe értünk ahonnan nem volt hova tovább. 🙂 Végül azért megtaláltuk a helyes ösvényt és normális utakon is bringáztunk. Igazából egy ilyen kerékpárnál, mint az eOne-Forty az emelkedőkön csak annyi élvezni való van, hogy száguldunk rajtuk felfelé, a rugózás kisimítja az utat felfelé és a rásegítés is szinte mindenhol feltol minket, akár még egy gyengébb bringás is könnyedén fel tud jutni vele egy nagyobb hegy tetejére. Egyébként nagyon kívánja felfelé a sebességét a bringa, a laposabb szögek miatt nem a lassú mászásra találták ki, hanem nagyobb tempónál lesz stabil, ami érhető is, hiszen ez nem egy XC kerékpár. Útközben az emelkedőn azon elmélkedtünk, hogy melyik rész lenne necces normál kerékpárral, míg az eOne-Fortyval 15 km/h-val hasítunk rajta felfelé. A tapadásban nagyon jó szolgálatot tesznek a Maxxis Minion DH gumik, amik a meredeken sem pörögnek ki könnyen, tehát nem csak azért mászik olyan jól a bringa, mert egy motor segít, hanem az erőhöz van bőven extra tapadás is. Az e-bike-hoz nem szokott bringásoknak az egyik legnagyobb meglepetés talán az lenne, hogy felfelé is vigyázni kell, nehogy kirepüljünk a kanyarban.

Sajnos egy nagyobb vihar letarolta az erdő egy részét és így eléggé bekorlátozta, hogy merre tudunk menni. A csúcshoz közel nem volt alternatív út, kénytelenek voltunk leszállni és a fákon átemelgetni a bringákat, ami simán elfért volna egy kondi edzésnek is, annak ellenére, hogy az eOne-Forty nem tartozik a nehéz e-bike-ok közé. Lefelé a leggyorsabb utat választottuk, egy technikás single trailen zúztunk le, őszintén megmondom, hogy párszor azt hittem, hogy itt a vége, mentőhelikopter fog engem innen elvinni, de mindig megtapadt a kerék, mindig kimozogta a bringa az akadályt, és esés nélkül megúsztam a lejtőt. Nagyon stabil, nagyon jól irányítható lefelé az eOne-Forty, minden a helyén van rajta. Ha nem lenne az extra súly akkor simán azt mondanám, hogy olyan, mint egy normál bringa, nagyon eltalált e-bike lett az eOne-Forty.

Nyeregbe integrált marokszerszám

Egy dolog, ami meglepett még, hogy nem csak a meredek lejtőkön érzi magát elemében, hanem a széles dózerutakon is brutálisan lehet vele lefelé száguldani, és a nagy gumik és az erős fékek miatt egy szempillantás alatt meg lehet vele állni, biztos lesz pár ember, főleg a német területeken, aki túrabringának fogja használni ezt a kerékpárt.

Kinek ajánlanám? Olyan bringásoknak, akik egy minden téren kiváló, átgondolt tervezésű e-bike-ot szeretnének venni, amivel bárhol el tudnak menni. Számomra szimpatikusabb, mint a nagytesó eOne-Sixty, ami tényleg azoknak készült, akik a legkeményebb ösvényeken is le akarnak zúzni.

Négy féle modell érhető el az eOne-Sixtyből, melyek közül az 5000-es felülről nézve a harmadik, tehát ha valaki jobbra vágyik akkor még két másik közül választhat, a 8000-es és a 9000-es típusokat már a Shimano E8000-as szettjével szerelik.

Ajánlott fogyasztói ár: 1 690 000 Ft
További információk a forgalmazó honlapján.

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo