Van, akinek van miért veregetni a mellét, s van, akinek sose lesz miért. Peter Sagan az előbbiek táborát erősíti, a profi kerékpáros mezőny fenegyereke felért a csúcsra, Richmondban a szlovák sztár lett 2015. országúti világbajnoka!
Sagan a célban (Fotó: Stefano Sirotti)
A 259 kilométeres verseny lenyűgözően jó utolsó köröket hozott, fölösleges volna felsorolni a támadásokat érdemes megnézni a mellékelt videón legalább az utolsó 50 kilométert…
Nagyjából 35 kilométer lehetett hátra, amikor a Mollema, Boonen, Amador, Kwiatkowski, Stannard, Moreno, Viviani elmenés kialakult, innentől ahogy mondani szokták nyélen közlekedtek a bringások. az utolsó kört már újra együtt kezdte a mezőny, egymást érték a támadások, előkerültek a klasszikusmenők.
A kockaköves Libby Hill-nek a cseh Zdenek Stybar ugrott neki elöl, majd következett Degenkolb, Terpstra, Boasson Hagen, Van Avermaet stb. A szintén macskaköves borítású 23. utca tetején mégis Peter Sagan kezdhette meg a lejtőt lélegzetvételnyi előnnyel.
Sagan ünnepel (Fotó: Stefano Sirotti)
S ekkor elővette azt a tudását, amivel megnyert már pár versenyt életében, pillanatok alatt felgyorsulva úgy kanyarodott a lejtőn, hogy kis túlzással 200 méter alatt szerzett 100 méter előnyt, s innen következett a kőkemény 2 kilométer a célig.
Az erőtől duzzadó Sagan nagytányér kónuszon rontott neki a cél előtti emelkedőnek, iszonyatos Wattok dolgoztak, a mezőny a spanyolok vezetésével csak nagyon kicsit közeledett, az utolsó pár száz méteren már érezni lehetett, hogy Tinkov úr vodkával teli fürdőkádba fullad bele ma este…
Pacsi Boonentől
Sagan a rá jellemző lazasággal vette tudomásul világbajnoki győzelmét és a mezőnyben is őszintén mosolygó arcokat láthattunk. A legjellemzőbb kép talán a nagy öreg, Tom Boonen pacsija volt, mintegy szentesítve, hogy a kerékpársport csakis örülhet a rakoncátlan srác sikerének.
A „23. utca farkasa” (Sagan az eredményhirdetésen is bemutatta a Wall Street farkasai című filmből ismert melldöngölést) kicsit komolyabb vizekre is evezett a befutó utáni nyilatkozatában, bár némi nyelvi korlátok akadályozták, de érthető volt, mire gondolt:
Nagyon szép, hogy nyertem, de Európában most komoly problémák vannak. Motivált, hogy a világbajnokságon felhívhatom rá a figyelmet, hogy az embereknek változtatni kell a saját társadalmukon. Úgy gondolom, hogy a következő években nagy változások lehetnek, a sportot nagyon szeretik az emberek, mi is motiválhatjuk az embereket, hogy jó irányba változzanak a dolgok.
A vb-címmel kapcsolatban elmondta, hogy természetesen ez élete legnagyobb sikere, s nagyon kemény három héten van túl a Vueltán elszenvedett bukását követően. A verseny mégis remekül alakult:
Csak vártam, vártam, vártam az egész versenyen, az öcsém segített. Vártam az utolsó kockaköves emelkedőt és ott mindent beleadtam a támadásba, onnantól, „fullgas” a célig. Tudtam, hogy ha a mezőny utolér, nem leszek elég gyors a sprintre, csak így nyerhettem. Olvastam előtte egy csomó kommentet, hogy én nem vagyok elég jó hosszú versenyen, mint ez, de lám, enyém a trikó, és rajtam is lesz a teljes következő szezonban!
Hogy ki lett a második és a harmadik? Nos, arról az amerikai tévések is lemaradtak… Szerencsére az eredménylista elkészült:
| 1 | Peter Sagan (Slovakia) | 6:14:37 | |
| 2 | Michael Matthews (Australia) | 0:00:03 | |
| 3 | Ramunas Navardauskas (Lithuania) | ||
| 4 | Alexander Kristoff (Norway) | ||
| 5 | Alejandro Valverde Belmonte (Spain) | ||
| 6 | Simon Gerrans (Australia) | ||
| 7 | Tony Gallopin (France) | ||
| 8 | Michal Kwiatkowski (Poland) | ||
| 9 | Rui Costa (Portugal) | ||
| 10 | Philippe Gilbert (Belgium) |
