A 36 éves Chris Hoy maradéktalanul kielégítette a brit szurkolókat, a pályakerékpározás zárószámában, a férfi keirinben hatalmas küzdelemben verte a német Maximilan Levyt. A hazaiak sprinterkirálynője, Victoria Pendleton ellentétes előjellel szolgáltatott szenzációt, indiszponált versenyzéssel a döntőben alulmaradt az ausztrál pályakirálynő kollegina, Anna Meares ellenében.
A „Skót Medve” már az elődöntőben is megmutatta, hogyan kell izomból nyerni, három kört vezetve, s nyerve a futamot kvalifikált a döntőbe, ahol egyértelműen a német Levy számított a legnagyobb ellenfélnek. Hoy ismét az öngyilkos taktikát választotta, a motor kiállása után hamar az élre tört, rákényszerítve akaratát a többiekre…
Úgy tűnt, Levy ellen ez már nem fog menni, a német szélárnyékból kibújva könnyedén kezdte kerülni a britet, de valami titka lehet a londoni Velopark kanyarjának, mert ahogy az olimpián már sokadszor, most sem ment az előzés. Tegyük hozzá, hogy ehhez kellett Hoy félelmetes ritmusváltása is, ami két maximumon nyomott kör után szinte a lehetetlen kategóriát súrolja, s végül belső pályáról majd egy kerékpárral verte Levyt.
Hoy ezzel hatodik olimpiai aranyát nyerte, a csapatsprint után a másodikat itt Londonban, korábban Pekingben hármat (sprint, keirin, csapat) és Athénban egyet (1000 m) nyert. A döntő külön érdekessége, hogy a 3-4. helyért holtverseny alakult ki, az új-zélandi Simon van Velthooven és a holland veterán, Teun Mulder között.
A hölgyek sprintfutamai teljesen a hazaiak elképzelése szerint alakultak, egészen a döntőig. Az Olimpia kedvéért visszatérő címvédő, Victoria Pendleton simán menetelt a döntőig, ahol a pályasport hasonlóan eredményes ausztrál nagyasszonyával, Anna Meares-szel találkozott. Pendletonon óriási lehetett a nyomás, és ez meg is látszott teljesítményén, az első futamban belső pályáról talán mondhatjuk, meg kellett volna vernie Maeres-t, aki ennek ellenére nyomás alá tudta helyezni, Pendleton pedig hibázott. hiába verte meg egy ezreddel a célfotó alapján az ausztrált, előtte kiment a piros vonal fölé – elhagyva saját sávját – összeakadva versenyzőtársával, így a szabályok szerint Meares-nek adták az első futamot.
A második futamra Pendleton szinte kómásan érkezett, nem tudta fejben összerakni magát a bírói döntéssel elveszített futam után, győzelmi kényszerben. Meares azt csinált vele amit akart. Először a karéjon megállva rákényszerítette Pendletonra a vezető pozíciót, majd az utolsó körben simán kerülte ki a britet, megérdemelten nyerve az olimpiai aranyat. Pendleton ennek ellenére csodálatos teljesítménnyel, arannyal (keirin) és ezüsttel zárt.
Laura Trott révén azonban mégis örülhetett női aranynak is a hazai közönség, az angol lány az omniumot nyerte meg a rutinos és talán esélyesebb amerikai Sarah Hammert legyőzve. Az utolsó számban, az 500 méteren győznie kellett a sikerhez, és ez sikerült, egy ponttal verte végül az amerikait.
Eredmények:
Férfi keirin:
1. Chris Hoy (brit)
2. Maximilian Levy (német)
3. Simon van Velthooven (új-zélandi)
3. Teun Mulder (holland)
5. Shane Perkins (ausztrál)
6. Azizulhasni Awang (malajziai)
Női omnium:
1. Laura Trott (brit) 18 p
2. Sarah Hammer (amerikai) 19 p
3. Annette Edmondson (ausztrál) 24 p
4. Tara Whitten (kanadai) 37 p
5. Jolien D’Hoore (belga) 45 p
6. Kirsten Wild (holland) 50 p
Női sprint:
1. Anna Meares (ausztrál)
2. Victoria Pendleton (brit)
3. Guo Shuang (kínai)
4. Kristina Vogel (német)
