Webajánlónkban egy örökzöld témát veszek ismét elő. Igen, megint a gramm-mániások csorgathatják a nyálukat. Két, általam is gyakran látogatott súlycentrikus bringás lapot ajánlanék a figyelmetekbe, ahol egymást érik az 5 kilós montik és 4 kilós országútik, így aki már e számok hallatán elborzadt, lehet, hogy jobb, ha továbblapoz a légierő rovathoz. Akinek viszont éppen, hogy felcsillant a szeme, az továbbolvasva sok hasznos információval lehet gazdagabb…
Weightweenies
Talán nem csak az én mániám megnézni mennyit is nyom az általam megvásárolni kívánt alkatrész. Habár engem csak olyan szinten érdekel a dolog, hogy a rendelkezésre álló pénzmennyiségből egy megbízható és nem is nehéz alkatrésszel egészítsem ki szeretett gépemet. Ezen az oldalon a témára nagyobb mértékben rágyógyult szenvedélyes kerékpár-építgetők is megtalálják a számukra hasznos információkat, no, és nem kevés motivációt is kapnak ehhez. Az weblapon ugyanis kategorizálva megtalálhatjuk több tucat ultrakönnyű kerékpár teljes, az utolsó csavarra is kiterjedő részletességű alkatrészlistáját pontos súlyadatokkal és természetesen fotókkal.
Az oldal szexepilje azonban az a több ezer alkatrészt jól kereshető formában magába foglaló kategorizált alkatrészlista, melyben megtalálunk majd minden ismertebb és kevésbé ismert komponenst – amely egy könnyű gép építésénél csak szóba jöhet -, a vázaktól a küllőkig és csavarokig bezárólag, sőt már a bukósisakok és cipők is az egyre bővülő listában szerepelnek. Például kormányszárból csaknem ötszáz szerepelt benne e cikk készítésekor, de csak láncból is 90. A lehető legpontosabb beazonosíthatóság érdekében az alkatrészeknél a legkülönbözőbb paraméterek is feltüntették az évjárattal együtt. Ez a lista tartalmazza az alkatrészek gyárilag megadott, és mért valós tömegét, illetve a kettő közti különbséget százalékban, külön jelölve azokat, melyeknél a differencia jelentősnek minősült. Ezt a listát bárki frissítheti új alkatrész hozzáadásával, vagy a már fent lévők véleményezésével. A súlyadatok értelmezéséhez nyújt segítséget egy mértékegység-átszámító kalkulátor is, a fórum pedig a hasonszőrű kerékpárosok közösségét és a köztük zajló információcserét hivatott erősíteni.
Light-Bikes
A weightweenies-hez hasonlóan a súlymániás riderek honlapja a Light bikes is. Itt ugyan nem találunk külön alkatrész-adatbázist, ám ultrakönnyű gépeket annál többet. A merevfarú, össztelós, országúti és single-speed kategóriákon kívül a full merev gépeknek is szenteltek egy külön fejezetet. Az egyes kategóriákon belül a súlytól függően „platinum” vagy „gold bikes” nevezetű fülek alatt találjuk a gépeket. Kedvcsinálóként csak néhányat hadd villantsak fel a felhozatalból: 3557 grammos Litespeed Ghisallo aszfaltgép, 6317 grammos össztelós Litespeed Sewanee, hogy az 5 kilós Scott merevfarú montikról már ne is beszéljek. Az egyes kerékpárok részletes alkatrészlistája természetesen itt is rendelkezésre áll, sőt az abban szereplő komponensekre külön rá is lehet keresni.
Az oldalt egyébként 2002-ben alapította néhány hasonlóan gondolkodó súlymániás bringás. Mára ez lett a világ legnagyobb ilyen jellegű honlapja. És hogy a hívek igényeit minél jobban kielégítsék, a Light bikes a világ legismertebb gyártóitól rendel alkatrészeket a klub tagjainak, ezen kívül egyenmezzel is erősítik összetartásukat. A tagok folyamatosan frissíthetik a gépük adatait a honlapon, így mindig naprakész adatokat olvashatunk az egyre könnyebbé és könnyebbé váló gépeikről. A hírek rovatban pedig a legújabb pillesúlyú alkatrészekről szóló beszámolók közt csemegézhetünk. És hogy mennyire gondolják komolyan, arról az is árulkodik, hogy a közeljövőben egy teljes versenycsapatot kívánnak támogatni…
InfoBox:
Light-bikes: http://www.light-bikes.com
Weightweenies: http://www.weightweenies.starbike.com
Eredeti cikk: BikeMag, 2007 május
Szerző: Gajdov Géza
Képek: BikeMag, gyártók
Hozzászólások
Az a baj, hogy komoly versenyeken nem indulhatsz vele, mert nem éri el az UCI által megszabott minimumot a gép tömege! :-)
Veszek egy ilyet és lealázok mindenkit, szerintem ez olyan 1,5 – 2 kiló körül lehet :)
http://apronet.hu/users/5/6/9/910/569910_1235136355_mini.JPG
Sőt, ha nem tesz a figura kulcstartót a gépre, még többet faraghat. A kulacsot hátra, a mez zsebébe téve még annyit nyer vele, hogy kiállva hajtáskor még jobban tudja taposni a pedált, azaz a vízből aktív tömeg lesz. De ez már akkora előny, hogy azt szóval leírni a lehetetlennel határos… :-)
Koszonom a valaszat! Arra gootnldam, hogy esetleg lenne olyan adapter/atalakito, ami lehetove tenne, hogy a GF1 elektronikusan tudja vezerelni a rekeszt, ahogy maguk a Minolta gepek is teszik ezt es ahogyan a GF1 teszi a sajat a Lumix optikaval, vagy hulyeseget irtam most?!A fent felsorolt objektivek kozul On melyiket ajanlana?
Hogy mi ertelme egy 22grammos kulacstartonak a 42grammossal szemben? 20g.
Aki a kicsit nem becsuli annak sose lesz 5 kilos bicaja. ;)
http://www.flickr.com/photos/bitingfrost/2529041666/
Na, ez igazi sznob: karbon Trek+hurka
Rayy
Ebből akkor az következik, hogy nem minden esetben a könnyű a legjobb. Persze ez egy jó marketing szöveg, mert így évekre vetítve lehet “jobb és újabb” bringákat kihozni, meg eladni.
Persze egy könnyű kerékpár sok szempontból jobb mint egy nehéz, de azért csak sznobizmusból könnyíteniu rajta és ráadásul bármi áron….
Nekem az is szöget ütött a fejembe, hogy pl. mi értelme van egy 22 gramos karbon kulacstartónak (13 000 Ft-ért), ha egyszer belemegy egy 500 ft-os pvc kulacs, plusz fél liter víz (fél kiló).
Na ezt nevezem én sznobizmusnak meg arcoskodásnak.
Az időfutambringák nehezebbek, mint a 6,7 kilós sima országúti. Az időfutamkerekek is nehezebbek, mint a sima országúti kerék, pont azért, mert a felpörgetés után már “csak” tartani kell a fordulatszámot. A légellenállás sokkal többet számít ilyen esetben.
A másik kérdés meg az, hogy hobbista (nem szponzorált profi) versenyzőknek vagy sima terep bringásoknak mennyire létszükséglet a jobb gyorsíthatóság aranyáron mint egy megbízhatóbb, erősebb kerék az töredékéért.
Az ilyen sznobizmust fizettetik meg a gyártók, mikor simán szétfurkálnak egy alkatrészt, igaz, hogy aranyáron, csak 70 kilóig, meg csak fél évig használható, de ezzel az alaktrésszel 234-ik helyezés helyett elérheted a 228-ik helyezést és a hétvégéi tekerésen is lenyomod a trekkikng kerós anyukákat :)
Még egy gondolat, bár ebben nem vagyok biztos: a sima gépeknél arra törekszenek, hogy a kerék könnyű legyen, emiatt dinamikusan lehessen a gépet gyorsítani. Az időfutam gépeken meg szerintem nem gond, ha nehezebb a kerék, és emiatt az időfutam gépeknek más elemeit könnyítik jobban. Lehet, hogy mindkét gép (sima és időfutam) össztömege azonos (nem tudom, hogy ugyanaz a tömeghatár vonatkozik-e rájuk?), viszont a gépeken a kerék és a többi elem tömegének aránya más-más. Szerintem így kell lennie, de majd megmondják, akik jobban értenek hozzá.
Telikerék időfutamon van, ahol a légellenállás az első számú szempont.
Az időfutamnál szerintem az van, hogy mivel ott nincs sok dinamikus gyorsítás-megállás, ezért van az, hogy a telikerék jó nekik. Egyszer felpörgetik (nagyobb energiával, mint egy könnyű kereket), és utána már a kerék nagyobb tömege mintegy lendkerékként segít fenntartani a folyamatos fordulatot. Barátomnak régen volt a montiján telikereke, érdekes volt, elindulni nehéz volt vele, de miután felpörgött, elég jól ment, jobban tudta vele tartani aszfalton a magas tempót, mint mi. Az más kérdés, hogy amikor jött az oldalszél, akkor meg csak kacsázott össze-vissza… :-)
És hát a telikerék vagy aero kerék sem sokat könnyít e keréken gondolom, mégis azzal mennek a profik.
Vagy most nehéz kerékkel is lehet versenyt nyerni?
Most akkor hogy is van ez?
CMX: láttam egyszer egy olyan kis biszbaszt, ami arra szolgált, hogy a biciklikerékre szerelve ki lehessen vele egyensúlyozni. Igazad van, hogy nincs tökéletes kerék, de nagyon közel járnak hozzá, hiszen igen kicsi (<1-2 dekagramm, adott esetben az első keréknél a kilométeróra jeladója is elég) súllyal ki lehet egyenlíteni bármely, tisztességesen fűzött kereket, amiben nincs nagy nyolcas.
Ez a giroszkóp-hatás dolog működik nem tökéletes kerekeknél is, kis fordulattal, próbáld csak ki. Nem kell nagyon megforgatni a kereket, és mégis, a tengelyénél fogva és mozgatva igen nagy ellenerőt érez az ember.
Egyébként az egész eszmefuttatás inkább elméleti, hiszen a haladó biciklin a kerék nem szabadon forog, hanem kapcsolatban áll a talajjal. Ebből a talajjal való kapcsolatból sokkal nagyobb erőhatások ébrednek (nagyságrendileg nagyobbak, mint a fentiekből), emiatt nem azért lesz nehéz elfordítani a kormányt, mert a forgó mozgást végző kerék tengelye ez ellen hat (persze azért is), hanem elsősorban azért, mert a talajjal érintkező kerék meg akarja tartani az egyenes irányt, amikor a gumira nem hat oldalirányú erő.
A kerék könnyítésének szerintem inkább ott van szerepe, hogy kevesebb terhet kelljen magával cipelnie az embernek. Mert a biciklikerék nem csak forog, hanem halad is.
Statler “A forgó cucc tengelye meg akarja tartani az irányát, ez is igaz.”
Ez nem teljesen igaz így. Ha egy nem teljesen szimmetrikus tömegeloszlású forgó test – a kerék ugye ilyen :) – tengelyére forgatónyomaték hat, akkor az egy precesziós zavarral bonyolított mozgást fog végezni, azaz a tengely egy hullámzó kettős kupot ír le. Lásd: http://www.agt.bme.hu/volgyesi/geof_bsc/gf11bsc.pdf 8. ábra.
A kerék iránytartása persze nagyjából igaz. Akkor lenne kizárólag ez a “giroszkóp-hatás”, ha a kerék tökéletesen szimmetrikus tömegeloszlású lenne, de ilyen nincs.
További probléma az, hogy a keréknek nagyon “kicsi” a fordulatszáma. Amikor a búgócsiga forgása elkezd lassulni, akkor a tengelye is erősen elkezd kóvályogni – vagy gyorsan haladva könnyebb elengedett kézzel menni, mint lassan.
Tehát érdemes könnyíteni a keréken, és nem csak a gyorsíthatóság miatt.
tr: nem lesz jó, mert az UCI meghatározta, hogy egy bicikli nem lehet könnyebb, mint valamennyi. Ezzel a szetappal meg biztosan könnyebb lenne… :-)
Szerintem meg vegyük le a gumikat, belsőt, felninek a széleit, hagyjunk benne 4 db küllőt és akkor annyira könnyű lesz, hogy megnyerem vele a túr de francot
A kerék telhetetlenségi nyomatéka a forgó tömeggel egyenesen arányos.
A forgó cucc tengelye meg akarja tartani az irányát, ez is igaz. Érdemes kipróbálni, hogy megfog az ember a tengelyénél egy első kereket, megpörgeti, majd a tengelynél fogva mozgatni kezdi. Érdekes. Viszont szerintem az is igaz, hogy minél nagyobb a forgó tömeg, annál inkább érvényesül ez a giroszkóp-hatás, azaz annál jobban tartja az irányt a kerék, ha pl. döccenőbe megy az ember.
“Statler: Tehát szerintem mindebből az következik, hogy egy nehezebb keréknek összesen annyi a hátránya, hogy nehezebben gyorsítható fel”
Hát nem!
Nehezen fékezhető, és van ám deviációs nyomatéka is a forgó tömegnek, ami visszahat keményen a kormányzásra, meg az egyensúlyozásra. Ráadásul gyorsításkor nem a kerék tömege számít hanem a tehetetlenségi nyomatéka a jó közelítéssel – mivel a forgó tömeg nagy része a kerületen van – m*r^2 (ha a kerék tömege “egyenletesen” oszlana el akkor ez 1/2*m*r^2 lenne). Aki meg nem hiszi el, hogy a forgó tömeg másképpen viselkedik mint az egyenesen haladó, akkor egy jól bepörgetett búgócsigát lökjön meg a szélén a tengellyel párhuzamosan – mint amikor a kerék kap egyet egy gödörben féloldalasan – és nezze meg, hogy mit művel utána. Na ezt kell kézzel a kormányon és testtel a nyeregnél megfogni, ami hosszútávon sok összeadódó hatás és nagyon el tud fárasztani.
Ezért nagyon fontos a kis tömegű kerék, és nem a kerékagynál érdemes a tömeget csökkenteni.
Hátt itt naon sok embernek igaza van de még az elején volt ez a Lefty vita.
Most oké h ha leftyt veszel nem akarsz mást de azt arra találták ki h csak balos pályákon remekeljen vele az ember mert könnyü meg stb.
De ha van 1 leftyd és mész vele 4× ozni és nem balos pályán mész akk mi értelme ?
Sokkal jobban megéri 1 kicsit nehezebb DJ1 vagy az ARGYLE 318 as mint hogyha veszel 1 lefty-t (sztem)
Az a telo csak annak valo akinek annyi szponzora van hogy versenyenként cseréli a telót.
Am nem vmi nagy eresztés ás műfalyokra.. :(
Közben -egy másik dolog kapcsán- gondolkodtam erről a forgó tömeg dologról. Egy kerék esetében a tömegével arányos energia kell a felpörgetéséhez. Azonban ha már felpörgött, akkor a pörgése csak a súrlódás (és a légellenállás) miatt lassul. Ideális esetben (vákuum és súrlódásmentes csapágyak) ha felpörgetne az ember egy kereket, az a világ végéig forogna. Azonban ha egy nehezebb kereket felpörget az ember, akkor utána (a hajtás befejezésével) az a befektetett energiát visszaadja (mint egy lendkerék), azaz minél nehezebb a kerék, ilyenkor annál jobb. Tehát szerintem mindebből az következik, hogy egy nehezebb keréknek összesen annyi a hátránya, hogy nehezebben gyorsítható fel (nem lesz a bringa annyira dinamikusan gyorsítható mondjuk sprintnél), illetve még az, hogy természetesen a keréknek nem csak forgó mozgása van, hanem haladó is (hacsak nem görgőzünk), azaz a kerék egyenes vonalú mozgása miatt nyilván a könnyebb kerék a jobb, hiszen kevesebb tömeget visz magával az ember, és ez nem mindegy. De a kerék forgó mozgását tekintve a differencia lényegtelen, mert amennyivel több energiát fektet be az ember a felgyorsításkor, annyival tovább gurul a bicikli (sarkosan fogalmazva). A végkövetkeztetés az, hogy ha a bicikli-kerékpáros össztömegét nézem, akkor mindegy, hogy a bringa könnyebb egy kilóval, vagy a kerékpáros, mert mindkét esetben azonos a guruló össztömeg, aminek az egyenes vonalú egyenletes mozgatásához pontosan ugyanannyi energia szükséges. Gondoljunk csak bele: mindegy, hogy egy 30 kilós biciklin ül egy 10 kilós gyerek, vagy egy 10 kilós biciklin egy 30 kilós gyerek, ha én elkezdem tolni a bringát a rajta ülő gyerekkel, mindkét esetben ugyanannyi erőt kell kifejtenem… Az persze egy más kérdés, hogy egy 10 kilós gyerek nem bírná meghajtani a 30 kilós biciklit. Hiszen a 10 kilós gyerek nem tudna ugyanannyi erőt kifejteni, mint a 30 kilós.
Igen, de a való világ, az nem egy körpálya, nulla szintkülönbséggel
Van egy gondolatom “Hol számít többet -1 kg súly?” kérdéskörrel kapcsolatban. Lehet, hogy butaság, ha az volna, javítsatok ki! Szóval: Leadok 1 kilót, ezzel könnyebb lesz a lábam is, azaz takarékosabban tudok nagyobb RPM-mel utazni. Szerintem ennek nagyobb haszna van, mint annak, ha nagyobb súllyal tudnék taposni a kiállva hajtáskor. (A kiállás is több energia nagyobb testtömeggel, mint egy nehezebb bringa esetén.) Így főleg hosszútávon a szív és a tüdő sok terhet levehet az izmokról. Sőt, felteszem, hogy soványabban hajlékonyabbak is vagyunk, így minimálisan az aerodinamika is javítható, ami ugye egy bizonyos szint fölött egyre fontosabb. Az 1 órás csúcshoz sem használt mindenki ultrakönnyű gépet, viszont senki sem kezdett bele súlyfelesleggel. Nem néztem utána, de ha jól emlékszem Coppi egy elég nehéz vassal javította meg a korábbi rekordot.
Téves a “lefogyok 1kilót és akkor lehet 1kilóval nehezebb bicajom” elképzelés!
Az igaz, hogy az összsúly ugyanakkora… bát az arányok teljesen eltolódnak.
A könnyebb súlyú kerékpár hajtókarjára nagyobb nyomaték jut…stb…
Ezt már nálam okosabb emberek pontosabban levezették… Csak szólok!
A hurka télen-nyáron JÓ
A hozzászólásokban van egy-két csúsztatás. A mai weightweenies alkatrészekben pont az a poén, hogy úgy hiperkönnyű, hogy megadott keretek között (súlylimit, évlimit) megbízható és merev. Nagyjából ugyanannyi a hibás darab, mint egy sima alkatrésznél, csak arra kell használni, amire való. Teszteltek már 3,3 kg bringát hónapokig, semmi gond nem volt vele, hogy meddig lehet használni, az kérdés, de még az se biztos hogy csak 1-2 évig. Annyi viszont tény, hogy egy amatőrnek, aki sokáig akarja használni és versenyezni is a gépével, nem ilyen ajánlott (+ mit csinál oldalszélben nem tudom).
A lefogyás dolog szintén álérv, mert ideális súllyal (lefogyva) is használhat a rider könnyű gépet.
Én is mentem már mindenféle géppel (kivéve titán), régi nehéz acél, könnyű acél, nehéz alu, könnyű alu, karbon, és azért teljesen nem mindegy a bringatömeg. Egy átlagos acél vagy aluvázas bringa sokkal lomhább, mint pld. egy átlagos (1100-1200 gr) karbon. Egy versenynél (főleg nálunk) ritkán döntő a lejtmenet, vagy a sík rész, annál inkább a dombos terep, a folytonos lószolgatások vagy a hegymenet, ahol számít a váz és főként a kerék tömege.
Az elhanyagolható különbségek pld. egy modern, igazán merev alucsőszett (1150-1200 gr. os váz építható) és egy karbon között lehetnek, 6,8 és mondjuk 8 kg között.
ugyanazt a bringát ugyanazzal a mérleggel láttam már kétféle eredményt mutatni: az egyik módszer szerint az akasztós mérleg egy fix helyre volt rögzítve és a nyeregnél rátették a bringát. a másik verzióban – ugyanazzal az akasztóssal – a nyereg alatt kézzel felemelték. utóbbi 200 grammal többet mutatott
nem tudom melyik a korrekt módszer, inkább az elsőre tippelek, mert nem zavar bele, hogy “belehúzol”
“Szerintem a könnyítést érdemes mindig a kerekeken és a gumikon kezdeni, mert ott lehet a használat során a legjobban megérezni a leugró grammokat. 200-300 gramm mínusz a kerekeken sokkal többet jelent, mintha a vázon faragtál volna ugyan ennyit.”
Hát ez felhasználásfüggő, és a könnyű kerék nem minden esetben előnyös. Síkon legyen a kerék aerodinamikusabb, mint könnyű, lejtmenetben ugyancsak a nehéz kerék a jobb. Leginkább sok kanyarból így sok gyorsításból álló helyzetben (városban?) vagy nem egyenletes emelkedőn van értelme a könnyű keréknek. A köpeny persze legyen könnyű – egészen addig, míg ez nem megy a defektállóság rovására…
Annak idején a hőskorban a F1 versenyek kezdetekor megkérdezte az egyik pilóta a főkostruktőrtől hogy miért nem trveznek áramvonalasabb kasznit a verseny autóikhoz, a konstruktőr csak annyit mondott: azok a csapatok szórakoznak az aerodinamikával akik motort nem tudnak tervezni!
Xds,az 54-es Colnago Titan-OVM.váz 54-es méretben 1500gramm alatt van,a hozzá illő Flash-carbon villa 450 gramm.Én 7 év alatt minima 90000km-t mentem vele,de nyoma sem volt annak,hogy “lógna” a csapágyház,épp olyan brutál merev volt,mint új korában.És őszintén csodálkoznék,ha nem menne el minden probléma nélkül még akár többször ennyit is.Az újabb CT1-es vázszettek súlyát nem tudom,de valahogy nem is vonzanak talán ez az oka.Nem olyan “robosztusos”az építése.A Scott CR1 54-es váz inkább 990 mint 900 gramm,a villa pedig 360gramm körül cca.
Mondjuk ennél a váznál már nem lennék olyan biztos a várható futásteljesítményben.Egyébként volt vagy 12-13 bringám,acél,alu,carbon,de egy sem tört el…Szerintem a törés annak is a függvénye,hogy ki hogyan használja a bringáját.
De ez igaz mindenre,aki üti-vágja a dolgait,nincs egy minimális technikai érzéke,annál
minden halálra van ítélve….
Szerintem a könnyítést érdemes mindig a kerekeken és a gumikon kezdeni, mert ott lehet a használat során a legjobban megérezni a leugró grammokat. 200-300 gramm mínusz a kerekeken sokkal többet jelent, mintha a vázon faragtál volna ugyan ennyit.
Na pénzem az nincs. Akkor marad a tekerés :-)
tippem szerint egy 1800 grammos colnago master és egy 900 grammos scott nagyságrendileg ugyanannyiba kerülhet – k**va drága mindkettő. nem láttam statisztikákat, de meglepne, ha kevesebb fogyna a masterből. 1000 dollárnál drágább vázaknál – ha saját zsebből csengetsz – szerintem butaság nem bekalkulálni, hogy muszáj, hogy több10ezer km-t kitartson.
az acél reneszánsza cikk kommentjeiben volt, hogy pár hazai bolt azért nem árul vasvázat, mert a tulajt utána évekig nem látják. erre gondolhatnak a gyártók is. nekik azt kellene tenni, mint az autógyártóknak: “öreg! 10 éves a master x-light vázad? told be hozzánk szépen vissza, mi meg 30% kedvezménnyel adunk neked újat, ami szebb és könnyebb, de ugyanolyan acél”
Ha még van hozzá k.rva sok pénzed is, akkor mindenképpen!
Ha nekem könnyű a bicajom és nagy a szerszámom, akkor én vagyok a legf@szább csávó?
Ez a könyebb bicaj kicsit olyan mint a kinek nagyobb a szerszáma(csak fordítva) . Jó lehet egy ilyen bringának a tulajdonosának lenni, mégha nem is veszem hasznát.
Van egy könyvem, High Performance Cycling a címe, az Amazonról rendeltem, sajnos hétköznapi hasznát nem nagyon veszem, mert inkább tudományos értekezések gyűjteménye, mintsem egy edzésprogram összeállítását segítő könyv. Az egyik fejezet arról szól, hogy három képzeletbeli versenyző sebességére milyen hatással volna egy-egy tényező egy képzeletbeli pályán tartott időfutamon. Nincs előttem a könyv, a három versenyző (A, B, C) egyforma magas, egyforma súlyú, egy idős. Testzsírarányuk 15, 10 és 5 %, vo2max 55, 66 és 80 (x/y/z sajna nem tudom mi a mértékegység)), a laktátküszöb is egyre jobb a “C” felé haladva, és a legnagyobb teljesítményük 300, 400 és 500 watt. Az eredmény tulajdoképpen az, amit hememe feljebb írt: a leggyengébb “A” vesenyzőnél van a legkisebb szerepe a könnyebb kerékpárnak.
A hajtóműnél régen valóban gondot okozhatott, hogy a rögzítő csavart a középrészhez vagy a hajtóműhöz mérjék hozzá. A Shimanót ebben az esetben azért nem értem, mert a 6500-as önlehúzó csavarja egyértelműen a hajtókar része.
Tanulság: aki a súlyra érzékeny, az mérleggel járjon vásárolni.
innen jött a példa
http://www.thebikestand.com/weights.html
ezen belül a 6500as hajtómű: gyári adat 647, mérve 690 gr. a különbség a hajtókarcsavarokban rejlik egyértelműen, amit ők is lemértek és két sorral lejjebb jelzik is hogy 54 gramm
A magyar “utakon” milyen könnyű gépekről beszéltek? Még egy 7-8 kilós országúti is szétesik ha komolyan hajtják, akkor minek (kinek) egy 5 kilós izé? Meg mennyiért?
Szerény véleményem szerint a súlycsökkentés mindenütt számít , “de !”. Főleg a mozgó és rugózott tömeg súly csökkentése az amit drámaian lehet érezni. HA a kerékpáros testtömegét csökkentjük ha van még miből az bizonyos fiziológiai határokon belül szintén hasznos mivel a kerékpár és a kerékpáros egy rendszert képez. Viszont egy nem top kerékpáros is megérzi , ha egy hatékonyabb kerékpárt rakunk alá. Persze itt felmerül a kérdés , hogy megéri-e , de ez abszolút szubjektív… . “Ráadásul had tegye ezzel is szélesíti a piacot és olcsóbb lehet az adott alkatrész mindenki számára.”
Abszolút előre tervezhető az , hogy egy alkatrész mennyire tartós még legyártása előtt tervezhető különböző számítógépes programokkal p.l: CATIA .
Persze ezek nagyon drága programok amikhez a gyártó/tervező-nek meg kell vásárolni anyag katalógusokat amik szintén rettenetesen drágák . Ezek a programok kiszámítják az alkatrész Voeller görbéjét ami megadja azt a pontot amikor már nem fogja bírni a sok hajlítgatást, erőt ect… . Tehát lehet készíteni nagyon könnyű de erős alkatrészt , de vagy drága program kell hozza és jó szakember , vagy sok kísérletezés és tapasztalat.
Mindenki találja meg magának a számára optimális adottságú gépet és “tiszteljük felebarátaink elmebaját” :)) Mert kinek nincs ?? :))
Hátszelet :)
Egyetlen le nem tekert kilométert sem lehet pótolni csodabringákkal.Ha erős vagy akkor a 10kilás gépet is szétt tudod szedni,ha meg nem akkor ülhetsz akármin is!Ha minden egyéb a maximumon van akkor biztosan számit a súly, de végtelenül keveset…70 kilós bringás ,8kilós szekérrel + 2 kiló egyéb cucc.Az 80 szumma.Ha ledobok a gépről 1 lilót akkor megtakaritok 1,25 százalékot.Evvel szembem ha egy kicsit is kevesebbet alszom vagy nem ideálisan találtam el az étkezés minőségét,mennyiségét(stb millió kis szarság,amiből sok mindent fel lehetne sorolni) akkor sokkal többet veszthetek .Röviden :NEM számit 1-1 kiló!!!Akinél mégis-nos azoktól mi még nagyon-nagyon messze vagyunk!!!HI
Szerintem a zsírból -1 kiló ugyan annyit számít, mint a bringából a -1 kiló, mivel rajta ülsz. Kivétel a kerék és a pedál-cipő kombó, ott jobban számít a súlycsökkenés.
A WeightWeenies-en volt egy thread a Deda stucnik túlsúlyosságával kapcsolatban. Minden 20-25 grammal többet mért otthon a gyári adatnál. Aztán az amerikai forgalmazó marketingese megérdeklődte a dolgot, és kiderült, hogy a Deda Elementi a katalógusadatokhoz csavarok nélkül méri a stucnikat, mivel van amelyik modell titánnal is és acéllal is kapható… Most már csak az a kérdés, hogy a Selle Italia és más nyereggyártók standard +10-15%-os súlytöbblete (ráadásul a nyeregre stemplizett súlyhoz képest!) miből adódik? Talán a gyári adat borítás nélkül értendő? :-)))
Engem hirtelen sdx hozzászólása fogott meg, a ki, mit és hogyan mér témakörben. Ha utánamértél, biztosan így van, de én azért egy kicsit kételkednék azzal kapcsolatosan, hogy a 7700-as Dura titán rögzítőcsavarja és alu önlehúzója párban 43 gramm lenne. Ebből a súlyból már majdnem full acélból ki lehet hozni ugyanezt.
Mára szerintem az egyes alkatrészek mérési kánonja nagyjából letisztult. A kerekekről megadott súlyadatok például mindig patentzár nélküliek, hiszen olyat teszel bele, amilyet akarsz, szinte bármivel kompatibilis. Féktestekről senki nem fogja a csavarokat lebontani, és így mérni, mert nagyon hamar lebukna. Satöbbi, satöbbi… Persze ügyeskedők azért mindig akadnak, például a Campa előszeretettel maszatol a Record agyak terén, régen patentzárral együtt adták meg a tömeget, a 2007-es új széria óta azonban anélkül, így egyből marha könnyű lett… Pont egy patentzárnyival :)
Egy sokkal érdekesebb jelenség tapasztalható inkább. A nullszériás alkatrészek, amelyeket a sajtó képviselői kapnak tesztelésre, mindig szinte grammra pontosan a gyári adatokat követik, sőt… Nézzétek majd meg a 7900-es Dura általam mért adatait a március-áprilisi számban, és mellé a hivatalos tömegadatokat. Aztán amikor beindul a nagy sorozat, eszközölnek néhány olyan apró változtatást, amit a “műsorváltoztatás jogát fenntartjuk” alapon nem feltétlenül kommunikálnak. Ebből olykor olyan differenciák is adódhatnak, mint például a 7800-as Dura hajtómű nagy szériás példányai esetében, amelyek a standard 172,5 – 53/39 felállásban a 740 grammos katalógusadattal ellentétben 760 grammot nyomnak valójában.
Borisz szava pedig aranyat ér. Nem véletlenül idézem Ghislain Lambert után őt a legsűrűbben. ..
Azért van olyan is, hogy a gyári adatnál könnyebb az alkatrész.
Shimano XT első, hátsó váltóm pl. könnyebb, de csak kicsivel.
Van viszont egy 125 grammos Shimano Deore első váltóm, aminek gyári tömege 180 gram felett van. Az XTR gyári adata 125 gramm… És ha azt vesszük, hogy 4x-5x többe kerül…
Deore váltóm amúgy használt. DE nem hsizem, hogy lekoptattam volna belőle kb. 60 grammot…
szerintem a legtöbb 5 kilós montit nem használatra építik. a gazdinak valószinűleg van normálisan használható gépe, amivel szét tudja hajtani magát rendesen, és nem azon parázik, hogy mi lesz ha a bokorban köt ki, vagy felverődik egy kő a papír alsócsőre. egy dolog, ha könnyítés a hobbid, meg egy másik, ha a biciklizés.
Szerintem csodák nincsenek.Az elmúlt években a kezdeti 10-11 kilós “versenybiciklitől”
eljutottam a 6,80-as súlyhatár közelébe.Ha nagyon akarnám simán mehetnék még lefelé,de nem látom értelmét.Bizony,mentem már jobban is 2 kilóval nehezebb biciklivel…Ha egyszer elsavasodom hegyen felfelé,akkor utána lehetne akár 5 kilós bringám,akkor sem kezdene el forogni újra a lábam,de szerintem másnak sem.
És lefelé….70-80-nal a magyar utakon biztonságosan????
Ja és szerintem 1 kiló a bringa súlyából az nem egyenértékű 5-6 kg testtömeg
elvesztésével,akár zsírról akár a gyakoribb dehidráltságról van szó.
Az edzetlenség szuper biciklivel nem kompenzálható.
Árpi azért ezzel a bulémiás dologgal vitatkoznék. Nekik ez a hobbijuk s egy olyan országban élnek, ahol egy kicsit magasabb az életszinvonal, ezért tudnak is a hobbijukra költeni. Szerintem ebben semmi rossz sincs. Az hogy valami könnyű az nem jelenti azt, hogy szar. Talán olyan anyagból van olyan eljárással, ami lehetővé teszi, a sokkal könnyebb súly elérését. lásd mondjuk schmolke üléscső 400-as hosszban 27.2 átmérővel 142 gramm. Ők ezt megvehetik maguknak, mi hacsak nincs gazdag apu stb. nem.
A leftynek csak annyi a baja, hogy ha lepillantanék menet közben, állandóan megijednék. Láttam egyszer egy videót, amin egy leftyvel nyomták, és iszonyatos volt nézni… :-)
Egy 5 kilós bicikliben nem sohasem tudnék annyira megbízni, hogy merjem ereszteni neki rendesen. Akkor meg hiába lennék gyorsabb vele felfelé, ha lefelé meg “belémverné az ideget”, és hússzal tötymörögnék…
Troger, kilenc kilós bicóval én is szivesen mennék(még össztelóssal is), mert ez még egy olyan súly ahol össze lehet hozni csúcsalkatrészekből ERŐS, könnyű és merev bicót.
Nézd meg mikkel vannak szerelve azok a könnyű bicók(5-6kg): 300g-os alufelni 1,5-1,8as küllők, 78 g kormány….
Sztem te is szívesebben mennél egy relative merev xtr, crossmax, spinergy…kerékkel, mint egy 1100-1200g-os szarral.
Ja és a lefty szar mert egy lába van(és dupla válla:))))
Na jó nem is..
bocsi a helyesírási hibákért!
Ez a gramm mánia olyan mint a Bulémia,nem egészséges! Én bringáni akarok de ha ezzel az 5kilós géppel elkap a szél a hegyen, bekeapcsol a sárkányrepülés kombó is:-) A kínaiak is azzal kezdték az “iparukat” hogy kifelejtették az anyagot a terméknak látszó rakás sz..rból. Ezek se külömbek, és normális ember észreveszi ha csak parasztvakítás esete forog fenn! Ezek a Cr-Mo szót már úgy használják mint moondat elején az “A” betüt, nem szabad elhinni hogy ez tartós fogyasztási cikk, márpedig csak ezt engedhetjük meg magunknak! Azok akik erre az oldalra egyéltalán ránéznek azok legalább elhiszik hogy a Tescoba biciklit nem szabad venni, de ez a gramm mánia valahol a dolgok leges legvégén visszakanyarodik, multiék szemetéhez és minden kezdődik előröl!Nem elég a festés meg a csili-bili- csicsa-bicsa! csak gondoljatok a 28-as Csepelekre azokba anyag van!
azt hiszem félreértettél…kedves troger
én nem arról beszéltem amiről Te. mivel sem a 9 sem a 11kg nem a grammozós súlycsoport!
hidd el én is érzem a 100g -t a kerék kerületén…DE mikor egy kerékpár annyira le van könnyítve,hogy az már a funkcionalitás rovására megy akkor az nem normális…
amúgy lehet, hogy egy lefty villa nagyon jó(ezt nem vonom kétségbe),de nekem nem tetszik!és ha a földön az lenne az egyetlen teleszkóp akkor inkább merevvillával mennék.
Márpedig van érezhető különbség.
Nem mindegy, hogy egy 11 kilós vagy egy 9 kilós kerékpárral mész fel a hegyre, de ha hátizsákról beszélnék akkor azt mindenki értené.
Igenis van különbség egy 2 kilós kerék és egy 1450 grammos között, sokkal jobban gyorsítható, de addig amíg ezt nem használjátok rendszeresen úgysem értitek meg.
Edzőkerekem majd két kiló a versenykerék meg fél kilóval könnyebb érezhető a különbség.
De ez olyan mint a lefty villa…. szar mer csak egy lába van…..de ha egyszer lesz egy olyan bringád más telót már nem nagyon akarsz.
Így igaz! Azért csak jó azt érezni, hogy van az ember lába között valami! :)
kiváncsi lennék a light bike teamre…
egy kiadós maraton után teljes generál :) kiadós lejtőn elereszteni egy 5 kilós fully-t, csak úgy repülnének a csavarok meg a riderek
ha a 7-8 kilós “normál” gépek olyanok mint a ropi akkor ezek ? áááhhh szerintem van egy súly limit! amit nem szabad alúlmúlni…
az öreg Borisz jól mondta: “..a súly a megbízhatóság jele..”
azért is jó a weightweinees, mert pontosan benne van a listában, hogy mit hogyan mértek. például hiába állítasz össze a gyári adatok alapján egy bringát mondjuk 7 kg-ra, mindenképp több lesz, mert a hajtóművet, féket, váltókat, stucnit a gyártók mind csavarok nélkül méregetik. pl egy 9-es shi hajtómű 647 gramm, de csavarokkal 690. pár ilyen tétel és pillanatok alatt +3-400 gramm.
Magunkon fogyasztani könnyebb és gazdaságpsabb: amit nem eszünk meg, annaak az árát megspróroljuk. A biciklin könnyíteni nehezebb: ami anyag nincs az alkatrészben, azt többszörös áron fizetjük meg… :-)
Egyze mentem egy 6,5 kilós országutival, csupa speciális alkatrésszel szerelve . Érdekes volt, egyrészt nekem annyira nem tűnt fel menet közben, hogy mennyire könnyű, másrészt nem fogott a fék sem rendesen, meg valahogy az egész bringából hiányzott a masszivitás meg az “úgy egyben van” érzés, amit egy méregdrága bringától elvárnánk.
Szerintetek ha a bringán könnyítek 1 kilót v. én lefogyok 5-6 kilót, az kb ugyanannyit ér ?
Mert szerintem igen. Bár nekem könnyű fogyni annyit, van miből. :-))
Erdekes hely ez a weightweenies. En biztos nem vennek pl. DA fekek helyett mindenfele mutyur single pivot feket, csak azert, mert konnyebb.
Ugyanakkor sok esetben hasznos tanacsokat talalni, pl. olcsobb, merevebb es konnyebb alkatreszeket lehet talalni meg azonos gyartotol is.
Nekem tetszik a 6.8kg-s UCI limit. Addig talan egyszer meg en is lekuzdom magam, talan nem kell tul speci cuccokat hasznalni hozza, es akkor pont olyan asz leszek, mint Hushovd. :D
tt: lehet, hogy igazad van, és csak hajlana az egész össze-vissza, úgyhogy még az sem biztos, hogy síkon, aszfalton jobban menne. Egyszer azért érdekes lenne kipróbálni.
Régebben olvastam, hogy volt olyan, versenyre való kormány, amelyiknek a garanciája csak egy versenyig volt érvényes. Gondolom, az 5 kilós gép is csupa hasonló jellegű cuccból lehet összeállítva.
Gondolom ha ésszel könnyítenek (pl többszörösen húzott csövek, stb.) akkor az jó, ha meg csak a marketing miatt, mert van aki akkor is megvenné a 20 grammos kormányt ha 20 m után leszakadna, na az gáz
minti=monti
Nem gondolnám hogy sokkal jobban menne egy 5 kilós minti mint egy 9 kilós, sőt…
AZ olyanoktól meg, mint a 70grammos! kormány hülyét kapok.
Amúgy én is szeretem böngészgetni az ilyen oldalakat, ötletes dolgokat lehet fellelni.
Azért szívesen kipróbálnék egy 5 kilós montit. Mondjuk sima úton biztosan menne, mint az álom, terepen viszont biztos, hogy nem merném ereszteni neki, úgyhogy a könnyűsége nyújtotta előnye hamar elveszne…
…ja akkor azért vagyok 100 kiló!
“…a súly a megbízhatóság jele…”