Mennyiben van hatással a hajtáslánc ellenállása a kerékpáros teljesítményre? Sokan legyintenek arra, hogy különböző kenőanyagok használata befolyásolhatja a hajtáshatékonyságot, de azzal már nehéz vitatkozni, hogy egy ragadós sárral telített hajtáslánc érezhetően nehezebben viszi át az erőt…
A Bikeradar frissen megjelent cikkében a Gates-szíjhajtás és a lánchajtás hatékonyságát vetik össze, de megjelent már hasonló írás melyben Jason Smith különböző láncokat, váltógörgőket és pedálokat vetett össze (ugyanolyan csapágyazású agyak, középrész használata mellett). A kerékpáros konstans 250 Wattal, vagyis már elég keményen terhelte a pedálokat, eközben az eltérő márkájú láncok 3 Wattnak megfelelő különbséget, a különböző váltógörgők 1,5 Watt, a pedálok cseréje pedig 1 Watt eltérést voltak képesek produkálni.
A legérdekesebb, ami ugyancsak Smith tesztjéből derül ki, hogy maga a lánc kenése önmagában jobban befolyásolhatja a teljesítményt, mint az előbbiek együttvéve. 5-10 Wattal több vagy kevesebb is elveszhet annak megfelelően, hogy milyen kenést használunk a kerékpáron. Az úriember ennek megfelelően dollárra is próbálja váltani tudományát, a „lánctuning” a lánc tökéletes megtisztítását és saját kenőanyagaival való ellátását jelenti, ami 39 USD-t kóstál…
Az aktuális írásban belép a képbe a singlespeed és városi kerékpárokon egyre divatosabb Gates karbon szíjhajtás, ami egyébként csendesebb, gyakorlatilag nem igényel karbantartást, és simább, könnyedebb érzéssel ajándékoz meg, mint az a bizonyos „betét” a reklámokban. Továbbá könnyű, megbízható, s mivel nincs szükség kenőanyagra, tisztább is.
De vajon hatékonyabb-e, mint a hagyományos lánchajtás? – teszi fel a kérdést James Huang? A Jason Smith-féle tanulmány szerint a válasz: nem. Smith mérései szerint amíg egy hagyományos hajtáslánc súrlódása 2,92 Wattot emészt el leadott teljesítményünkből, a szíj eggyel többet, 3,92 Wattot. Bár ez az 1 Watt kevés ahhoz, hogy a legtöbb embert érdekelje, a két hajtás viszonylatában figyelemre méltó 34,6%-ot jelent. Ahol igazán számít ez a különbség, például pályaversenyzőknél, egyértelmű, hogy Smith a szíj vagy a lánc közül az utóbbit javasolja.
Az előbbi méréseket előfeszítés alatt végezték, a lánchajtásnál hagyományos 2 fontos előfeszítéssel, míg a szíjnál a Gates által javasolt sokkal magasabb, 85 fontos értékkel. Kíváncsiságból Smith előfeszítés nélkül is elvégezte a mérést, itt a lánchajtásnak gyakorlatilag elhanyagolható volt a súrlódása, míg a szíj továbbra is „megevett” 1,73 Wattot. A végkövetkeztetés annyi, hogy hétköznapi kerékpárosok szempontjából ezek a különbségek gyakorlatilag nem érzékelhetőek, nyilván a pályaversenyzőknek továbbra is a lánchajtást érdemes választani, mert náluk számítanak a századmásodpercek is.
Vagyis a kérdést úgy is feltehetjük, feláldoznánk-e elhanyagolható egy-két Wattot a csendes, karbantartást nem igénylő hajtásért, vagy a tiszta nadrágszárért, és így tovább. Vagy például nem derül ki a cikkből, hogy Smith a saját „szuper kenésű láncával” végezte-e az összehasonlítást a szíj ellenében, mert ugye akkor egy kevésbé tökéletesen karbantartott lánc biztosan más különbséget mutat a szíjjal összehasonlítva… Szóval a legtöbb válasz itt is úgy kezdődik: „Attól függ…”
(forrás és fotók: Bikeradar.com)
Nagyon előnyös a szíj a lánchajtással szemben. Több szempontból is jobban megállja a helyét. A váltás ugyan teljesen más rendszerű, mint a láncnál, viszont nem csak agyváltós megoldás létezik. Ott vannak például a Pinion teches vázak – az áttételi tartománya is nagyobb, mint egy rohloffnak. Nézzetek körbe!
http://www.massivebikes.com
A szíjhajtás állítólag akár 20e km-t is elmegy, azaz kétszer annyit, mint egy egysebességes lánc.
A -1W meg alapvetően nem érdekel, viszont az már nem olyan jó, hogy csak agyváltónk van, ami szintén nem olyan hatásfokú, és az áttételek se valami jók.
Pedig amúgy nagyon szimpatikus a szíj, ha lenne fekvőtandemem, meg rohloff 14 gangos váltóm, akkor tuti szíjat hajtanék. :)
Rohloff oldalán található egy tanulmány arról, hogy a jó lánconal és a hátsó váltó hiánya miatt az ő agyváltójuk az 1-7 fokozatokban picit jobb, a 7-14 fokozatokban pedig sokkal jobb hatásfokú, mint a láncos hajtás. nem beszélve arrol, mikor a vezetőgörgők telimennek sárral és/vagy olajsárral. én mindenesetre most várom az én rohloffomat, remélem tényleg olyan jó lesz, mint amilyennek mondják :)
Ja, bírom az ilyen okos ‘blur’ seggeket Én is. Erre a tagra szokták volt mondani, ‘ez az a fajta aki le sz@rja a wc ülőkét. Nem azért mert paraszt, csak mert nem tudja használni.’
Igenis még több hasonló cikket, mert szerintem is kafa, mások pedig elmondták a cikk hiányosságait, ami szintén emeli a minőségét.
blur is an asshole… forditani nem is kell..:-)
Nincs semmi gond a fordítással,leközléssel,még mindig sokkal jobb egy ilyen cikk,mint a folyamatos Armstrong mizéria….
De nem ártott volna valami összehasonlítás költség,és élettartam terén.
Gondolom,még a normál városi bringákra is egy megbízható működésű agyváltó,plusz a szíjhajtás többszöröse egy alap,de túristának épp úgy megfelelő hagyományos láncos-váltós rendszernek.
Ráadásul ez a szíj max síkvidéken használható optimálisan az áttételek miatt,míg a láncos rendszer az első váltási lehetőség miatt hegyes terepen is életképes mindenkinek,nem csak erős edzett rídereknek.
Semmi különös, érdekes. Jó volt elolvasni. De az még érdekesebb, hogy évszázados találmányokkal közlekedünk. :)
Mi értelme cikkeket fordítani külföldi újságokból?
Tudom, hogy volt forrásmegjelölés, de ez így nem tesz hozzá semmit az eredtihez:
http://www.bikeradar.com/road/news/article/chain-or-belt-drive-which-is-faster-36074/
Én például kifejezetten örülök, az ilyen technikai cikkeknek, még ha fordítás is, mert az angol tudásom még nincs olyan szinten, hogy egy ilyet megértsek.
A német BIKE magazin-t rendszeresen megveszem (hozzák németből) és abban is nagyon komoly technikai dolgok vannak. Ja és szerencsére azt értem is:)
Én meg azt nem értem, hogy miért kell folyton mindent leszólni, kritizálni és magas lóról link beillesztéssel bizonyítani, hogy lám, ez már máshol megjelent…? Többségünk a büdös életben nem találkozott még ezzel a cikkel és ha mégis, valószínűbb, hogy nem tudja lefordítani. Amennyiben egy cikkből lehet tanulni, vagy csak csupán érdekesség, igenis itt a helye! legfeljebb az örök hibakeresők, intrikusok, akiknek nem tetszik, továbblapoznak… külföldi oldalakra…
Szerintem jó ötlet ilyet leírni, nem mindenki érti, mi áll a különböző idegennyelvű honlapokon.
Forrásmegjelölés is volt.
Korrekt.
blur, te egy seggfej vagy! Ahogy mondani szokták, ha nem tetszik ne nézd, pofit befogni és haladjon kérem tovább!