fbpx

Megtört az Athertonok dominanciája a DH Világkupán

Világkupának a dobogóján sem járt még az a francia Rémi Thirion, aki hatalmas meglepetést okozott a Donwhill Világkupa sorozat harmadik futamán, melynek az andorrai Vallnord Bike Park adott otthont július utolsó hétvégéjén.

Élete első VK-győzelmét aratta a francia Rémi

Élete első VK-győzelmét aratta a francia Rémi Thirion az andorrai világkupán!

Reggel még esett az eső az andorrai helyszínen, ennek köszönhetően a délelőtti edzéseken még elég csúszós volt a pálya, délutánra azonban gyönyörű idő lett és szikkadt valamennyit a talaj. A döntő futamokra csordultig teltek a lelátók, addigra már napernyőként szolgáltak a reggeli esernyők.

A térképen szinte alig látszó aprócska törpeállam bikeparkja 17 nyomvonalon, összesen 40 kilométernyi downhill pályával büszkélkedhet, melyből a világkupára kijelölt pályaszakasz 2,5 km hosszú és 700 méteres szintkülönbséggel bír. Közvetlenül a rajt után egy laposabb, tekerősebb résszel indul a buli, amit az erdőbe visszaérve meredek, sziklás, gyökeres, kanyarokkal tarkított szakaszok váltanak fel, valamint két fahidat is beiktattak a szervezők. Nagyon technikás a pálya, fizikailag erősen megterheli a versenyzőket, akik szerint már akkorra el lehet fáradni, mikor az igazán technikás részeket eléri az ember. Ráadásul precíz odafigyelést igényel, mivel sok buktatót rejt magában és könnyű rajta hibázni.

Ez utóbbi gyorsan bebizonyosodott, mert a nagymenők sorra bukták el a dobogós helyezéseket kisebb-nagyobb hibákkal. Brook Macdonald még az edzőkörön egy sziklás részen ütötte oda úgy a vállát, hogy elmondása szerint még annak is örült, hogy egyáltalán egyben maradt, ezért a döntőben már nem is akart kockáztatni. A legnagyobb esést az Új-Zélandról érkezett Cam Cole szenvedte el, amikor az egyik fahídról rosszul érkezvén megakadt az első kereke. Majdnem sikerült megmentenie, egy-két másodpercig az első kerekén gurult, de egy fában megállt és hatalmasat perecelt. Ott kénytelen volt feladni a küzdelmet és helikopterrel vitték le a pályáról. Állapotáról egyelőre nem sokat tudni.

Miután Sam Hill megnyerte az időmérőt, sokan őt várták a döntő futamon is a dobogó élére

Miután Sam Hill megnyerte az időmérőt, sokan őt várták a döntő futamon is a dobogó élére

A hotseat ritkán cserélt gazdát, de mikor Aaron Gwin beült, valamennyire feledtetni tudta vele az időmérőn bent hagyott 20 mp-t. Nem tartott sokáig az öröme, őt a kanadai Steve Smith váltotta, aki közel egy órát ülhetett az aktuális első helyen állók trónusán. Ahogy fogytak a versenyzők a rajtlistáról, egyre inkább az volt valószínűsíthető, hogy ha valaki, akkor a három utolsó finalista valamelyike veszi át véglegesen a helyét. Hatalmas meglepetésre azonban Rémi Thirion lett a kiválasztott, akinek fantasztikus kört sikerült összeraknia, amivel gyakorlatilag lerobbant a pályáról és 4:13,666 időt futva többé nem is adta át senkinek a helyét. Ráadásul megtörte ezzel az Athertonok dominanciáját, amit az elmúlt két VK-futamon senkinek nem sikerült. Gee Atherton 1,350 mp-vel végzett a második helyen és mögötte az időmérőn jeleskedő Sam Hill léphetett a dobogó harmadik fokára.

Rémi Thirion Sam Hill leérkezésekor maga sem nagyon hitte még el, hogy megnyerte ezt a futamot. Fülig érő szájjal nyilatkozta, hogy valójában a top10 közé várta magát, de álmában sem gondolta, hogy pódium lesz belőle. Ezzel azonban igen gyorsan feltornázta magát Atherton, Smith és Minnaar mögé a negyedik pozícióba a VK-tabellán.

Greg Minnaar az időmérőn a 2. helyen végzett, azonban a döntőben 2,5 mp-es hátrányt szedett össze, ami a 6. helyre volt elég

Greg Minnaar az időmérőn a 2. helyen végzett, azonban a döntőben 2,5 mp-es hátrányt szedett össze, ami a 6. helyre volt elég

Ha már Atherton… a Nők kategóriájában nem volt ekkora meglepetés, hiszen Rachel Atherton tántoríthatatlan, ha az első helyről van szó. Bár most neki sem sikerült a duplázás, de megmutatta, ki az „úr” és az időmérő legjobb idejét futott Manon Carpenternek 1,617 mp-t adott a döntőben. Mögöttük tíz másodperccel lemaradva Nicole Myriam végzett a dobogó harmadik fokán.

A Juniorok között a brit Mike Jones diadalmaskodott. Az időmérőn még 5 mp-vel nyert, a döntőben azonban „csak” fél másodperccel ugyan, de meg tudta tartani pozícióját. Ez nem sikerült a spanyol Daniel Algarra Navarronak, aki visszacsúszott a harmadik helyre. Az időmérőn még harmadik időt futott kanadai Mark Wallace pedig el is tűnt délutánra az élmezőnyből, mert bukását követően csak az utolsó előtti helyre volt elég az ideje.

Már nem kell sokat aludni a következő fordulóig, mert két hét múlva, ezúttal Kanadából jelentkezik az UCI DH Világkupa sorozat!

Részletes eredmények a DH Világkupa 3. fordulójáról ITT.

Az élő közvetítés visszanézhető itt. 

Fotók: redbull.com, commencal.com

 

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Cancel reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo