A technika hétmérföldes fejlődésével egyre több eszköz áll rendelkezésre, amellyel a kerékpáron elért sebesség, teljesítmény és útvonal mérhető, követhető és kiértékelhető. Ezek egyéb funkciókat is biztosíthatnak, mint például a pedálfordulat vagy a pulzus követése, illetve segíthetnek a navigáció terén is. A nemsokára megjelenő kerékpárkomputer körképünk a 2017-es hazai kínálatból szemezget, megtalálhatók benne, mind a hagyományos, mind a GPS-alapú mérést kínáló típusok, továbbá a legkorszerűbb teljes eszköz- és telefonintegrációt biztosító rendszerek.
Elképesztő mennyiségű információt gyűjtenek, jelenítenek meg, tárolnak a mai modern kerékpárkomputerek: emellett az adatok letöltése, elemzése és közösségi oldalakon történő megosztása is biztosított!
A körképhez készített most olvasott bevezető eligazítja az olvasót a kerékpáros sebesség- pulzus-, wattmérők és GPS-ek világában, segítséget nyújt abban, hogy mindenki megtalálja a saját maga számára legmegfelelőbb és legjobban kihasználható eszközt. A kerékpározás közben mért adatok – legyen a kerék forgásából kiszámított sebesség, a hajtóműtől származó pedálfordulat, a pulzusmérő által küldött szívműködés, a kerékpár hajtásláncának valamely elemében elhelyezett wattmérő – hasznosak a mindennapi kerékpáros közlekedés, a túrázás, illetve a tudatos, tervezett edzés és felkészülés terén. Sokan már el sem tudják képzelni a kerékpározást több-kevesebb mért, megjelenített és rögzített adat nélkül. Közkedvelt a kerékpározás során begyűjtött adatok kielemzése, akár edzés, akár a rendszerezés, kíváncsiság vagy a későbbi bicajozás, útvonaltervezés szempontjából.
-
- A nagyméretű kijelzőn akár 12 adatot is követhetünk egyetlen oldalon…
-
- A GPS-alapú 80 funkciós okoskészülektől a legegyszerűbb működést kínálóig megannyi modell áll a mai kerékpáros rendelkezésére!
[divider scroll_text=””]
E nélkül már sokan el sem tudják képzelni a kerékpározást…
Kinek milyen készülék ajánlható? A kérdést rendkívül nehéz megválaszolni. Vannak, akik számára a teljesítmény követése a fő szempont, mások útvonalukat szeretnék megtervezni, egyeseket pedig a letölthető adatfájlok szoftveres elemzése villanyoz fel. Ami közös bennünk kerékpárosokban, hogy a legtöbbünk kíváncsi arra, milyen messze jutott el bringával, milyen gyorsan tettünk meg egy adott útvonalat. Ezen adatok segítenek megérteni, összehasonlítani, tervezni az elkövetkező bringázásokat, illetve visszajelzést adnak az aktuális fizikai állapotról, illetve fejlődésről is.
Talán jobb ha nem a készülék működési, illetve a kínált funkciók oldaláról közelítjük meg a kérdést. A kerékpáros teljesítménymérőket osztályozzuk inkább a következő három szempont alapján:
- első szint a mérés, ezek közül a leggyakoribb a sebesség, a távolság, a pulzus, a teljesítmény (watt) és a földrajzi adottságok, ezek az adatok a bringázás közben is követhetők,
- második szint az elemezhetőség, azaz bicajozás után hazaérve visszanézhetjük, hogy mennyit tekertünk, milyen szintemelkedésünk volt, merre jártunk, mennyire ment fel a pulzusunk,
- harmadik szint az előre tervezés, ahol a saját magunk programozzuk be a (túra)útvonalakat és edzésterveket, ezeket vagy a számítógépről vagy közvetlenül az óráról állíthatjuk.
Fejlett, számos netes forrást felhasználó intelligens, kerékpárspecifikus útvonaltervezők is elérhetők…
Az útvonaltervezés hasonlóképpen történik, mint a gépjárművek navigációs rendszerei, az edzéstervezés pedig megadja, hogy menet közben milyen pulzuszónában mennyi időt vagy távot töltsünk. Ez személyre szabott edzést biztosít, ráadásul a cél eléréséhez egy rugalmas edzéstervezést használ, amely minden estben az elvégzett edzésmunkára épül.
Számos gyártó kínál teljes adatszinkronizást az okostelefon és a kerékpárkomputer között…
Mivel a kerékpározás – különösen a magyar átlag pénztárcához mérve – nem olcsó sport, mérlegelnünk kell, hogy az egymáshoz képest nagyságrendekkel drágább eszközök által nyújtott esetleges többletfunkciók valóban megérik-e az értük kiadott összeget. Például az intervallumos edzések elvégzéséhez egy wattmérő pontosabb, mint a sima pulzuskontroll, azonban a manapság csökkenő árak mellett is egy wattmérő több mint százezer forintba kerül. Ha az anyagiak nem okoznak gondot, nincs miről beszélni, de ha mérlegelni kell, hogy ezért az összegért mondjuk a szezon elején egy edzőtábort és minőségibb táplálkozást is megengedhetnénk magunknak, akkor a döntés már nehezebb. Fontossági sorrendet kell felállítani a leghatékonyabb felkészülés érdekében, és nem biztos, hogy ebben a legfejlettebb mérőeszközök állnak az első helyen.
A kevésbé teljesítményorientált kerékpáros esetében a válasz lényegesen egyszerűbb. Itt jellemzően nem a pulzus kontra wattmérő kérdés merül fel, hanem inkább a GPS-alapú funkciók és a pulzusmérés jöhetnek számításba. Azt pedig mindenki el tudja dönteni, hogy számára a „saját motor” vagy az útvonal nyomon követése, tervezése, elemzése a fontosabb, és ez alapján választhat a „kütyük” között.
Vegyük akkor sorra a kerékpáros számára ma rendelkezésre álló mérőrendszereket! A kezdők számára elsősorban a kilométeróra ajánlható. Ez jellemzően a távolságot, a kerékpározás időtartamát és az ebből kiszámítható egyéb adatokat, így például az átlagsebességet mutatja. Több tucat márka kínál ilyen kiegészítőt, akár pár ezer forintért is beszerezhető. A sebességmérés kétféleképpen történhet, lehet vezetékes vagy vezeték nélküli. A vezeték nélküli rendszerek esetében ismét két fajtát különböztetünk meg: a kódolt és kódolatlan jelátvitelt. A kódolt mérők biztosítják, hogy a magasfeszültségű vezeték alatt is láthatjuk az adatokat, illetve ha többen kerékpározunk, a jelek nem „keverednek” össze. A felsőbb kategóriás kilométerórák többnyire fejleszthetőek pedálfordulatmérővel, amelynél a vezeték nélküli opció már elengedhetetlen. A hobbiszintű bringás órákban gyakran találhatunk pulzusmérős modelleket is, illetve a kerékpáros túrázók számára egyes gyártók magasságmérés, szintemelkedés-/szintesésmérés, hőmérsékletmérőt, iránytűt és kalóriaégetés-számítást is kínálnak.
A GPS-alapú teljesítménymérés jelenti a következő szintet a kerékpáros „kütyük” világában. Ez lehetővé teszi a pontos útvonalkövetését, az adatok későbbi elemzését, az útvonaltervezést és a navigációt. A mai GPS-alapú eszközökben többnyire megtalálható a pulzusmérés lehetősége is. Érdekesség lehet a „virtuális edzőpartner” funkció, amely egy általunk korábban bejárt edzés útvonalon nemcsak végignavigál, de azt is láthatjuk, hogy magunkhoz képest hol tartunk, mind távban, mind időben.
[divider scroll_text=””]
Futurisztikus, több sportra is alkalmazható óra, teljes kerékpáros funkcióarzenállal: a körképünkben erről a készülékről is szó lesz!
A kerékpározásban, a teljesítmény fokozásában új távlatokat nyit a teljesítménymérés. Amíg a pulzusmérő a szív frekvenciáját mutatja, a wattmérő a kerékpáros által leadott teljesítmény követését és rögzítését teszi lehetővé. A pulzusszám távolról sem megbízható mutatója a leadott teljesítménynek, hisz nem gépek vagyunk, hanem emberek. Azonos teljesítménynél pulzusunk emelkedhet, ha mondjuk több húst eszünk, kevesebbet alszunk, ha hűvösebb van, vagy éppen túlhevülünk. Ráadásul a teljesítmény-változást késleltetve látjuk, mivel a szervezet a szívritmus növelésével a már megvalósult munkára reagál. Így konzekvens teljesítménymérésre egyértelműen jobb a wattmérő. Ezek kerékpárra szerelt mérőeszközök, elhelyezésül lehet a hajtókarban, a hajtóműben, a pedálban vagy a hátsó kerékagyban. Egyre több cég foglalkozik wattmérők gyártásával és az eszközök árszintje évről-évre csökken.
A telefon is átveheti a kerékpározás során az adatgyűjtés szerepét, viszont akkor a kezelés és a védelem szempontjából tényleg fel van adva a lecke a fejlesztőknek!
Maga a mérés és az adatok kerékpározás közbeni követhetősége a „tudás” kisebb részét képezi: a hatékony edzésmunka az utólagos elemezhetőséget feltételezi. Az alapszintű eszközöket nem minden esetben lehet számítógépre kötni, így csak a készülékből tudjuk kiolvasni az edzésadatokat. A fejlettebbek modellek több edzést képesek tárolni, mindazonáltal a számítógépre köthető típusok nyitnak új távlatokat e téren, lehetővé téve az adatok rendszerezhetőségét, számítógépes szoftver vagy telefonos alkalmazás segítségével a kiértékelést.
A kerékpározás ma már nemcsak közlekedés vagy szabadidős tevékenység, hanem egyben életstílus!
A számítógépre történő csatlakoztatásnak is két fajtáját ismerhetjük. A kezdeti offline szoftverrendszereket online felületek váltották fel. Az online szoftver nagy előnye, hogy folyamatosan fejleszthető, és nem a saját gépünkön történik az adattárolás. Az utóbbi években elterjedtek a kerékpáros teljesítményeket rögzítő és egymással összehasonlító közösségi oldalak, mint például a rendkívül népszerű Strava. Itt az adott bejárt útvonalakon rögzített adatok nemcsak korábbi teljesítményeikkel, hanem másokéval is összehasonlítható. A csatlakozás technikai megoldása lehet vezetékes (általában USB-porton keresztül), vagy alkalmazhat Bluetooth Smart, illetve ANT+ vezeték nélküli protokollt. Emellezt számos modern készülék Wi-Fi-n keresztül is képes a számítógéphez vagy az okostelefonhoz csatlakozni.
A hatékony edzésmunkához a készülnek fogadni kell pulzus-, watt és csapásszámmérőt!
Az edzések előre tervezése biztosítja a leghatékonyabb felkészülést. Jelenleg a tudomány ott tart, hogy edzéscélunk elérése érdekében az eszköz a már meglévő edzésekre építi a következő edzéseinket. Megadjuk a kerékpárkomputernek vagy a számítógépes programnak az összes személyes adatot, illetve az edzéscélt. Több célt tűzhetünk ki: szabadedzés, állóképességi edzés, zsírégetés, de készülhetünk állóképességünk megmérettetésre – mondjuk egy teljesítménytúra vagy 24-órás versenyre – az óra pedig kiad egy adott időszakra vonatkozó pontos edzéstervet.
Túrázók, edzésmunkát végzők és közelekedők számára egyaránt rengeteg fejlett funkciót kínálnak a mai csúcsmodellek…
A legtöbb telefonban a GPS-funkció is megtalálható, a külső érzékelők – így pulzus-, sebesség- és pedálfordulat-mérők – a jeleit Bluetooth és ANT+ kapcsolattal fogadják, a rajtuk futtatott applikáció (szoftver) az adatokat feldolgozza, megjeleníti és tárolja. Az adatok feldolgozását, rögzítését és a közösségi portálokon (pl. Strava) történő megosztását az arra írt alkalmazások (programok) teszik lehetővé. A legújabb kerékpárkomputerek menet közbeni szinkronizációt biztosítanak a telefonnal, megjelenítve az arra érkezett mindennapos kommunikációt tartalmazó információt, a hívásokat, üzeneteket, email-eket.
A nem GPS-alapú készülékek közt is akad, amely bőséges lehetőséget biztosít az adatok megjelenítésére és elemzésére.
Itt felmerülhet a kérdés, hogy miért van egyáltalán szükség a kerékpárkomputerre, illetve annak telefonnal történő szinkronizálására, ha az okostelefon a fejlett applikációknak köszönhetően önmagában is képes biztosítani az összes felsorolt funkciót? Miért nem a telefon kerül a kerékpár kormányára, amely ugyancsak képes összeköttetést létesíteni a legtöbb kerékpárra szerelt érzékelővel, megjeleníti és rögzíti az adatokat? Először is a telefon távolról sem ideális a feladatra: sérülékeny, nem időjárásálló, illetve az érintőképernyő használata a kerékpáron egyáltalán nem praktikus. Emellett a folyamatosan üzemben lévő telefon rendkívül gyorsan meríti az akkut, a legtöbb esetben egy nagyobb lélegzetvételt igénylő bicajozásra a kapacitás nem elegendő. A mérés pontossága szempontjából is elmaradak a telefonok a komolyabb komputerektől.
Ezzel szemben a a kerékpár kormányára rögzített komputer energiaigénye alacsony, lényegesen hosszabb működést biztosít, ellenáll az időjárás viszontagságainak, továbbá bírja a kerékpározás során elszenvedett gyűrődést – legyen az vadregényes montizás vagy mindennapos városi közlekedés. A kerékpárspecifikus komputer használatával a telefon védett helyen – jellemzően a mezzsebben vagy a táskában – pihen, alvó üzemmódban, minimális energiaigény mellett. A legtöbb kormányra szerelhető készülék készülék pedig mindössze néhány tíz grammot nyom a mérlegen, könnyebbek, mint egy telefontartó konzol!
Ma már több hazai forgalomban lévő készülék esetében elérhető a teljeskörű telefon- és kerékpárkomputer-integráció. A komputerek nagyobb része önálló GPS-vevővel rendelkezik, így a telefonról étkező információ döntően a kommunikációval kapcsolatos, viszont a telefonba beépített mozgásérzékelőknek és például az elektronikus iránytűnek a navigáció során is használt vehetjük. Emellett a telefon képes a közösségi site-okra és a fejlett netes térképekre csatlakozva hatékonyabb útvonaltervezést biztosítani. Hasonlóképpen választott útvonalak letölthető a telefonra, amelyet az adatszinkronizálás segítségével a kormányra rögzített kerékpárkomputer is megjelenít, illetve végignavigál rajtuk. Az integráció lehetőségei így elősegítik a navigációt, emellett a kijelzőn megtekinthetők a telefonra érkező üzenetek. Most már látjuk, hogy milyen előnyöket kínál a fejlett kerékpárkomputer a telefonnal szemben, illetve a kettő integrálása a lehetőségeket és az élményt akár újabb dimenzióba helyezheti.
Bármilyen kerékpározáshoz, időjárási viszonyokhoz…
Nézzük az egyik legújabb trendet, az „okosórák” megjelenését! Ezeknek lényege a motiváció biztosítása, emellett teljes interaktivitást biztosítanak a telefonnal vagy a számítógéppel, így az adatok számítógépre vagy közösségi site-ra feltölthetők, akár még az elemzésükre is lehetőség nyílik. Az okosórák egy része beépített GPS-jeladóval és gyorsulásmérővel rendelkezik, illetve fogadják a pulzusmérő övek, sebesség-, pedálfordulat-szenzorok jeleit is. Használatuk egyszerű – bár általános sportoláshoz, futáshoz, kocogáshoz, gyalogtúrázáshoz készülnek -, beszerzésük akár az amatőr bringásoknak is megfontolandó.
A jeladók nemcsak vezeték nélküliek, hanem kódolt digitális jelátvitelt biztosítanak: ma már a kegkedvezőbb árú modellek esetében sem kell a “drótok” elvezetésével foglalatoskodni!
További új irány a „head up display”, amely első pillantásra már a sci-fi eljövetelét jelenti. Vadászrepülőkön elterjedt technológia, az autóipar is átvette, mára pedig a kerékpárosok is élvezhetik előnyeit. Az adatok a szemüveglencsén jelennek meg, így azok követéséhez vagy a navigációhoz nem szükséges a kormányra letekinteni. A kijelzőn a GPS útvonaladatok mellett a sebesség, pulzus és a szintemelkedés is leolvasható. Okostelefonnal is kompatibilisek, így akár netezni is lehet testmozgás közben, bár kerékpározás esetében ez nem éppen biztonságos. Mivel a HUD Bluetooth és ANT+ kompatibilis, a jövőben a lehetőségek tovább bővülhetnek.
A pár napon belül megjelenő kerékpárkomputer-körképünkben a HUD és az “okosórák” kivételével az összes itt említett készüléktípus szerepel. A legegyszerűbb “kilométerórától” a teljes adat és eszközintegrációt biztosító GPS-vevőig, vagy éppen a kerékpár világításrendszerét és biztonságát is kezelni képes típusig mindre lesz példa. A két nap múlva megjelenő összesítő táblázat megjelenése után a készülékek naponta kerülnek fel oldalunkra. Aki kerékpárkomputer vásárlásában gondolkodik, az elkövetkező három hét során rengeteg érdekes információhoz juthat!
