Rendhagyó ceremóniára invitálta a bringásokat és a sajtó munkatársait a Magyar Kerékpárosklub 2009. január 27-én a XIII. kerületi Dráva utca és Kárpát utca sarkára. Egy nemrég elkészült kerékpárút jelképes lezárására került sor…
A sajtótájékoztatót László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke nyitotta meg, aki többek között arról beszélt, hogy felfoghatatlan, hogy annak ellenére, hogy az MK évek óta egyre sikeresebb szakértői és véleményezői munkát folytat, még mindig épülhetnek ilyen balesetveszélyes kerékpárutak. Az is kiderült, hogy mindez ráadásul igen sok pénzbe is kerül, hiszen míg az úttesten kijelölt 1 kilométernyi bringasáv költsége 260.000 Ft, addig a járdán épített/felfestett ugyanilyen hosszúságú bringaút létesítésének költségei elérhetik akár a 40.000.000 forintot is.
A járdán épített kerékpárutak a lehető legrosszabb alternatívát jelentik, így kerülendő ez a megoldás. A Magyar Kerékpárosklub propagandaanyaga szerint a konkrét Dráva utcai esetben a következők miatt:
– Rossz a lakóknak, mert leaszfaltozták az előkerteket, a park egy részét.
– Rossz a gyalogosoknak, mert a járdán közlekedő biciklisek megijesztik, veszélyeztetik őket.
– Rossz az autósoknak, mert kanyarodáskor váratlan helyről bukkannak elő a biciklisek.
– Rossz a bicikliseknek, mert nem számítanak az eléjük lépő gyalogosra, valamint a kanyarodó autók életveszélybe sodorják őket.
Felmerülhet a kérdés, hogy ebben az esetben hogyan épülhetett meg mégis ez a 6-700 méteres szakasz. Nos, mint az kiderült, a kerékpárutat egy közeli irodaház beruházója építtette, aki nem egyeztetett sem az érintettekkel, sem kerékpárutakkal foglalkozó szakértőkkel, az illetékes engedélyező hatóság pedig nem vette figyelembe a Dózsa György út menti kerékpározás szempontjait.
Éppen ezért – figyelemkeltés gyanánt – az MK képviselői tegnap jelképesen lezárták a kerékpárutat, azaz egy nemzetiszínű szalagot elvágás helyett összevarrtak, a kerékpárút táblát pedig letakarták.
A gyalogosok és kerékpárosok által vegyesen használt gyalog- kerékpárutakról azt írja a KRESZ, hogy amennyiben a bringás úgy ítéli meg, hogy adott pillanatban azon csak a gyalogosok akadályozásával/ veszélyeztetésével tudna közlekedni, abban az esetben haladhat az úttesten is. Természetesen csak akkor, ha ezt tábla nem tiltja. Jó hír, hogy a Dráva utcában ott jártunkkor még nem helyeztek el kerékpározni tilos táblákat…
A témáról bővebben:
http://kerekparosklub.org/node/3325
http://www.origo.hu/itthon/20090127-nem-kernek-a-jardan-futo-bringautbol-a-kerekparosok.html
http://www.criticalmass.hu/blogbejegyzes/20090127/sajtofigyelo-dravai-bringautrol
Kedves Bálint! Ha valamiben nem vagy biztos, akkor miért állítod róla:”(…)Mindettől függetlenül a 40M nyilván hülyeség(…)” ?
Én nem tudom, hogy az MK-nak hogyan jött ki ekkora összeg, de én el tudom hinni nekik. És tudod miért? Mert van egy kevés (tényleg nem sok) tapasztalatom abban, hogy mit mennyiért tudnak manapság elszarni.
Egy-két szegedi példát tudok neked azonnal mutatni arra, mi mennyiért lehet szarul elkészítve.
Csongrádi sgt. a Google szerint 0,5 km
http://maps.google.com/maps?f=d&source=s_d&saddr=Csongrádi+sugárút&daddr=Csongrádi+sugárút&hl=en&geocode=Fb_3wQIdI3wzAQ;FeHlwQIdVXozAQ&mra=cc&dirflg=w&sll=46.262382,20.151495&sspn=0.00178,0.003433&ie=UTF8&t=k&z=18 A kivitelezés tervezett költsége NETTÓ 29 318 312Ft a kivitelezés lényege, hogy az utat szélesítették 1 méterrel(!). Ez több helyen közműkiváltást és fák gyökereinek átvágását is igényelte(?). Ezek a mellékes dolgok egy járda mellé épített keróútnál is felmerülhetnek, mert a közművek aknáit nem hagyhatják az aszfalt alatt, tudtommal.
Másik példa. Szintén nem azonos, de összehasonlítási alapnak megteheti. Kossuth Lajos sgt. a Google szerint 0,5 km.
http://maps.google.com/maps?f=d&source=s_d&saddr=Kossuth+Lajos+sugárút&daddr=46.256522,20.147048&hl=en&geocode=FaDcwQId8lYzAQ;&mra=dme&mrcr=0&mrsp=1&sz=17&dirflg=w&sll=46.256752,20.145965&sspn=0.003561,0.006866&ie=UTF8&ll=46.25785,20.144355&spn=0.007121,0.013733&t=k&z=16 A kivitelezés tervezett költsége NETTÓ 6 258 995 Ft a kivitelezés lényege a járdán vezetett kerékpár-gyalogút felfestéssel és rámpák kialakításával.
A hibákat nem sorolom, mert laikusként is mindenki láthatja a helyszínen, illetve nem is ez volt a komment lényege. Szóval. Ha valamit nem értesz, szerintem először kérdezz/járj utána, mintsem hülyeségnek titulálj bármilyen adatot.
Azért van néhány szemet bántó dolog itt.
Az első: szerintem nonsense azt állítani, hogy 260E v. 40M a két lehetőség. Egy 80centi (pl.) széles aszfaltcsíkot letenni a járdára semmivel sem drágább, sőt, inkább olcsóbb, mint az út széléhez hozzácsatolni, mert:
1.az úttesten jobb minőségű az aszfalt, nagyobb alapja van,
2.akkor a szegélyköveket is ki kell rakni, az egész járdát el kell shiftelni ami már eleve magában foglalja legalább ugyanazt a módosítást, mint a járdás esetben.
Ha meg nem aszfaltozásról van szó, hanem járdafestésről, akkor meg miért sírunk, hogy elveszik a zöld területet?
Persze ez így ferdítés a részemről, azért, mert a számokat is galád módon ferdítve tették közzé. Igen, ők arról beszélnek, hogy:
“míg az úttesten KIJELÖLT 1 kilométernyi bringasáv költsége 260.000 Ft”
ugye, teljesen más dologról beszélünk! Ráadásul csak rá kell nézni a képre, ott ki akar kijelölni biciklisávot? Pont annyi a hely, amennyi 2 sávnak kell, ha leszűkíted, mindenki rámegy a bringasávra, ugyanolyan tömött lesz, mintha sáv nélkül hajtanál az út szélén.
Mindettől függetlenül a 40M nyilván hülyeség, de ha ez valóban egy magánbefektető, akkor egyrészt biztos, hogy indokolt minden költsége (vagy pénzmosás), másrészt ha nem is, akkor meg mi közünk hozzá? Arra cseszi a pénzét, amire akarja, az, hogy (amúgy közterületen, ami necces, ezt most hagyjuk) épít bicikliutat, max. megköszönjük, de ne ugassuk már le h “jót” akar tenni! Jó, nyilván megkérdezhette volna, de a MK félhivatalos szervezet, nem kötelezhető rá az építő tudtommal.
Ami meg a sírás részét illeti, volt 4 indok, ezekre sorban:
1. Már beszéltük, hogy tisztázni kéne h ki mit aszfaltozik mennyiért mert ez így össze van keverve, de mondjuk elfogadom.
2. nyugaton is van bicikliút a járdán, ott tudnak egymás mellett élni, csak megszokjuk mi is, nem? De ha nincs rá lehetőség, akkor biztos nem fogjuk megszokni!
3. Az autósok figyeljenek. Sőt, az autósok általában figyelnek. De arról is le kéne szokni, h mindig azt várjuk, hogy majd egyszer csak előugrunk a semmiből, és akkor ne üssenek el. Közlekedni tudni kell. Olyan nehéz szemkontaktust teremteni? Nekem szokott sikerülni. Ha meg nem, akkor vigyázok, és hoppá, sose ütnek el.
4. Ha nem tudsz reagálni az eléd lépő gyalogosra, akkor azt relatív gyorshajtásnak hívják és autónál az ugyanúgy vétség, ha balesetet okozol. Ha gyerekek játszanak az úton, akkor lassítani kell. Nem véletlen, hogy autóval is csak az autópályán lehet csapatni, ahol van pl. vadvédő kerítés. (Még így is van a vadakkal gond, főleg éjjel, de ez megint olyan, hogy ésszel kell menni.)
Összefoglalva sztem arról kéne leszokni, hogy biciklisként mindenkire úgy tekintünk, mint aki hasonló figyelemmel és fizikai paraméterekkel közlekedne, mint mi. Ez egy nagy tévedés. És amúgy sokkal mostohább körülmények között is lehet biztonságosan közlekedni, ha megvan bennünk az akarat. Elüttetni magadat meg bárhol lehet.
Ennyi
üdv
b
Bár nem szeretem ezt az “autós a bringás ellen” általánosítást (ha autóba ülök én is autós vagyok, mégsem dudálok le bringásokat), az biztos, hogy akik ezeket az utakat tervezik, azok valószínüleg akkor jártak utoljára kerékpárral, amíg nem volt meg a jogosítványuk.
Gyalázat hogy ilyenekre pénzt költenek… És akkor ha nem használom a buszos ledudál az autós meg leanyáz…… Komolyan el kéne kezdeni az autósok körében szórólapozni, hogy megértsék értelmes biciklis mért nem megy az ilyen “kerékpárutakon”. A cikkben felsorolt 4 döntött betűs mondat eléggé rávilágít a tényekre! Amúgy meg én biztos nem fogok járdán kerékpározni, hogy aztán összetörjenek bringástul… marad a jóöreg úttest.
SB
Szerintem a “mindegy milyen csak legyen” felfogás nem a legoptimálisabb. Nem hiszem, hogy az lenne az igazi alternatíva, hogy drága és balesetveszélyes (és halál kényelmetlen) utakat csináljanak. Épp a lényegét veszíti el ezzel a kerékpárút…
Akkor inkább autó út (azt a 40millát meg fordítsák játszóterekre, hátha hintát és csúszdát még tudnak építeni, ha már utat nem)
Irigylem a problémáitokat…
Megyeszékhelyen élek, de ilyen bringaútnak is nagyon tudnánk örülni.
HBalage
Tökéletesen egyetértek. A kérdésem inkább költői akart lenni – reméltem hogy némi cinikus felhanggal tudom jellemezni a problémát.
Tökéletesen igazad van, hogy az ember idegene saját magának (természetes gondolatának, magának a természetnek idegene).
Mindenesetre szánalmasnak tartom az ilyen kivitelezést – és ilyenkor igencsak megnő az önbizalmam, hogy akármi is lehetnék, ha csak ennyire kell érteni bármihez is.
Addig is használjuk egészséggel az erdei ösvényeket (ami szabály ellenes :P – erröl is lehetne egy cikk, hogy miért is bűn kerékpárral erdőt járni…)
pcycle
Igazad van, én is általánosságban értettem, mert sok helyen olyan elképesztő agyatlanságok vannak, hogy ha ehhez tényleg szakember kell, akkor sajnálom a következő generációt, akiknek valószínűleg már ahhoz is szakemberre lesz szükségük, hogy levegőt vegyenek…
petihez csatlakozva: rengeteg minimum ilyen bicikliút van, sőt ennél sokkal rosszabb vonalvezetésű, használhjatatlan, és veszélyes. A többit miért nem pécézik ki?? A magyar kerékpárút (sáv) hálózat nagy része alkalmatlan különböző okoknál fogva.
Ez tényleg nagyon jó ötlet. értelme is van, meg kedvem is lenne hozzá…
Megpróbálom idén nyáron, mondjuk egy Tour de Pelso után fakultatív jelleggel.
Köszi az ötletet!!!
Könyörgöm egyszer mutassátok be a Balaton körüli kerékpárutat. Olyan “finomságok” vannak, lenne akkora sikere, mint a “Hiperhorror- Made in Gagyisztán” írásnak.
A 40 milliós ár egy átlagos járdára épített kerékpárútra vonatkozott nem feltétlenül erre. Egy ilyen sajtótájékoztatón értelemszerűen a szélsőségeket szokták példának felhozni.
Tudod az a baj, hogy építési munkákhoz az embereknek már sajnos nincsen józan paraszti esze. Mondok egy példát:
Száz évvel ezelőtt egy falusi földművelő ember saját maga megtervezte és megépítette a házát. Ezek a házak tájolás, funkció, épületszerkezet szempontjából egyaránt tökéletesek voltak, helyi anyagokból épültek, így a környezettel is harmóniában voltak. Aztán jött a szocialista építőipar időszaka és kitalálták, hogy ezt így nem lehet, tessék inkább választani ebből a tíz típus-kockaházból. Ezzel sikerült negyven év alatt tönkretenni a magyar falvak többségét, de ami sokkal fontosabb, a falukép mellett a fejekben is komoly kárt tettek. Az emberek elkezdték szégyellni, az apjuk / a nagyapjuk házát, mert azt nyomták a fejükbe, hogy az ciki. Ebből következik, hogy az évek során szépen elfelejtették, hogy hogy néz ki egy jó falusi ház, és hogyan kell azt megépíteni. A józan paraszti ész ma már vasbetonból, hullámpalából, sittből meg hasonlókból épít, nézz csak körül a falusi hátsó udvarokban. Tehát rohadtul kell a szakember, mert ha az emberek szabadon hagyod építeni, akkor már rég nem a józan paraszti ész szerint dolgoznak.
Visszatérve a bringaúthoz, itt is egy hasonló tendenciát lehet megfigyelni. A rendszerváltás előtt mesterségesen lefolytották a gépjárműforgalmat azzal, hogy 10-20 évet kellett várnod a kocsidra (most is ezt kéne egyébként :)). A forgalom léptéke messze elmaradt a maitól, ezért a bringás/autós problémamentesen közlekedhetett egymás mellett, bringaútra/bringasávra nem volt szükség, ezért kultúrája, hagyományai sem alakultak ki. A rendszerváltás után mindenki rohant kocsit venni – mert már lehetett – és pillanatok alatt óriási probléma lett a nagyobb településeken a kerékpárosok és a gépjárművek egymás mellett élése. Miután ennek megoldására nem volt bevett gyakorlat, és nem volt az egésznek kultúrája, ezért a józan paraszti ész szerinti gondolkodás sem alakulhatott ki. Szóval ide is kell nagyon az a szakember…
Érdekelne, hogy hogyan jött ki ez a kellemes 40milliós tétel 1km-re? Ha ilyen drága a sárga festék fehérrel is festhetnék…
Mindenesetre röhely hogy szakemberekkel kell egyeztetni ahhoz, amit józan paraszti ésszel sem csinálna meg az ember. (“egy közeli irodaház beruházója építtette, aki nem egyeztetett sem az érintettekkel, sem kerékpárutakkal foglalkozó szakértőkkel, az illetékes engedélyező hatóság pedig nem vette figyelembe a Dózsa György út menti kerékpározás szempontjait.”) Most ehhez tényleg érteni kell?