Sok emlékezetes verseny lezajlott már a belga kockaköves “mur”-okon, de a mai Tour of Flanders-t ezek közül is a legizgalmasabbak közé sorolhatjuk. Philippe Gilbert visszatért, sőt, bizonyos szempontból újjászületett.
Philippe Gilbert (Fotó: Quick Step facebook – tdwsport.com)
Nagy kérdés volt, sikerül-e új motivációt meríteni idén a belga Quick Step csapatához igazoló korábbi világbajnoknak, aki “uralkodása” idején szinte verhetetlen volt a meredek emelkedőkön mutatott robbanékonyságának köszönhetően. A BMC-ben már nem annyira haladt a szekér, a tavalyi évben korábbi önmagához képest mondhatjuk beleszürkült a mezőnybe Gilbert. Bár sikerült belga bajnokságot és más versenyt is nyernie, a legnagyobb klasszikusokon nem volt ott a játékban.
A Quick Step-hez igazoló klasszis többször mutatta már a szezon elején, hogy kicsit más karakterrel, de borzasztó erős. Amolyan “turbodiesel” lett belőle, kicsit megkopott már a korábbi elképesztő robbanékonysága, de sokkal tovább képes erős tempóra. A héten zajló De Panne-i Háromnaposon ennek köszönhetően nyert, az első szakaszon sikeresen hazaért egy magányos szökés után.
A Liege-, Amstel- és Lombardia-győzelmekkel is büszkélkedő Gilbert Flandriai Körversenyt még soha nem nyert, ma sem sorolták a legnagyobb esélyesek közé, bár a De Panne után illett vele számolni. Csapata mindenesetre a kiemelt emberek közé sorolta és ennek megfelelően a belga bajnok elöl mozgott, amikor némi meglepetésre a Team Sky már 100 kilométerrel a vége előtt, a Muur Kapelmuur kockaköves kaptatóján szétszaggatta a mezőnyt.
A Muur után több mint egy tucatnyian szakadtak el, nagyon erős sor, Gilberten kívül Tom Boonen és Matteo Trentin is ott volt a Quick Step-ből, Alexander Kristoff (Katusha) és Sep Vanmarcke (Cannondale) is elöl volt az esélyesek közül, miközben előrébb még egy korábbi szökevénycsoport is tekert. A mezőny eleinte nem akart összeállni az üldözéshez, a világbajnok Peter Sagan csapata, a Bora-Hansgrohe forgott csak elöl. Majd amikor vészesen nőni kezdett a különbség (egy perc fölé), besegített a BMC és az Orica-Scott is.
55 kilométerre a céltól, a Kwarenmont-on támadott Gilbert és innentől a Quick Step nyerő helyzetbe került. Az üldözőbolyban Boonen és Trentin pihenhetett, a főmezőnyben Stybar és Terpstra jött. Ráadásul megkezdődtek a végeredményt befolyásoló bukások, melyek Gilbert szempontjából szerencsés baleseteknek is felfoghatók… Előbb Vanmarcke és Luke Rowe estek el, így az üldözők elveszítették a lendületet. A Paterbergen Saganék húzták meg, a mezőny maradék része Greg Van Avermaet-tel és a többiekkel fel is zárkózott, miközben Gilbert legelöl fáradhatatlanul nyomta 55 kilométeres szólóját, közel egyperces előnyben…
38 kilométerre a céltól a Taaienbergen Boonennek adódott technikai problémája és a szerelők két próbálkozásból sem tudtak normális cserebringát adni… Óriási fordulat volt ez, hiszen eddig abszolút a Quick Step-nek állt a zászló, innentől viszont ha Sagan és Van Avermaet Quick Step-es “nehezék” nélkül Gilbert nyomába tud eredni, akkor teljesen más a képlet. A Kwarenmont második mászása közben Sagan és Van Avermaet le is tudta szakítani Trentint, azonban a sors közbeszólt: beakadtak a kordonba, vagy egy pulóverbe, s nagyot buktak, Sagan hátsó kereke ki is szakadt.
Innen a fáradó Gilbert-re élete legnehezebb 20 kilométere várt, végig pofaszélben a célig. Fölösleges belekezdeni a “mi lett volna ha…” fejtegetésekbe, nyilván Van Avermaet és Sagan volt a pihentebb és szembeszélben egyértelműen ledolgozható volt a hátrányuk. De buktak és nem volt más forgatókönyv. Gilbert óriásit szenvedve hazaért, s talán élete legnagyobb győzelmét aratta, mögötte a Van Avermaet-Terpstra-Van Baarle trió csak közeledni tudott az utolsó 20-ason. A belga bajnok így már azok szűk táborát erősíti, akik ardenneki (Liege), olasz (Giro di Lombardia), s immár kockaköves monumentumot is nyertek.
Végeredmény:
| 1 | Philippe Gilbert (Bel) Quick-Step Floors | 6:23:45 | |
| 2 | Greg Van Avermaet (Bel) BMC Racing Team | 0:00:28 | |
| 3 | Niki Terpstra (Ned) Quick-Step Floors | ||
| 4 | Dylan Van Baarle (Ned) Cannondale-Drapac | ||
| 5 | Alexander Kristoff (Nor) Katusha-Alpecin | 0:00:52 | |
| 6 | Sacha Modolo (Ita) UAE Team Emirates | ||
| 7 | John Degenkolb (Ger) Trek-Segafredo | ||
| 8 | Filippo Pozzato (Ita) Wilier Triestina | ||
| 9 | Sylvain Chavanel (Fra) Direct Energie | ||
| 10 | Sonny Colbrelli (Ita) Bahrain-Merida |
