Az „olasz oldschool”-t képviselő Danilo Di Luca, aki a tavalyi Giro d’Italia előtt harmadszor bukott meg doppingolással, súlyos vádakkal illette versenyzőtársait egy olasz televíziós interjúban, az Italia 1 csatorna adásában…
Danilo Di Luca a tavalyi Girón
„A Giro d’Italia-n lehetetlen az első 10-ben végezni dopping nélkül, és a 200 fős mezőny 90%-a doppingol is. Akik nem, csak azért nem, mert nem érdekli őket a Girón elért eredmény, más versenyekre készülnek. A régi időkhöz képest, amikor például az 1990-es évek végén a Festina, vagy a U. S. Postal berkein belül csapatszinten folyt a doppingolás, most jóval diszkrétebben csinálják a versenyzők, bár orvosi felügyelettel, de saját maguk szerzik be a doppingszereket.”
Elcsépelt lenne azt mondani a 38 éves veterán nyilatkozatára, hogy mindenki magából indul ki, de mégis jól szemlélteti a múltban ragadt „kövületek” gondolkodását. Az ilyen versenyzők és ex-versenyzők rengeteget ártanak továbbra is saját sportáguknak, amely a legszigorúbb kontrollnak köszönhetően napjainkra sokat tisztult más „doppingerős” profi sportágakhoz képest.
A Di Luca-hoz hasonlók még mindig sajnos abban hisznek – és sajnos ezt hirdetik, és hirdethetik is – hogy mindenki hasonlóan “tele van”, mint ők a maguk idejében, mert sohasem versenyeztek más metódus alapján. Nem látják, illetve nem akarják látni a jelentős változásokat, inkább önigazolást keresnek, ezzel mentve fel saját magukat…
Azon túl, hogy nyilván nem jelenthetjük ki, hogy napjainkban doppingmentes a kerékpársport, az ilyen nyilatkozatok semmi másra nem jók, csak a gödör mélyítésére, ezért is igyekeztünk a fenti pár sorral ellentartani Di Luca kijelentésének.
Kiegészítés:
Di Luca kijelentéseire válaszul az olasz profi kerékpárosok szakszervezete bepereli Danilo Di Lucát hitelrontásért a kerékpársporttal szemben, amit a televíziós interjúban tett kijelentéseivel és a többszörös visszaesőként elkövetett doppingvétségeivel idézett elő.
A versenyzőtársak pedig így nyilatkoztak:
Vincenzo Nibali szerint Di Lucának megbomlott az agya, Joaquim Rodriguez nem akarja az idejét vesztegetni valakire, „akiről mindannyian tudjuk, hogyan versenyzett egész pályafutása során”, inkább azt sajnálja, hogy “egy ilyen ember egyáltalán publicitást kaphat”. Az olasz versenyzők közül Damiano Caruso és Domenico Pozzovivo is felemelte szavát, mindketten hozzátéve, hogy szerintük jelen pillanatban a mezőny 99%-a tisztán versenyez.
.
Hozzászólások
Kedves Tamás,
köszönöm én is az utolsó írásod.
Sajnálom, ha az jött le, hogy felületesen állok a témához, pár sorban nehéz alaposan leírni a gondolatokat, főleg, hogy ez az oldal nem rólam, rólunk kell hogy szóljon. Most akkor megpróbálom pontossabban kifejezni magam.
A helyzet az, hogy másképp látunk bizonyos dolgokat, de ezzel nincs is baj, különbözőek vagyunk. Nézzük sorban:
Armstrong: azt írod, hogy ez egy jó dolog, végre el lehet indulni a szép új (tiszta) világ felé. Én pont az ellenkezőjét gondolom. Ennél károsabb dolgot nem is tehettek volna… Armstrong volt(?) a kerékpársport Alija, Jordanje, Federerje, stb. egy olyan idol, akit mindenki ismer, az is aki soha nem ült bringán, nem látott egy versenyt sem. Éppen ezért a porrba hullására is mindenki felkapja a fejét – és legyint, és könyveli el, hogy ok. a doppingoló bringások…. Sajnos az komoly tévedés, hogy ha most elkiáltjuk magunkat, hogy na innentől már új világ, már tiszták vagyunk, akkor az simán megragad az emberekben…Nem fog, mivel a szenzáció, a botrány kell, és a következő dopping eset – mert lesz, ha egy szezonban egy, de lesz – amit persze a fősodor média is a címlapon hoz, ismét felkapcsolja a villanyt, hogy ja, igen persze a kokszos kerekes… Ha már Armstrong, akkor egy kis kitérő a konkrét ügyhöz: nem elég, hogy ledöntjük, még a valóságosnál is nagyobbra kell fújni a lufit: az ingerküszöbb magasan van, ezért minden a “biggest ever” kategóriává válik. Ne haragudj, de az én gyomrom nem veszi be ezt a “sporttörténelem legkifinomultabb, legprofibb doppingolása” maszlagot… hogy ne csak vagdalkozzak: hol van ez a korabeli NDK-s dopping rendszerhez?? Azt már tényleg csak halkan jegyzem meg, hogy NDK rendszerezünk, de azért van még élő bolgár, csehszlovák, szovjet atlétikai világcsúcs a golden ’80-as évekből – ezek szerint a US Postal még lehet, hogy a dobogóra sem fér fel? Azt meg végképp nem tudom hova tenni, amikor pl. az amerikai váltó megfutja a szakállas NDK-s rekordot… ja, persze, mindig elfeledem az új edzésmódszereket, meg cipőket…
és még annyit Armstronghoz, hogy igen, teljesen igaza van, egy aljas mocskos eljárás volt, amit vele csináltak. Ok, bűnös, doppingolt, hazudott, stb. örökre el kell tiltani. Aki feldobja, az meg kap fél évet? Ja, igen mert ő vádalkut kötött… és pl. Riis? aki bevallotta, de nem hogy nem törölték a listáról, de még a mai napig csapata van… és ha a us postal már ismerten egy kokszgyár volt, akkor pl. Jekimov eredményeivel mi a helyzet? Ez nekem nem a tisztulási folyamat része, inkább a politikai/gazdasági leszámolásé…
Tisztul a kerékpársport: erről Besenyő Pista bácsi monológja ugrik be a hülyeségről: kőolajfinomítóóó?? értem én hogy finomodik, finomodik, de ami a végén kijön az még mindig nagyon rossz… hogy ma nincs kiugró teljesítmény? A tavalyi tour-on Froome – a pálcikaember időfutambajnok…- pont úgy nyert, ahogy anno a postal, és Armstrong. Bár az igaz, hogy olyan pögetést, mint Froome még LA sem csinált…vagy: hány világcsúcs dőlt meg pályán az elmúlt két évben? A tiszták megdöntötték a szétkokszolt világcsúcsokat….
de nem is ez a lényeg, hogy kifigyelünk 1-1 teljesítményt, hogy na tessék, az mutatja, hogy ott dopping volt. Tudomásul kell sajnos venni, hogy a doppingolás a második legősibb mesterség… lehet benne bízni, hogy valami elindult, és majd milyen jó lesz, én nem bízom. Nem azért, mert az örök negatív vagyok, vagy a nagyokos, aki mindent tud. Szimplán én úgy látom, hogy a sport egy milliárdos gigaüzlet lett, elképesztő mennyiségű pénzeket lehet vele keresni, amiért mindig lesznek emberek, akik bármire hajlandóak lesznek. Elég csak arra gondolni, hogy még amatőr szinten is hajlandóak sokan bármire, hogy vastagabb legyen a karjuk…és akkor még arról nem is beszéltünk, hogy mekkora üzlet ez a gyógyszer/táplálékkiegészítő gyártóknak, forgalmazóknak. No, és Fuentes doki pere sem azt mutatja, hogy itt aztán valami új, tiszta folyamat kezdődik. Sokkal inkább azt, hogy sokkal nagyobb pénzekről van szó, mint ami a kerékpársportban van, és egy bringást el lehet törölni, de egy Real Madridot már nem… Armstrong utolsó nyilatkozatából is pont ugyanezt vettem le – ellentétben Veletek, hogy megkezdi a vagdalkozást, meg mószerolást…- hogy gyerekek, azért most már álljunk meg, van egy határ, ha nagyon akarjátok kinyitom a számat, és elkezdek beszélni…és nagyon jól tudjátok, hogy itt aztán mindenki sáros – versenyző, szponzor, csapatvezető, orvos… a baj az, hogy mindenki tudja, hogy mindenkinek van vaj a füle mögött, és ez egy olyan fegyver lehet emberek kezében, amivel sakkban lehet tartani másokat.
Még egy kis kitérő Contadorhoz: ez a klenbuterolos sztori is egy gyönyörű sztori volt… úgy van szándékosan beállítva, hogy ó, hát olyan kicsi mennyiség volt, ami úgysem tekinthető doppingnak, a megengedett szint alatti volt, a fertőzött hús a hunyó… a valóság ezzel szemben az, hogy nincs olyan a klenbuterol esetében, hogy megengedett szint, mivel semmi keresnivalója nincs az emberi szervezetben, csak kimutathatósági határ volt. A pech az volt, hogy a kölni labor lépett egyett, és a szokásosnál kisebb mennyiséget is ki tudott mutatni…
Hogy mi a megoldás, nem tudom :-( talán a profi kerékpárnak ki kéne vállnia a NOB-ból, olyannak kellene lennie, mint pl. az NBA, az olimpiának, VB-nek úgyis alacsonyabb a rangja, mint egy tour győzelemnek.
De ha azt mondod, mondjátok, hogy ok. mi tudjuk, de azt is tudjuk, hogy minden sportban jelen van, legalább kifelé mutassuk, hogy ugyan már más világ van, ezt elfogadom.
Üdvözlettel,
L.
Akkor még is csak igazat mondott DiLuca?
Álljon itt a te véleményed, Tamás!
“És elárulok valamit a legjobb amatőrök összevetésével kapcsolatban: a kerékpársportban a nem Pro szinten, tehát ahol nem kötelező a csapatokra nézve a biológiai útlevél program (pl kontinentális csapatok), vagy az alacsonyabb kategóriás versenyeken sokkal durvább kokszolás folyik, mint a legjobb Pro csapatoknál.”
Mint a legjobb Pro csapatoknál?
Akkor ott is jelen van a dopping, a mondatból kiderül, magad is ezt vallod.
Milyen jogon ítéled el, és ítéled meg DiLucát?
Erre még mindig nem válaszoltál.
nem véletlenül írtam, hogy szerintem félreértesz vagy nem akarod érteni.
Kezdjük ezzel, amit már milliószor leírtam, nem csak neked válaszolva: értelmezni kellene a különbséget a “tisztul” és a “tiszta” között. Ha visszakeresel nekem bármilyen írásomat, amiben azt írom, hogy tiszta a kerékpársport, és nem azt, hogy tisztult, a kedvenc borodból rendelek neked, komolyan (úgy tűnik vagy nem, nem akarok kioktató lenni ezzel, vagy magas lóról mondani).
Persze, hogy jelen van a dopping a ProTourban, de ezt sokkal mérsékeltebb módon adhatják elő, mint 10 éve, kvázi tisztul a sport. A biológiai útlevél programnak köszönhetően ha abnormális vérképet, vagy más élettani adatokat produkálsz, elővesznek. (Itt most ne menjünk bele abba, hogy a korrupció szempontjából ez hogyan néz ki, és kit vesznek elő valójában, mert erről áll rendelkezésre a legkevesebb hitelt érdemlő információ vagy pletyka. Armstrong megbuktatásában például elsősorban az volt a pozitív, hogy nyíltan lehet beszélni több ilyen folyamatról a Verbruggen-McQuaid érában, így minimum óvatosabban adják elő ezt is manapság.)
Ezért mondom, hogy legalább a kerékpársport rajongóknak észre kellene venni azt, hogy amíg a kerékpárpársportban egy tisztulási folyamatról beszélhetünk (nem tisztaságról), addig sok más sportágban adott ország szövetsége vagy antidopping szervezete mondjuk 0, azaz zéró vérminta elemzést végeztet el, de legalábbis körülbelül az 1-5%-át, mint a kerékpársportban (és most profi sportágakról beszélünk, mint foci, tenisz, stb.)
Szerintem – és ez már vélemény – pont itt keresendő a legnagyobb problémája a kerékpársportnak, hogy amíg más profi sportágaknál egy bejáratott struktúrában működik a biznisz adott szereplőkkel, addig a kerékpársportban az UCI, mint a NOB alá rendelt szervezet, olyan döntéshozói szerepben van – például a doppingkontroll szempontjából mondjuk egy Tour de France-on, Giro d’Italia-n – hogy ezt az erre hajlamos vezetés ki is használja, mert befolyása lehet arra, hogy ki bukik meg, és ki nem. Erre jó az Armstrong-ügy kirobbanása, hogy hiteles történeteket olvashatunk például erről, és a saját aktuális üzleti érdekeinek megfelelően maga Armstrong is csepegteti az informácókat.
Di Lucát azért ítélem el, mert szerintem egyrészt buta, másrészt elvtelen, harmadrészt nem látta, nem látja a kijelentéseinek következményeit. Szerintem ő az a kivétel, aki sok más profi kerékpároshoz képest nem alkalmazkodott az új viszonyokhoz, és ugyanazt a protokolt alkalmazta tavaly is, mint 5 évvel ezelőtt, és azt mondja, hogy a többiek is még mindig ugyanazt a protokolt alkalmazzák, pedig ez nem így van (mondjuk itt például el lehetne kezdeni vitatkozni azon, amit K. Krisztián is említ, és saját magam ellen legalábbis ezzel érvelnék, hogy mit is értünk doppingolás alatt). Ha olyan szemmel nézel például egy körversenyt, hogy tudod, milyen hatása van mondjuk egy pihenőnapon történt vérátömlesztésnek, akkor napjainkban még jobban lehet látni, hogy esetleg ki próbálkozik ilyennel, a tavalyi Tourról is tudnék neked mondani ilyen jelenséget, úgy, hogy közben nem buktak meg az illetők. De pont az, hogy ezek a jelenségek egyre feltűnőbbek, azt is mutatják egyszerre, hogy nincs úgy tele a mezőny 90%-a, mint 5-10-15 évvel ezelőtt.
De visszatérve Di Lucára, az ő kijelentései számomra azért is vérlázítóak, mert mindezt úgy adja elő, hogy látszólag semmi haszna nincs ebből, tulajdonképpen egy vagdalkozás, amivel csak saját versenyzőtársainak, a kerékpársportnak és mondjuk magának okoz kárt. Messze nem lehet összehasonlítani például Armstronggal, aki lehet, hogy egy alávaló gazember, de mindig tisztában van a tettei következményeivel, és amikor ártott valakiknek, azt mindig a saját hasznára tette. Erre értem, hogy Di Luca még buta is.
És hogy milyen alapon ítélem el? Egyrészt olyan alapon, hogy már elítélték örökre, és őt innentől kezdve nyilvánosan leírva is bukott kerékpárosként lehet kezelni. Másrészt ha arra vagy kíváncsi, hogy jövök én ehhez? Nos úgy, hogy elég régóta dolgozom már ebben a témában ahhoz, és a szakmában elég sokan elismerik a tudásomat ahhoz, hogy az általam szerkesztett oldalon egy-egy hírhez hozzáadjam értékként a véleményemet. Szíved joga, hogy te ezt ne kezeld hozzáadott értékként, a másik oldalon viszont sok Bikemag-olvasó örül ennek, sőt, ezért választja a Bikemagot.
De a legkevésbé most a személyeskedés érdekes ebben a témában, inkább arra kérnélek, legalább azon gondolkozz el, amit az elején írtam, hogy adott egy sportág, a kerékpársport. Ebben a sportágban tettek az elmúlt 10 évben a legtöbbet a dopping visszaszorításáért Ha lebukik egy kerékpáros, gyakorlatilag már olyan szerekkel bukik meg, amik arra szolgálnak, hogy egyáltalán ne rokkanjon bele a terhelésbe. Messze nem lehet összehasonlítani mondjuk egy NFL-lel, de akár a profi tenisszel és társaikkal sem a történetet, ahol olyan szinten van jelen a dopping, hogy naponta kockáztatják az életüket, egészségüket a sportolók (csak tegnapi példa, el lehet gondolkozni pl Nadal folyamatosan sérülésein, melyek egyértelműen mutatják az inbalance-t a szervezetében, amit a motor még bőven bírna, azt a vázszerkezet nem.) A kerékpársportban nem látsz már hihetetlen teljesítményeket illetve nagyon ritkán – lásd nem véletlenül vártuk már Santambrogióval és Di Lucával kapcsolatban, mikor bukik meg a Girón – nincsenek hihetetlen hero-szökések, stb. Szóval szerintem, ha valaki szereti a kerékpársportot, akkor inkább arra kellene törekednie, hogy rávilágítson a kerékpársportban zajló tisztulási folyamatokra, főleg a nem kerékpársport-rajongó ismerőseik ellenében, amikor azok a közhelyeiket pufogtatják. Nem pedig Di Lucához hasonlóan arra keresni igazolásokat, hogy “mindenki doppingol”. Remélem a jó szándékot érzed a válaszomból, nem az indulatot…
Köszönöm Tamás, az utolsó írásodat, ezzel a magyarázattal már teljesen másképpen értelmezem a dolgokat. És az íze is más volt…:-) Így utólag megkövetlek a “magas lóról” kifejezésemért. Csak hát le kellet szállni róla – ezt poénként írom.:-)
Én is köszönöm Tamás, az utolsó írásodat, és a lejjebb található összegzett okfejtést is, és amit írtál a pro tour szint alatt elhelyezkedő kerékpársportról arra utaltam én is korábban. Csak nem akartam belemenni abba h sok pro versenyző már korábban találkozott a “lehetőségekkel” és mondjuk kontinentál szinten (vagy dilettanti-ként) arról megy a szóbeszéd a srácok között h ha majd oda feljutsz akkor ott ilyen meg olyan finom cuccokkal találkozhatsz. (olaszországban)
Másrészt ha, és CSAK abban az esetben amennyiben ez kiderül, hogy DI Luca sértődöttségből vagy bosszúból nyilatkozott így, akkor fogjuk tudni elmarasztalni a kellő szigorral, ha meg odadobták áldozatnak akkor már árnyaltabb. De ezt tényleg csak később fogjuk megtudni v összerakni.Csak azért védtem mert nem feltételezhetem, h 5 évvel ezelőtt belelátott a dolgokba most meg nem, ettől persze még LEHET így. És az eltúlzott véleménye mögött akár arra is utalhat h vannak új szerek, és azokat “tudományosan adagolva” alkalmazzák sokan, amitől kiemelkedő előnyük nincs is (összetettben), mert nincsenek “tele”, csak nem szeretnének találkozni a “kalapácsos emberrel”.
És mivel mindannyian – közöttük Te sem _ úgy néztünk egy 5 évvel ezelőtti Girót h: könnyű nekik, de úgyis lebuknak majd egyszer.
Akkor is, ott is ünnepeltük a versenyzőket, bár már rég benne volt a levegőben a dolog. És ezért írtam h a dopping ellenére bennem az elért eredmények mögött álló iszonyat edzésmunka, lemondás, évek és nem utolsósorban a tehetség iránti tisztelet megmarad a lebukott versenyzők irányában is, és ezzel CSAK arra akartam rámutatni h egy élvonalbeli esélyes versenyzőt ” illik” egy egészoldalas írás kiséretében elitélni. De szerintem ezt kiveséztük, és így van jól. Nekem nem volt problémám a véleményeddel vagy bármivel, inkább a kisérőinfók hiányát próbáltam jelezni.
Természetesen figyelembe véve azt, h Te nem dobálózhatsz pletykaszintű dolgokkal, mint mi, mert forrásmegjelölés nélkül akkor is csak az elmarasztaló kommenteket kapnád.
Egyébként egy 5-let : úgyis jön a tavasz, mindenki készül :
Milyen és mekkora eredménye, előnye lehet az amatőrök között a helyesen megválasztott sport csoda poroknak, géleknek stb. Mik azok az elkövetett hibák, amik kioltják az előnyös hatásokat.Olyan edzői, sportorvosi szemszögből, esetleg adatokkal. Watt, laktát, pulzus, savasodás , diéta mittudomén. Hátha be lehetne húzni a cikk kapcsán némi kiemelt reklámbevételt is.: ) Meg aztán itthon a dilettantik össze-vissza tolják a legkülönbözőbb időzítéssel, adagban, rendszerességgel, és persze mindenki full szakértő a témában.
Érdekelne pl. h az edzésterv különböző szakaszaiban mikor van hangsúlyosan előnye, és mikor nem. Tehát a versenyalkalmazáson kívüli esetekben, van -e egyáltalán hozadéka a mesterségesen magasabb szintre segített edzésmunkának.(vagy nincs, amikor csak a placebo hatás tol előre, h benned most “több” van valamiből) Persze csak ha érdekes lehet egy ilyen cikk összegezve, hiszen innen onnan már össze lehetett szedni az infókat eddig megjelent írásokból.
Egyébként a csabatini nem csak egy fellengzős f@sz név, olasz kollégák neveztek el így a kilencvenes évek közepén Frankfurtban amolyan vendégmunkás kirándulások alkalmával. ( kiküldetésben voltam rendszeresen ) Gondoltam ide illik.
Üdvözlettel és várva a cikkeket.
Hozzátennék pár dolgot. Nem Di Luca alkalmazta az 5 évvel ezelőtti protokollt, hanem a csapatorvos. Te is abba a hibába esel, hogy azt sugallod, ő este, a budiban vért cserél magának. Holott ez nem így működik, az adagokat ki kell számolni, személyre szabottan, orvosilag. Erre egy versenyző egyedül nem képes.
Nincsenek “hero” szökések? Kiriyenka? Megy elöl 50-60 km-et hegyeken keresztül, és hazaér úgy, hogy a mezőny érdemben nem tud hozzá közelíteni? (Róla mindig a hazai mesteredző szakemberek véleménye jut eszembe: aki pályás, az ne menjen az országútra. Kár, hogy ezt sem ő, sem Wiggins, Cavendish, McGee stb. nem olvasta.)
Nincsenek hihetetlen teljesítmények? Szintén tavalyról a szintén Sky-os Froome? Porte? Mindkettő annyira jó (ex)segítő, hogy alig maradtak le a főnöktől?
Nem a kerékpársport tisztult, hanem sikeresebb lett az elfedés. A WADA szart sem tud tenni más sportokban, de mivel muszály igazolnia a létét, ezért állandóan a kerékpárosoknál matat. Mindannyian tudjuk, hogy Contador kokszolt, de amit ki tudtak mutatni, az nevetséges mennyiség volt, egyszerűen nem lehet rá alapozni egy vádat. De kellett valami nagy hal is – ő lett az.
És ezért gusztusmentes a Di Luca-Santambrogio ügy, mert őket is csak odadobták, hogy valami eredményt produkáljanak. Pont jó volt Di Luca, aki már megdőlt, arra lehet újra ráfogni valamit. Megint csak azt kérdezem, hogy ilyenkor miért csak a versenyzőt büntetik? Az orvosnak, edzőnek nem tűnik fel, hogy mekkora teljesítménynővekedés lépett fel az adott embernél? Scinto jól tudta, hogy nem céklalével fog menni, és mégis berakta a csapatba. Ja, hogy kellett, mert Di Luca hozott személyes szponzort, annak meg a győzelem volt a kívánsága cserébe? Milyen érdekes szponzori elvárások… mint ahogy az is érdekes, hogy ezt a tiszta lelkű csapatfőnököt senki sem kérdezte meg azóta sem, vajon miért nem vette észre a hirtelen kiugró teljesítmény-növekedést? Nem értett hozzá?
Neked a versenyző a bűnös, nekem a környezet. Mert a 60%-os barnarizs ma is főnök, a megbukott Vinokourov szintén, az ex-Postalos Ekimov dettó, a ritka undorító Hans-Michael Holzer pláne. Hogy csak pár nevet soroljak. Érdekes módon ők nem felelősek sosem. Jó, Ekimov és Vino legalább versenyző volt, Riis csak jól bírta a cuccot.
Szóval talán árnyalni kéne kissé a képet, és nem csak azokról szólni, akik miatt nézzük és csináljuk a sportot…
Ebben is tévedsz. Pontosan a csapatvezetői szinten kontrollált doppingolás az, ami visszaszorult a profi mezőnyben. Rögtön hozzáteszem, hogy Scinto ebből a szempontból kivétel, a Riis-féle csapatvezetők többsége ehhez alkalmazkodott is. Egy menedzser ma azt mondja a versenyzőjének: “meg ne tudjam, hogy doppingolsz”. Persze, jelenleg is vannak doppingolók, de hidd el, szó sincs az általad vizionált típusú csapatorvosokról. A Sky-jelenség megint más történet, de erről is írtunk már többször.
Két dologban jófelé kapirgálsz, a WADA és a kerékpársport, illetve a profi kerékpársport kapcsolata. Mivel a jelenlegi struktúrában a profi kerékpársportot is egy NOB alá tartozó nemzetközi szövetség felügyeli, a profi kerékpársport nem létezhet más erős profi sportági ligákhoz hasonlóan a “saját törvényei szerint”. Valóban ez az egyik oka, hogy a kerékpársport ilyen kiszolgáltatott helyzetben van, de ez a jelenség ha belegondolsz, megint csak logikusan magyarázza a tisztulását. Fogalmazhatunk úgy is, hogy legalább amennyire a különböző doppingszerek “reklámfelülete”, úgy egyszerre a leghatékonyabb anti dopping módszereket is itt próbálják ki, és érnek el sikereket is az anti dopping küzdelemben (hogy mit ítélünk meg sikernek, ez megint más kérdés).
És abban is igazad van, hogy árnyalni kéne a képet, nem mindig a sötét oldalt keresni.
egy gondolat a témához: én is azok közé a tudatlanok közé tartozom, aki soha nem kerékpározott versenyszerűen, de azért más sportot csináltam, és ez alapján nekem is az a csúnya, általánosító véleményem van, hogy mindenki doppingol, és álszent a világ… hogy miért gondolom ezt? Pesze, lehet azt mondani, hogy ó, a makulátlan tisztaságú Froome azért megy ugyanolyan gyorsan a hegyre – vagy gyorsabban…- mert nem fújt a szél, bezzeg a gonosz Armstrong tele volt, ez parttalan vita itt nincs győztes. Nézzünk egy olyan példát, amit nagyon sokan átélhettek már: elmegy az ember a konditerembe súlyokat emelgetni. Kb. 20%-on belül van az eltérés, két ember teljesítménye között. Aztán néhányan úgy gondolják, hogy ez nekik kevés, és nekiállnak mindenféle fehérje porokat, meg aminokat magukba tölteni, amit kint a büfében – legálisan – kapni. Ennek hatására hetek alatt látványosan nőnek az izmok, és a teljesítmény, és aki nem tolja ezeket, már esélye sincs – és hol van ez még az anabolikus szteroidoktól, meg, EPO-tól?
A mese lényege: ha valaki doppingot szed, akkor nem egy picit fog fejlődni, hanem olyan szinten, amit dopping nélkül nem lehet elérni. Mivel a profi mezőnyben már eleve az amatőrök legjobbjai kerülnek, akik tehetségesek, és rengeteget edzenek, ezért a rendszeresen kiderülő dopping esetek sajnos azt igazolják, hogy mindenki nyomja… Ha Di Luca doppingolt, Puritonak nem lett volna esélye vele szemben tisztán… a leggázabb, amikor valaki megbukik, két év múlva (fél év, hat hét, kinek mennyi…) visszatér, és ugyanúgy nyomja – immár tisztán…
Nem Di Luca volt a vérlázító, hanem Armstrong megbuktatása, sokkal nagyobb kárt okozott… erre mindenki felkapta a fejét, és ha társaságban szóba kerül a bringa, akkor csak legyintenek, hogy ja, persze a doppingolók… az senkit nem zavar, hogy sorban hullanak el a focisták (persze mind gyeekkori szívbeteg…) vagy, hogy az elmúlt 10 év valamennyi sprintere lebukott már – ja nem, a leggyorsabb az tiszta…
Szia, amit a végén írsz, pont azért nem kellene nektek is – akik elvileg szeretitek a kerékpársportot – ugyanolyan felületesen állni a témához, mint más társaságban a többi laikus.
Mert a kerékpársport pont azt a szintet hagyta maga mögött, hogy hatvanas hemával, vagy besűrűsödött szaladgáljon valaki a focipályán.
És elárulok valamit a legjobb amatőrök összevetésével kapcsolatban: a kerékpársportban a nem Pro szinten, tehát ahol nem kötelező a csapatokra nézve a biológiai útlevél program (pl kontinentális csapatok), vagy az alacsonyabb kategóriás versenyeken sokkal durvább kokszolás folyik, mint a legjobb Pro csapatoknál.
Nézd Tamás, tény, hogy ezeket a szinteket nem lehet teljesítményt fokozó szerek nélkül hozni. Ezeken e versenyeken, függetlenül a sportágtól, olyan mértékben van igénybe véve a szervezet, hogy normális körülmények között napokba telik, mire visszaáll az egyensúly, és újra terhelhető lesz.
Egyrészt, az, hogy egy szer honnan számít doppingnak, csak egy hivatalosított lista mondja meg. Sarkalatos példa, de a cola nem dopping, pedig az is növeli a pillanatnyi teljesítményt, az EPO már az. Másrészt, a különböző szereket mindig hamarabb kifejlesztik, mint ahogy az tiltott listára kerülne. Ennek a versenyfutásnak az alapja nagyon sokrétű, és óriási pénzösszegek mozgatják. Túl bonyolult az egész, ahhoz, hogy valaha is kitisztuljon bármelyik sportág.
Persze ez csak egy amatőr sportoló véleménye, akik tud egy kevés élettant, és nem ül háttal a moziban. :-)
az ókori játékokon is kokszoltak,a katonák is használtak stimulálokat, a hivatalnokok kávéval a bányászok bagóval inditják a munkát, pont az egyik legkeményebb sport versenyzői lennének tiszták? vannak akik durván nyomják és vannak akik kevésbé,valaki bukik valaki meg nem(vagy késöbb) A probléma ott van hogy hozzá szokik az ember mint a droghoz(vagy a kávéhoz) és utána már nem megy úgy nélküle.
Kedves SerpaPerec
3. a vízhordó és a kisegítőemberek tiszták, mert nincs okuk kockáztatni.
Ezen találgatások bármelyike igaz lehet egyes személyekre, vagy nem.
Ezt írtam. Mert ha mégis tiszta a mezőny 90 %-a, morfondíroztam, hogy valakikből csak össze kellene állítani azt a tömeget, tehát kik lehetnek ők. : )
Természetesen ha végigolvasod, láthatod hogy pont képtelen és ellentétes dolgokat soroltam ott. : )
Betonozni már tizenévesen betonoztam, akkoriban maszekoltunk a faterral nyáron, és abból a keresetből volt szokás akkoriban bicajt venni/építeni. Nem a műmájer szülők pénzéből, mint ma sokan. Ha elmúltál már negyven akkor vágod, ha nem akkor meg azért tudhatsz róla, mert a mai ifjak rengeteget betonoznak, talicskáznak ám, főleg a bringások, levezetésnek, nyújtásnak. : )
A másik felismerés korrekt, valóban nem voltam még vízhordó a protourban sem pl. : ) Csak megéltem ami a bringasportban az elmúlt 30 évben történt, és jellemzően az országuti foglalkoztatott. Emellett természetesen az utóbbi évtizedben a net miatt nem nehéz tájékozottnak lenni, csak ráfordított idő és nyelvtudás kérdése. Bocs hogy itt írtam de az előző hsz-nál nincs válasz lehetőség.
a betonozás csak egy hasonlat, a kokszolo kőműves gyorsabban dolgoza el a betont,tehát gyorsabban kell a segédmelosnak talicskázni. Talán nem véletlen hogy sok “kapitány” viszi magával a brigádját az uj csapatához.Az meg hogy mennyire kokszolnak jelenleg majd 10 év múlva kiderül :)
Akkor félreértettem, erre az aspektusra nem gondoltam, de a vízhordásnál az én mondanivalómban is benne volt kicsit rejtett pejorativitással, h a vízhordóknak nem kell ? , pont nekik, és a segítőknek, mikor kilómétert kell felzárkózniuk, vagy bukáskor hátramaradva felvinni az első embert a mezőnyre ? dehogy nem. Jelezni akartam a szövegemben h az ellentétes lehetőség is esélyes mind az öt pontban. Egyébként általánosságban egyetértünk mindenben.
Kedves Takács Tamás!
Úgy látom azért sikerült a lényeget kihámoznod a kommentelők „indulataiból”, hogy a te szavaddal éljek, bár a hozzáállásodat továbbra sem értem. Biztos nagyon értetek a szerkesztőségben a kerékpársporthoz, és naprakészek is vagytok, de mint már én is írtam, meg többen is, ami „vérlázító” volt a cikkben, az pontosan a címe volt. Ezt te is tudod. Azt írod továbbra is véleményt fogsz mondani az ilyen hírek kapcsán, azt ugyan nem tudom milyen jogon(?), mert szükségesnek érzed a szegény, szerencsétlen kerékpáros társadalom tájékozottságát, értékítéletét, vélemény alkotását formálni.
Tudod, ezt úgy is nevezhetjük, hogy hülyének nézed az olvasóidat, vagy talán butának, tájékozatlannak, felelőtlennek, és még sorolhatnám.
Ezt a cikket a Velo is lehozta, mindenfajta véleményalkotás nélkül, ráhagyva ezt az olvasóira.
Biztos ott is megvolt a véleményük a szerkesztőségben dolgozóknak, de megtartották magunknak, és csak tényszerűen, objektíven közölték DiLuca nyilatkozatát.
Ők talán megbíznak bennünk? Hogy tudunk vélemény alkotni önállóan is? Hogy nem kell hozzá elolvasnunk Takács Tamás megjegyzéseit?
Gyanítom, hogy a Bikemag olvasóinak többsége nem ma kezdett el kerékpározni, talán 10-20-30 éve is, ezért nem hiszem, hogy szükségük van a te mindenek felett álló értékítéletedre, vagy, hogy pestiesen fogalmazzak, „megmondjad a tutit”.
Szerintem ez senkit nem érdekel. Csak a saját túlméretezett egód kívánja, hogy formálhassad a közvéleményt.
Én ezt vettem le, biztos rosszul, és ez csak egy újabb kirohanás becses személyed ellen.
rosszul vetted le. azt meg remélem megbocsátod, ha nem a te elképzeléseid alapján szerkesztem az oldalt. bocsáss meg, de nekem többet számít a “csendes” olvasó visszajelzése, ami a kattintásszámban nyilvánul meg elsősorban. Nyilván, még akár a sértésből is, de a negatív kritikából mindenképpen lehet tanulni, lentebb is van olyan hozzászólás, ami az én hozzáállásomon is változtathat, ez így van rendjén (el is szoktubnk itt diskurálni olyanokkal, akikkel teljesen más állásponton vagyunk). Nos a tiéd nem ilyen, szerintem nekünk felesleges egymással kommunikálnunk. A magam részéről például ezentúl nem hinném, hogy fogok veled. Te például lehet akkor járnál a legjobban, ha nem olvasnál Bikemagot, szerintem van olyan oldal, ami neked való.
Ez nagyon alpári válasz volt Tamás…
Nem feltétlenül alpári. Bár magam is azon a talán alaptalan véleményen vagyok, hogy az élsport nem egészséges, sőt; azt el tudom fogadni, hogy z bikemagnak van karaktere, s nem csak szárazon hírt közöl.
Idézném az általatok leírtakat: “Joaquim Rodriguez nem akarja az idejét vesztegetni valakire, „akiről mindannyian tudjuk, hogyan versenyzett egész pályafutása során”
Ha ő tudja, akkor vélhetően a többiek is. Vajon miért nem szóltak? És vajon meddig tartható még fenn a magányos doppingoló mítosza?
Persze, a többi sportban doppingolnak, itt meg már nem. Tegnap Quintana 40-50 fokban karikázott 160 km-et, aztán a 10%-os, 9 km-es emelkedőn minimum 3:40-et adott a komplett mezőnynek, egy Nibali nevűnek alig 16 percet. Gondolom, rajta kívül mindenki edzeni ment, ő meg oda készült. Vagy ennyit számít az új Canyon váz?
Kit ismersz 5-10 éve a profik közül? Hogyan és mikor tudtál kikerülni a profi mezőnybe, és ezt miért csak most tudjuk meg? Szívesen olvasnánk arról, hogyan is működtek/működnek a dolgok a Giro-Tour-Vuelta alatt.
A kattintásokról: nem csak én tudom, hogyan mitől is kattintanak az oldalatokra annyian. Nem a ti teljesítményetek miatt.
Azt, hogy valaki mikor miért ment olyat amilyet, általában a nyilatkozataiból, vagy a sajtó következtetéseiből tudjuk meg általában. A versenyző vagy a csapat nyilatkozhat úgy h edzőversenynek szántuk, máshová tartogatjuk a rakétákat, de olyat kevés alkalommal fog mondani h nem voltam formában, hibáztunk az edzésmunka során, rosszul készültünk fel stb.
De mivel nem látjuk az edzések eredményeit, watt, laktát, pulzusszám eredményeket, sem ezek sem nyilatkozatok nincsenek előre zárt borítékban elhelyezve : ) valahol, olyan sporttaktikai nyilatkozatot tesznek amilyet akarnak. Mi és az ujságírók is csak következtetünk, persze az h az így született véleményünk később mennyire bizonyul helytállónak függ a rendelkezésünkre álló információktól amik befolyásolták véleményünket és a tapasztalatainktól ha abból merítettünk.
Tehát beszélgethetünk arról, hogy nézd Nibali tényleg tiszta, látod az eredményeit. : ) vagy tévedünk vagy nem ha a korábbi formájának okait fejtegetjük.
Di Luca kapcsán sok következtetés vonható le :
1. Ha ilyen sztárok lebuknak, arról tudniuk kellett másoknak is tehát versenyzők között jelen van – uram bocsá elfogadott – a dopping óvatos, a kimutathatatlanságra alapozott alkalmazása
2.Ilyen sztárok tudnak titokban doppingolni, mert megvannak a kapcsolataik és kevésbé gyanúsak a sporteredményei
3. a vízhordó és a kisegítőemberek tiszták, mert nincs okuk kockáztatni
4. akire nem figyelnek oda az bátran kockáztathat
5. ha a 99 százalék tiszta akkor az elkövetkezendő években csak néhány ember bukhat meg – kíváncsian várjuk, úgy legyen.
Én is a versenyt nézem, nem a doppinghírek után kutatok a szabadidőmben. : )
Ezen találgatások bármelyike igaz lehet egyes személyekre, vagy nem. Ezért írtam hogy jó lenne egyszer valami szakmai cikket olvasni arról, hogy néz ki jelenleg a nyerni tudtam egyenlet.
( x % edzésmunka,forma + x % személyes tulajdonság,tehetség, tipus + x % csapat segítsége a versenyen + x % formaidőzítés )
Aztán óvatosan megsaccolni mennyit segíthetNE (feltételes mód !) ezen a tiltott szerek kimutathatósági szintet éppen elérő alkalmazása, akkor mi is tájékozottabban de továbbra is csak KÖVETKEZTETNÉNK.
Ha jól tudom mostanság doppingVÉTSÉGEKre derül fény általában, amiből sok esetben csak valószínűsíthető az alkalmazás, vagy valamilyen cucc apró nyomokban látszik, (vagy a hatása).
Ha kiderül h ezek hatása és az elérhető előny már összevethető a verseny közben előforduló nem várt akadályok miatti idővesztéssel, és negatív hatása lehet a későbbi versenynapok eredményeire netán, akkor mindannyian máshogy értékelnénk, tudnánk h csak az esélyeseknek van okuk rá, így közülük kikerülhet 1-1 magányos elkövető, vagy a mezőny egy részének szüksége lehet a rásegítésre. Akik használnak wattmérőt a csapatoknál, nyilván ismerhetnek ilyen adatokat is.
Igazad van Csabatini. Jo lenne szakmai cikket olvasni vegre. Csak ahhoz Tamasnak le kellene szallni a magas lorol, egy kicsit utanna olvasni a dolgoknak, es fokent ne a szenzaciot hajhaszni blikkbe illo cimszavas sajat-velemnyekkel…
csabatini és k2golden, ebben igazatok van, mert valóban nem született ebben a témában alapos írás. Mindig adott hírekkel kapcsolatban csepegtetem én is a megjegyzéseket, és így tulajdonképpen nincs eleje vagy vége a dolognak, ha valaki kevésbé notórius olvasóként éppen csak adott cikkel találkozik. Erre tettem ígéretet, hogy a jövőben kivesézzük majd a témát, és valóban ez nagyon alapos háttérmunkát igényel. Hiába rendelkezem (persze fenntartva a tévedés lehetőségét) átfogó képpel a témában, az információk nagy része versenysportban szerzett tapasztalatból, mások profi versenysportban szerzett tapasztalatából, beszélgetésekből urambocsá pletykákból származik, és persze hivatalos közleményekből, nemzetközi szaksajtóból, élettani ismeretekből és tapasztalatokból, stb. Ezekre – nagyképűségnek tűnik, vagy nem – alapozva hidd el, jobb eséllyel fogalmazok meg helytálló véleményt, mint olyanok – tűnjön bár magas lóról szájalásnak vagy nem – akinek egyszerűen kiderül a hozzászólásukból, hogy közhelyeket pufogtatnak folyamatosan és értelmetlenül, s talán még nem is láttak közelről kerékpárversenyt vagy versenyzőt.
Viszont ahogy mondom (és mondjátok ti is) ebben a témában egy átfogó anyag elkészítése nagy munka és felelősség, mert például zuhanyhíradó-szerű pletykákon túl – amiknek mondjuk hitelt adtam az elmúlt 10 évben és mondjuk be is bizonyosodott a valóságtartalmuk – egy ilyen cikknél tényekre kell alapozni, minél inkább megingathatatlan alátámasztásokkal.
Lehet, hogy hiba alkalmanként, egyes cikkeknél “terelgetni” az olvasót, kicsit tágítani a látókörét szakmai kommentárokkal, de én ezt még mindig szerencsésebbnek tartom, mintha valakiben, akit mondjuk kevésbé érdekel mélyen a téma, mint minket, az maradna meg, hogy “mindenki doppingol a profi mezőnyben”, mert ezek 2014-ben ha tetszik, ha nem, “vérlázító” kijelentések.
De ettől függetlenül, jó, hogy ez alatt a cikk alatt kiforogta magát ez a dolog, valóban szükség van egy ilyen anyagra!
3. a vízhordó és a kisegítőemberek tiszták, mert nincs okuk kockáztatni
hahaha, te sosem voltál vízhordó vagy segitő,de még betonozáskor sem toltál talicskát.
Szia értetlen,
kattintásokkal kapcsolatban egészen pontosan egyes cikkek kattintásszámának folyamatos emelkedő tendenciájára gondolok, ami egészen pontosan a mi teljesítményünknek köszönhető (többek között te is kattintasz, még ha sokszor teljesen más véleményen is vagy). Profi mezőnyre való rálátással kapcsolatban, ahogy a másik válaszban írtam: van, amiről (és akiről) beszélhet nyíltan az ember, van, amiről (és akiről) nem, az újságírás a világon mindenhol úgy működik, hogy pletyka szinten az újságíró általában sokkal több információval rendelkezik, mint az átlag olvasó (és nem nevezi meg az informátorait, mert onnantól kezdve nem pletykálnának vele többet :-) ). Az utóbbi években az interneten sokkal több információhoz juthat bárki, könnyebben képezheti magát, de ez veszélyes is, mert abszolút nem bántásképpen mondom, de kontrollálatlan vagy fals tudást szed fel.
Mondok neked példákat, kizárólag azokkal a hozzászólásokkal kapcsolatban, amire veled kapcsolatban emlékszem, vagy elgondolkozol rajtuk, vagy nem:
Sokszor jössz az idő alapú összehasonlításokkal: egyes emelkedők, szakaszok, átlagok stb. Nem ismerlek, mivel nicknéven írogatsz, nem is firtatom a kiléted, ez így van rendjén, de ezekből látszik, hogy nem versenyeztél alacsonyabb szinten sem, különben tudnád, hogy aki töltött bizonyos időt ebben a sportban, az nem ezekből állapítja meg, hogy valaki adott szakaszon tele volt-e b@va.
Ez függ az adott korszak, adott csapat, versenyzők versenyzési stílusától, nem mindegy, hogy egy Team Sky vagy egy U. S. Postal már a teljes szakaszon fárasztotta esetleg a mezőnyt vagy nem, Wattra kiszámolva a lehető leggyorsabb tempót húzzák a hegy lábától vagy nem, vagy ellenkezőleg, dülöngélés folyik-e azon a bizonyos utolsó emelkedőn vagy nem. Nem mindegy, hogy az volt-e a taktika mondjuk 2004-ben, hogy a U. S. Postal 120 kilométeren át fárasztotta Armstrong ellenfeleit (köztök Armstrongot is), ő fáradt el a legkevésbé, adott tempónál megadta a perceket az ellenfeleknek, de azt az időt, amit az utolsó hegyen teljesített, mondjuk a teljes szakaszt nézve sokkal kevésbé fárasztó tempó után valaki teljesíti kevésbé teleb@va is. Urambocsá’ adott évben befújt egy kis oldalszél, a másikban nem, esetleg nem a hegy lábánál indult a döntő támadás, nem az elejétől kezdve fokozták a tempót, hanem csak a felétől stb., stb.
Támpontnak jók ezek az átlagok, de helyén kell kezelni őket. Sokkal fontosabb a verseny alakulása, amit látsz – akár a képernyőn keresztül.
Ahogy többször leírtam én is, nyilván jelen van a dopping most is. Maradjunk a most említett versenyzőknél példákkal:
Itt van Di Luca és Santambrogio. Baráti körben már el se kezdődött a Giro, vártuk, hogy mikor buknak meg. Pontosan ők.
Éppen az utóbbi évek “tisztulása” miatt látható jól egy-egy versenyzőn, aki abban az időben, amikor sokkal inkább tele volt mindenki, nem tudott eredményt elérni, most meg hirtelen a világ legjobb legjobb hegyi menői közé emelkedik. Ilyen Santambrogio. Di Lucával kapcsolatban szerintem nem is kell túlmagyarázni, hogy a kihagyása után, két olasz versenyen indulva, hogyan lendülhetett olyan formába, hogy többször támadott a Girón, mint bárki más. Ha az itt emlegetettekhez hasonló példákat keresnék, akkor ha valóban fullon lenne a mezőny 99%-a, akkor azok a versenyzők, akik mindezt ráadásul vastag versenykilométerekkel a lábukban adják elő kicsit más állapotot mutattak volna Di Lucához képest…
Nyilván – és ez már egy cikk kommentálásába nem fér bele, de mindegy, itt talán elmegy – ebbe a buktatásba vastagon belejátszott a “politika” is. Pletyka szinten jól ismert a McQuaid-féle UCI-vezetés kötődése a kerékpársport globalizációjához, vastag pénzek cseréltek gazdát az arab térségből, Kínából. Ez ellen például pont az olaszok, a Giro d’Italia, az RCS és az olasz Pro Continental csapatok érdekeltek. Nem véletlen, hogy izomból pont Scinto csapatát rántották ki, de erre bőven adtak is okot, a vak is látta, hogy tele voltak a többiekhez képest.
Ugyanúgy, ahogy az évezred elején az Armstrong és bandája mögött álló tőkével korrumpálták Verbruggenéket, és mutattak rá, hogy ki bukjon meg abból a mezőnyből (amiben nem volt nehéz megbuktatni valakit, mert valóban mindenki tele volt az élmezőnyből), 2013-ig a kínai, orosz, arab tőke mozgatta sokszor a szálakat (és csak reménykedjünk, hogy Cooksonnál változik valami). Emlékezz csak az oroszok előretörésére, majd arra a pletykára, amikor állítólag nem érkezett meg a kenőpénz McQuaid-éknek, abban a pillanatban “etikailag negatív” lett a Katyusa a WorldTourban…
A dopping és a korrupció tehát jelen van, de a szigorításoknak köszönhetően (erről bővebben most itt nem) sokkal kisebb előnyhöz lehet jutni tiltott szerekkel, és sokaknak nem éri meg kockáztatni, mert jelenleg ha valaki túlságosan ficánkol, azt ki lehet rántani, és olyan gyorsan változnak a viszonyok, hogy biztos lehet benne, utólag is elmeszelik, ha úgy adódik.
Visszatérve a példákhoz, manapság egyes versenyzőkön is lehet látni, a verseny alakulásából, összehasonlítva más versenyekkel, ki gyanús, és ki nem. A nagy körversenyek is eltérő mértékben doppingerősek.
Említitek Nibali teljesítményét a Girón, de emlékezzetek a 2012-es Tourra, amikor szakaszonként körülbelül kétszer lószolta meg Wigginséket, a második után már azért kapkodott levegőért, hogy ne szakadjon le róluk. Na ő ott például 100%, hogy nem volt úgy tele, mint a top10-ből minden egyes versenyző 10 évvel ezelőtt.
De ellenpéldának ott van mondjuk Rodriguez és a Vuelta (a spanyol versenyek a legdoppingerősebbek), emlékezz, hogyan lószolgatták egymást a hegyeken, vagy hogyan ugrottak fel az egyik hegyi befutón Valverdével Contadorra, fél perc hátrányból negyvennel a 11%-oson (na olyan tisztán tényleg nem létezik).
És sorolhatnánk ezeket, nem az átlagokból látszik, hogy melyik versenyző vagy verseny doppinggyanús, hanem a verseny történéseiből.
Visszatérve még a Rodriguezzel kapcsolatos kérdésedhez. Rodriguezék és sokan mások a mezőnyben alkalmazkodtak ahhoz, hogy nem lehet azt művelni, mint régen, és sokkal kisebb előnyt lehet szerezni, ha valaki sokkal mérsékeltebb szinten doppingszerekhez nyúl, ráadásul sokkal jobban kockáztatja, hogy valamikor megbukik.
Ezért a kirohanása Di Luca felé, mert akadnak Di Luca-félék, akik szentül hiszik, hogy csak úgy lehet menni, ha ugyanúgy tele van, mint régen, és nekik a “felkészülés” régen is kizárólag a watt/kg-ról és a kúrákról szól.
Nem véletlenül erősödtek meg egyébként az új érában a “civilizáltabb” országokból származó versenyzők és csapatok, a “drogos” déliekhez képest. “Északon” ugyanis tiszta szakmai munka is folyik, orvosi, dietetikus, edzéselméleti stb., aminek az utóbbi években látszik is a hatása. Mondjuk ez megint egy másik történet, így is hosszúra nyúltam. (a mai sportolásra szánt időmből elvéve…)
Szia Tamás!
…ide kívánkozik, az utolsó soraid miatt:
…szóval vannak “okos” és ” *Di Luca ” *-tetszőlegesen behelyettesíthető- típusú doppingolok és elvben egy elenyésző kisebbség, aki tiszta.
A szakmai munka, edzéselmélet annyi változással nem járt az elmúlt 10-20 évben, hogy a doppinggal elért eredményeket hozzák tisztán. A dopping mellett is komoly szakmai munka van, mert a nélkül semmit sem ér.
Az időzítés az kulcsfontosságú, mert napra pontosan kell időzíteni lehetőleg, a csúcsforma meg eleve kb. 2 hétig tartható, ergo a legjobb napoknak is itt kell lenniük. A mentális részt most hagyjuk, pedig itt tényleg történtek előrelépések, de edzés nélkül mit sem ér, ez sem.
Az “okos” és a “Di Luca” típushoz csak egy név Tom Simpson és a mezőny többi tagja…mindenki döntse el ki kicsoda…
Anno, már az Armstrong cikkek kapcsán tavaly írtam, hogy jó lenne már tisztázni, mi a dopping -eredet, szerek, történet stb- akár orvosi szakvélemény -ahol pro és kontra szerepelhetne lásd. Ferrari doktor, aki egészségmegóvásra hivatkozott, ha jól emlékszem, bár lehet, hogy ez Fuentes doktor volt vagy mindkettő- …ezek után, talán a felvázolt koordináta rendszerben könnyebb lenne eligazodni, bár még így is sok ismeretlen tényező maradna, de a mérleg nyelvét nem hol erre, hol arra kellene billenteni, csak helyén kezelni a dolgokat.
Az élsport korántsem egészséges, ez tény így akár a “doktorék” állásfoglalása -bár egyben jó kifogás is a teljesítménykényszer mellett az egészségmegóvás- is a helyére kerülne, talán, de ott azért sok a de, mivel amit tettek pénzért tették, mint ahogy a versenyzők is a pénzért teszik és tették a tiltott szerek használatával járó kockázat bevállalását. (Tom Simpson pl.)
A végére egy utolsó gondolat még: …a boltokban kapható kreatin, energia gél stb. szerepét sem ártana tisztázni, mert a tiszta is sok kérdőjeles, pont mint a NaturalBodyBuilding…
Üdv.
K.
Szia, kösz a támpontokat, jók.
egy megjegyzés a csúcsforma időzítéssel kapcsolatban, ami szintén azt igazolja, hogy nem annyira meghatározóak a tiltott szerek, mint korábban:
Manapság nem látunk Giro-Tour duplákat, körversenyeken egész évben jól teljesítő versenyzőket, sőt, sokan a körversenyekre is úgy időzítik a formát, hogy az első héten még nem 100%-osak. Vagy éppen akik látványosan jók már az első kis húzódások hegyi befutóin, később elszállnak.
Kedves Tamas!
Mint csendes kattingato irom. “masodperc” bar erosen fogalmazott, de en is ugyanezt ereztem ki a cikkböl. A valaszod pedig negativan teged minosit..
Nézzétek, bármennyire is úgy gondoljátok (egyben válaszolnék a sok felgyülemlett kommentre), hogy jártasak vagytok ebben a sportban, a “mindenki doppingol-” kezdetű frázisokból kitűnik, hogy nem. Úgy tűnik, szükség van rá, ezért a jövőben fog születni erről egy írás, ami végigmegy majd a gyakran felmerülő kérdéskörökön.
Már lentebb írtam, alapvetően a hozzáállással van baj, és szomorú, hogy – bár tény, hogy jelen van a dopping a kerékpársportban – olyan emberek, akik valószínűleg kerékpársport-rajongónak tartják magukat, ugyanazon a sekélyes szinten vesznek egy kalap alá több ezer sportolót, mint az index és társainak MTI-híreken felnőtt olvasói.
Pont ezért mi az olvasóink számára mindig is fogunk véleményformáló írásokkal is jelentkezni, nem csak tényekkel, mert ahogy a cikk kommentárjában is leírtam, nem szabad hagyni, hogy senki ne tartson ellen az ilyen Di Luca-féle kijelentéseknek.
Aki valódi kerékpársport-rajongó, az tájékozódik az adott sportágban, és nem üres frázisokat pufogtat, vagy végletekben gondolkozik. A lentieket elkeserítőbb olvasni, mint amikor kizárólag focin felnőtt suhancok verik a nyálukat a kerékpárosokra, mindezt egy olyan helyzetben, amikor a kerékpársportban már nagyon szűk tere van a doppingnak ahhoz képest, ami profi csapatsportokban, teniszben, úszásban, atlétikában, egyáltalán bármilyen profi sportágban folyik.
Ha valaki csak híreket olvas a szaksajtóban, ezt még akkor is tudnia kell, ha pedig ismer személyesen 2013-ban profi kerékpárosokat, ismert 5 évvel ezelőtt is profi kerékpárosokat, és ismert 10 évvel ezelőtt is profi kerékpárosokat stb., akkor tudja miről beszélek.
Sajnos több hozzászólásból az indulat süt, amit még egyszer mondom, kerékpársport rajongóktól nem tudok mire vélni, és ez egyben tájékozatlanságra utal, bármennyire is próbál magabiztosságot sugározni az állításaival.
Kirohanásnak pedig nem azt nevezném, ha helyre tesszük olvasóink számára a Di Luca-szerű egyéneket, hanem azt, ha valaki ezen felháborodva nekünk támad. Semmi értelme. Vissza lehet követni és rendszeres olvasóink tudják is, a tények általában a mi oldalunkon állnak. Mellesleg amikor véleményt fogalmazok meg egy cikkben, mert hasznosnak látom, mindig szerepel a szerző helyén: Takács Tamás, csak hogy könnyen megtalálja a céltáblát, ha valakinek más a véleménye. Teényszerű hírek közlésénél meghagyom a “Bikemag”-ot a szerző helyén.
Remélem pár félreértést sikerült helyre tenni.
Folyt. köv. hamarosan.
Tisztelt Takács Tamás !
Nem tudom, nekem szólt -e, de semmi közöm a focihoz. A párhuzamot csak a pénz és a sport ill. a legális v. illegális pénzmozgásokkal kapcsolatban vontam. Nekünk fogalmunk sem lehet semmiről, de Te bátran írod hogy : “kizárólag focin felnőtt suhancok verik a nyálukat a kerékpárosokra, mindezt egy olyan helyzetben, amikor a kerékpársportban már nagyon szűk tere van a doppingnak ahhoz képest, ami profi csapatsportokban, teniszben, úszásban, atlétikában, egyáltalán bármilyen profi sportágban folyik.”- meggyőződéssel. Tudtommal ott is a legkorszerűbb módszereket használják a doppinglaborok. És mivel nyilván hiteltelen lenne ha csak a sajtóból vennéd ezeket,5-10-20 évre visszamenőleg konkrét bizalmas ismerőseid vannak a felsorolt sportágakból, és bármilyen profi sportból minden korosztályból akik megosztották veled a doppingolási módszereiket az elmúlt két évtizedből. Ugye milyen könnyű kijelentéseket tenni. (nem bántásként)
Mellesleg a kerékpározás is profi csapatsport és a bármilyen profi sport kategóriába is beleillik. : ) (bocs h kiforgatom a szavaid)
Elmúltam negyven és már akkor a Tátrát jártam a szovjet (nem orosz) szputnyik kerékpárommal amikor még sokan a csattogós lepkével voltak elfoglalva. De ettől nem vagyok tájékozott. A főnököm olasz, elmúlt 60 és ott nőtt fel ahol Moser.( ismeri is ) Gyermekként még kezet fogott Bartalival, amikor átment a Giro a falun az egyik évben. ( ŐT az apja ismerte rajongóként, úgy vitte oda a fiát bemutatni, megálltak frissíteni, el tudod képzelni ? )
Nagyon tiszteli a kerékpárosokat, de sok apró részletet hallott már ami nem biztos hogy hozzánk eljutott, de ott szóbeszéd tárgya. NEM KONKRÉTUM csak szóbeszéd. Sok mindent írnak az olasz sajtóban erről arról, találgatnak, kiszivárogtatnak. Sok dolog amit írtam a la gazettában is téma volt így vagy úgy. Ha TE gyakran nézel olaszul olasz sport háttérműsorokat, és ezeket összeveted az olasz nem csak sportsajtóban leírt tényekkel és nem kétséges mondjuk ki találgatásokkal, akkor láthatod hogy a téma árnyaltabb. Főnököm csak olasz TV-t néz, és csak hírműsorokat, sportot,háttérműsorokat, nem vicc, naprakész.
“Úgy tűnik, szükség van rá, ezért a jövőben fog születni erről egy írás, ami végigmegy majd a gyakran felmerülő kérdéskörökön.”
Erről van szó, ezért írtam hogy körül kellene járni PRO és KONTRA.
Nem feltétlen kell egyetérteni azért Di Lucával, hogy az ő lehetséges esetleg Általad ismert -rossz szó- indokait is leírod.
Ezt Te meg tudnád oldani.Ettől a kontra oldal még lehet kiemelten hangsúlyosabb. Ha visszaolvasol én mindig azt írtam h lehetséges elképzelhető… ha meg valamiről azt írom nem életszerű, stb. azok is CSAK vélemények, nem meggyőződések. A kirohanások másoktól érzelmi jellegűek – persze, RAJONGÓKNAK írsz – mit vártál. Persze hogy ellent kell tartani az ilyen Di Lucák kijelentéseinek, de ezt a RAJONGÓK nem úgy várják Tőled, hogy én… vagy nekünk… hanem valami semlegesebb feltételes módban. És ha itt hozzászólásokra van lehetőség akkor a védelemnek is van fóruma – ha egy barátod hülyeséget csinál mások ismeretlenül elitélik Te megfogod a vállát, hogy rosszat tettél de én a barátod vagyok, majd átbeszéljük.
Én nem fényezem és nem is bántom a lebukott bringásokat – és azt is megtalálod a soraim között hogy tájékozatlannak tartom magam ezért nem itélkezem. Beszélgettem. Egyébként köszönöm h időt szántál ránk, és továbbra is minden jót.
Köszönöm Varjú!
Ezt akartam hallani. Igaz, a kommentelők többsége nagyon belemászott a dopping témába, bár szerintem itt nem ez volt a lényeg.
Hanem, amiről Varjú írt!
Érdekes, csak az illetékesek nem vették észre, hogy ismét sikerült lejáratni magukat, és az oldalt is.
Nem értem a bikemag állandó kirohanásait az aktuálisan doppinggal megbukott bringások ellen. Aki jártas ebben a sportban annak teljesen nyilvánvaló, hogy egy touron egyszerűen nincs tiszta versenyző. Tavaly, ha pontosan emkékszem a belga szövetség elnöke is megbukott egy öregfiú versenyen három különböző szerrel. Akkor most mit áltatjuk magunkat a profik körében?
A bikemagnak egyszerűen nem kéne kommentárt fűznie ezekhez a hírekhez. Az kétségtelen, hogy be kell számolnia róluk, mert fontos hír, de a véleményezést tartsák meg más témákhoz.
Kár vitatkozni…:-)
Egyszerű a képlet. Aki már ült bringán, tudja, hogy ezeket az eredményeket “dopping” nélkül lehetetlen hozni. Hogy mi a dopping? Én ha colát iszom, már jobban tudom taposni a pedált. Az ismerőseim, akik amatőr versenyekre járnak, jobban mennek, ha tolják az energia géleket. Magasabb szinten más a “követelmény”. Ennyi.
De, ha nincsenek kiváló eredmények, a nézők, már nem annyira élvezik… Igaz?
Ha nincs botrány, mit írnak a médiák? Mert annyira elkopott a társadalom ingerküszöbe, hogy az egyszerű újságírói tudósítás nem eladható.
De ami a lényeg: mindenki megválaszthatja, hogy melyik utat járja. Kell az eredmény, áldozatot kell hozni. Vagy csak sportolok, élvezem a életet, megnézem a versenyeket, és csemegézek a cikkeken.:-)
játsszunk a szavakkal ? ( a sztárnyilatkozatok lehetséges félremagyarázása valószínűleg téves de gondolatébresztő aspektusból :
Vincenzo Nibali (akit jobban kedvelek mint Di Lucát)szerint Di Lucának megbomlott az agya : – megbeszéltük nem mutogatunk a többiekre ha lebukunk : )
Joaquim Rodriguez „akiről mindannyian tudjuk” : nem sejtjük, nem feltételezzük, hanem TUDJUK ! láttuk ? mindannyian ? kik mindannyian ?
Damiano Caruso és Domenico Pozzovivo : szerintük jelen pillanatban a mezőny 99%-a tisztán versenyez. Nem vitatom, kétségtelenül van esélye JELEN PILLANATBAN igaz lehet, figyelembe véve azt a mellékkörülményt, hogy jelen pillanatban nincs Tour, Giro, és Vuelta. : ) Ezért mondtam korábban h ezek olyan sajtónyilatkozatok amikből nehéz igazságokat levezetni vagy bizonyítékokat kreálni.
A doppingvétségek tekintetében aki azt sugallja hogy tudott róla annak nem kellett volna ezt jelezni, a konkrét információk elhallgatásának utólagos elismerése felment a felelősség alól, mármint abban a tekintetben, hogy társtettes voltam a sport megtisztulásának akadályozásában ? ? Persze ilyenkor az ügyvéd előáll és azt mondja: úgy értették – 11 évvel ezelőtt tudtuk, később csak sejtettük hogy nem hagyta abba, de nem akartuk kockáztatni a rágalmazást MINDANNYIAN. : )
…hát ez várható volt, hogy itt is lesz sárdobálás…mármint az öreg kontinensen/kontinensről a világba, de emlékezzünk csak arra, hogy Landis is hasonlóan kezdte a sárdobálást, és mindenki más, hogyan reagált rá.
…és Landis esetében is nyílt titok volt -hisz magát buktatta meg- az, hogyan nyert Tour-t…
http://i.imgur.com/gb9zCJA.png
LOL
Mondott valami újat Di Luca?
Tetszett a belinkelt videó DiLuca junior győzelmével. Erről Mike Creed (amcsi versenyző) története jutott eszembe: Veronában a juniór outi. vb-n szökésben volt Cuengóval, mindketten 17 évesek, menne fel az utolsó alkalommal az emelkedőn a cél előtt, Creed mondja magának: “Csak ezt bírd ki Májki, tapadj a kerekére, ne engedd, hogy akár 1 méter előnyhöz jusson!” Erre látja, hogy Cunego 39/16-ról ledobja 13-ra, és öt másodperc alatt ö méter már az előnye, Creednek – aki a legjobb teszteredményeket érte el az amerikaiak között – égnek a lábai, pedig 39/17-ben hajt, nem tud tempót váltani. “Olyan erős szeretnék lenni, mint Damiano!” Cunego 23 évesen Girót nyert, majd antidoppingos lett, azóta… Creed a US Postal-hoz szerződött… azt hiszem nem kell folytatnom!
A magam részéről szívesen olvasom minden szavatokat. Sok mindennel egyetértek, sokkal nem, de az értelmes vitatkozás jó műfaj! Az egyszerű sportrajongót könnyű bevinni az erdőbe mind az egyik, mind a másik oldalról, és a Jóisten tudja hol van az igazság!? Minden esetre én már várom a versenyeket és ott fogom mereszteni a szememet a tv előtt, sőt ha összejön a Zonkolan akkor a helyszinen is, mert a fantasztikus egyéni teljesítmények ott bújnak minden versenyzőben, függetlenül attól mennyire árnyèkolja be a sportot a dopping!
a Jóisten tudja hol van az igazság! köszönöm Zsolt ! Ezt akartam körülírni, mert jelenleg csak Ő tudhatja még. Meg az érinthetetlenek.
Véleményeim álláspontom részemről soha nem megdönthetetlen meggyőződések,inkább óvatos de nem előzmények és alapok nélküli feltételezések. És próbálom mindenkiben tisztelni az erényeket és a teljesítményt mert az pozitív, de nem itélkezni mert az negatív.
Az itélkezést megteszik azok akik többet tudnak a dologról, mi csak beszélgessünk arról ki aki ezt irigységből, ki aki tisztességből, ki aki érdekből, ki aki sértődöttségből teszi. ( profikra és sportvezetőkre gondolok )Persze lehet hogy Di Luca most áthágott egy kódexet, és érdemtelenül védjük bizonyos aspektusból, amivel nem mentegetni akartuk persze, csak a másik oldal feszegetésével kissebbíteni a bűnét vagy annak megitélését.
Di Luca kijelentéseire válaszul az olasz profi kerékpárosok szakszervezete bepereli Danilo Di Lucát hitelrontásért a kerékpársporttal szemben, amit a televíziós interjúban tett kijelentéseivel és a többszörös visszaesőként elkövetett doppingvétségeivel idézett elő.
Eddig makulátlanul hiteles volt a sportág, tehát itt az ideje perelni.: )
Feltételezem, hogy a szakmai vezetők és sportpolitikusok nem rendelkeztek olyan kapcsolatrendszerrel ( Olaszországban ) hogy eddig bármi tudomásuk lett volna bármiről. Ehhez vegyük hozzá azt is, hogy üzletemberek nem látnak a profi kerékpársport és foci támogatásában adóelkerülési netán pénzmosási lehetőséget, és emiatt nem is állhatnak BIZALMAS kapcsolatban sportvezetőkkel és sportpolitikai döntéshozókkal akik minden bizonnyal elutasítják a befolyás és a plusz leesett pénzek lehetőségét. A szponzorok csak az eladott áruk, a bankok az új ügyfelek miatt szponzorálnak, meg amúgy is van felesleges reklámbüdzséjük amit jó célra akarnak fordítani. Ezért az ilyen sportpolitikai döntések mindig tiszta etikai alapú döntések.
„akiről mindannyian tudjuk, hogyan versenyzett egész pályafutása során”,
– de soha nem mondtuk el egy sportvezetőnek sem, emiatt nem tett soha senki feljelentést, és bár mi mindig szóltunk a felvezető rendőrnek hogy tudjuk kik doppingolnak – de mi nem – nem vettek komolyan, a doppingellenőröket meg nem ismertük, pedig szólni akartunk nekik. Ha csak néhányan doppingoltak – titokban, önállóan –
akkor miért tudták mindannyian.
Ezek sajtókijelentések, nem igazolnak semmit, csak megfélemlítés, nehogy sportolók kijelentéseikkel átírják a jövőben az előre eltervezett doppinmentesítési folyamat levezénylését, ami inkább az üzleti érdekek alapján lett megtervezve, és csak másodsorban a sportegészségügyi és etikai szempontokból és mert már nem halasztható tovább.
Eszem ágában sincs továbbra sem védeni a doppingot, de nem tudom elhinni, hogy életük álmát elérő sportolók a felkészülésük során ha nem is a versenyeken ne élnének a küszöbszint alatti alkalmazás lehetőségével. Én azt sem mondanám, hogy doppingolnak, csak “rásegítenek ezzel azzal, aztán néha túlzásba esnek, ill. néhányan állandóan túllőnek a tervezetteken. Össze tudnánk hasonlítani a jelen kimutatható adagban alkalmazott anyagok, módszerek előnyét a tíz évvel ezelőtti lehetőségek hatásával, előnyével szemben?? Százalékban másodpercben akármiben. Érdekelne, mennyi múlhat ezen, tehát nem költőinek szánom a kérdést. Nem vitatom senki etikai és valós bűnösségét csak a cselekedet súlyát, és a többi felelős érinthetetlenségét.Azt nyilván mindenki sejti hogy nem bukhat le egyszerre a mezőny fele és nem maradhat a sportág sportvezetők nélkül mert azok is buknának mind. Emiatt egy esetleges irányított beavatkozás lehetősége nem alap nélküli feltételezés.
Amikor DiLuca azt nyilatkozza, hogy a mezőny 90%-a doppingol, akkor véleményem szerint, nem “jelen van valahol a dopping”, hanem meghatározó, még mindig a profi kerékpársportban. Talán ezt is illene észrevenni. Akárhogy is próbáljuk szépíteni a dolgot.
Másrészt, ugyanezt a hírt lehozta a Velo is, minden komment, vélemény nélkül, objektíven. Szerintem ez az újságírás, mert senki sem kíváncsi a szerkesztők véleményére. Ha igen, megkérdezzük!
A magyar barát dolgot nem értettem ebben az összefüggésben.
Harmadrészt, ha ennyire érzékenyen érint benneteket a téma, és nem fogadjátok el más véleményét, csak lekicsinylő módon reagáltok, akár politikusnak is elmehetnétek.
csak két dolog, amit érdemes lenne továbbgondolni pár vehemensebb kommentelőnek:
elsőként az a mondás jut eszembe, hogy “akinek magyar barátja van, nincs szüksége ellenségre”. szörnyen lesújtó itt a kerékpársport rajongók hozzáállása a kerékpársporthoz, de védelmükben rögtön eszembe jut az is, hogy abból kiindulva, ami nálunk kerékpársport címén folyik, vagy amilyen módon a kerékpársportot tolmácsolják Magyarországon (sajnos beleértve a saját lehetőségeinket és felelősségünket is), ez egyáltalán nem meglepő.
Másodszor, ami kicsit furcsább, amikor valaki nem tudja, nem akarja észrevenni az árnyalatokat a “jelen van valahol a dopping” és a “mindenki doppingol” között. Mintha ő maga is szívesebben ásná a kerékpársport sírját, vagy állítaná szégyenpadra, mint minden sportág közül a legmocskosabbat…
Kivétel nélkül tisztelem a magyar kerékpársportolókat, csak viccesen akartam tudatni, hogy sem sporttársak sem blog és médiaoldalakon nem kap összehasonlítást amikor egy főállású vagy külföldön versenyző magyar bringástól csak pár másodpercet kap egy “amatőr”. Minden tiszteletem emellett aki egyetem munkahely családfői feladatok mellett abszolválja az eredményeket. Tehát itt is megvillannak potenciális tehetségek de nem beszélünk róluk mert gyarlóságból mindenki a győztesre figyel és nem elemezzük ki miért lett milyen hátrány miatt harmadik. A világsztár versenyzők az elit elitje, és kiemelkedő tehetségek bármennyit doppingoltak és bármekkora támogatást élveztek kinevelésük során rengeteg munka áll az eredmények mögött. Emiatt gyanítható hogy dopping nélkül is legyőznének minden magyar versenyzőt SAJNOS. De ezzel eszem ágában sincs bántani magyar versenyzőket, csak így próbáltam éreztetni mi az amit mindenképpen tisztelni kell mindenkiben aki valaha is eljutott a csúcskategóriába, mert a belefektetett rengeteg edzésmunka is megvolt a szerek mellett. És nem akartam érzelmi töltetet belevinni, csak finoman jelezni akartam hogy mi amatőrök ne akarjunk megdönthetetlen igazságokat kijelenteni, inkább csak beszélgessünk az eredményesebb lehet. És biztos sértőnek éreznénk ha az angolok a vizilabdánkról kijelentenék hogy ismerik a hátterét, bár eredményesen fociznak. : ) Szóval szivesebben olvasnék én is építő jellegű elemző cikkeket és kommenteket, de így is jó, mert bár sok az érzelmi indíttatású bejegyzés, nem sértegetjük egymást legalább. Én anyagi érdek nélkül veszek részt a kerékpársportban a szervezői oldalon is, és minden magyar eredménynek örülök, és nagyon zavar hogy nem kap elég figyelmet, a népszerűsége már megkérdőjelezhetetlen, és ha üzleti oldalról nem is tűnik csábítónak, ennél nagyobb spontán szerveződő tömegsport fejlődésről szerintem nem is álmodtak korábban (politikusok), az utóbbi két évtizedet figyelembe véve. Ha ezt a folyamatot jobban segítenék nonprofit oldalról, a mindig aggódva emlegetett népegészségügyi helyzeten is változtatna, emellett mellékesen tízszer ennyi tehetség bukkanna fel. Kommentelni is jobb lenne róla mindannyiunknak.
Csak kérdezem csak: szerinted a csapatvezetők amikor kiválasztanak egy versenyzőt, akkor nem tudják, hogy az doppingol? Annyira hülyék, hogy nem értenek hozzá? Az orvosi vizsgálaton enm erül ki, hogy a csávó a takaró alatt vért cserél magának, és hogy a sarki trafikban veszi a CERA-t? Vagy tudják, de mégis őt választják? Ha az utóbbi, akkor miért? Nem lenne jobb megvenni egy olyan versenyzőt, aki tisztán is tud győzni? Minek rizikózni egy olyannal, aki már megdőlt? Vagy tudnak mindent, de tartják magukat ahhoz, hogy csak a versenyző a hibás, ha bukik, akkor ővé a balhé. A dicsőség mindenkinek, a szar a versenyőnek.
Ja, és Eddy Merckx hányszor is bukott meg? Ő is “vérlázító csaló” igaz? Hiszen megmondta, “kenyérrel és szódavízzel ezt nem lehet csinálni.” Vagy az “izompacsirta” Indurain? Ő is csaló, mert tudott menni a hegyeken a vékonyakkal?
De leginkább az érdekelne, hogy ha csak egy páran doppingolnak, akkor a mezőny azokat vajon miért nem közösíti ki? Talán mert nem csak egy páran doppingolnak, hanem mindenki?
Vérlázító dolgokat mondasz : ) de valamiért szimpatikus, talán mert mindenki sejtheti, hogy igazság szagúvá teszik az ismert tények és az életszerűnek tűnő indokok és körülmények. Eszem ágában sem volt soha csemegézni azon, hogy persze hogy doppingol(t) (korábban) a mezőny egyharmada, de nagyon nem tűnik életszerűnek hogy az eddig lebukott sztárok és szupersztárok egyedi és magányos esetek lettek volna.
Megint csak gratulálni tudok:(
2007-ben Di Luca, Ricco és Piepoli a 15-ik szakaszon 4:30 percet ment az utolsó 1000 méterre. 2013-ban a tiszta Nibali 3:50-et az utolsó 800 méterre, plusz 5 versenynappal a lábában. Igaz, Nibalinak a hóesésben könnyebb dolga volt, gondolom fázott, emiatt sietett. Tisztul a sport.
Írtatok a kolumbiaiakról is nemrég, hog ők aztán tisztán versenyeznek. Biztosan így van, meg a vérük is meleg lehet, azért mehettek a hóesésben 2300 méterre rövidujjúban, alig néhány másodpercre leszakadva Nibalitól.
(Esetleg nézzétek meg, hogyan néz ki Boonen a pár évvel ezelőtti önmagához képest. Nem hiszem hogy azért, mert hegyikirály akar lenni. Én inkább arra gondolok, hogy az új anyagból már nem csak pár kiváltságosnak jut, hanem sokaknak. Állítólag ez az új cucc nagyon szálkásít, de hát Boonen biztosan csak a diétától ilyen.)
Aztán ezt a hótiszta Nibalit egy másik versenyen legyőzte egy még tisztább, aki 42 éves. Gondolom azért, mert Horner rendesen felkészült, Nibali meg nem. Kár, hogy a céklaleves-bilharziás főtiszta nem volt ott, micsoda verseny lehetett volna…
Már csak az érdekel, mi lesz, ha megdől valaki a Sky-ból vagy más, híresen tiszta csapatból? “Egyedi eset” mondjátok majd? Mint eddig minden ilyenre mindenki?
Azért látom, hogy a hozzászólások közül vannak értelmesek is, akik komolyabb szintet ütnek meg, mint a blikkmag.
Félreértitek a problémát!
Nem DiLucával van, hanem a Bikemag-el!
Lealázzák, ugyanakkor mindenki tudja a szerksztőségben is, hogy igazat mondott.
Ez a korrekt, elfogultságmentes újságírás?
Én nem értettem félre, csak nem akartam támadni a bikemagot mert szeretem olvasni, ilyen témáról is elolvasom amit írnak, de átfogóbb összetettebb megindokolt alátámasztottabb véleményekkel. Egy ujságírónak vitatkoznia kell önmagával a másik oldalt is megvédve. Ettől lenne gondolatébresztő és építő jellegű, és az sem baj ha hosszabb egy szalagcímnél. : ) Én sem provokatív jellegű rövid álláspontokat látnék a szerkesztők tollából ha van rá mód. Én Nibalit sem vetem meg, fogalmam sincs mikor miért mondta amit és ahogyan mondott, az ő érveit és érdekeit is körül kellene járni ehhez. A három mondatos megállapítások általában nem tudják lefedni a történéseket és azok hátterét.
Hogy igazat adjak a szerzőnek is : Di Luca magából és társaiból indul ki ? vszínűleg igen, árt a sportnak ( befolyását is ideértve a csapaton belül) igen, biztos. De : tudhat róla hogy még hányan vannak “tele” rajta kívül ? hááát, nagyon talán igen, többet mint a sajtó ? esetleg. ( amúgy biztos ). Láthatja a változásokat is, de vagy elvakult fanatikus győzni akaró ( ettől lett az amiért egyáltalán ismerjük a nevét ) vagy mi olvasók és sportkedvelők csak évtized múlva ismerjük meg a pontos részleteket a kerékpársport minden tényezőjéről. ( szponzori nyomás, sportvezetői utasítások, akarsz e még jövőre is itt kerékpározni nemérdekel hogyoldodmeg deénnemtudokróla satöbbi, ezt nehezebb kimutatni mint az EPO-t, főleg évekre visszamenőleg ) Egyébként engem nem zavarnak ezek a cikkek, csak ezeket bővebben körül kell járni mindig pro és kontra, hogy mindannyian tisztábban lássunk és itéljünk.
Di Luca nem árt a sportnak többet, mint azok, akik elkendőzik az igzságot, akik félrenéznek, és hazudoznak az “egyedi esetekről.” Mindenki olyan okos, mégis még mindig el lehet adni a magányos doppingoló esetét, ezredszerre is. Igen életszerű, hogy amikor több orvos készít fel egy versenyzőt, mint edző, akkor senkinek nem tűnik fel, ha valakinek hirtelen megnő a teljesítménye? Hihető…
Engem zavarnak az ilyen és hasonló cikkek, mert nem kell a tömény ostobaságot terjeszteni.
Ja, és bizony csiripelnek a verebek a magyar élmezőnyben történt doppingesetekről is. Csak valamiért azok nem kerülnek billentyűre, mert akkor harag lenne a haverokkal…
Teljesen igazad van, és az elkendőzés az elodázással is árt a sportnak, lehet hogy a nagy sportvezetők a szponzorokkal egyeztetve már eldöntötték milyen tempóban és hogyan lehet a sport tisztulását beadagolni, és hány év lesz fokozatosan kitisztítani, és mivel az üzlet IS fontos nem csak az etika :) így gyanítható hogy “némileg” irányítják a folyamatot, és eldöntik mikor mit hogyan lehet előadni milyen érdekek mentén, és mi az elkerülhetetlen botrányhelyzet kiemelt személy lebukása esetén
( amikor éppen túllépi a kimutatható küszöbszintet )
Nem felmenteni akarom Di Lucát csak megérteni. Én azt tisztelem benne hogy doppingmentesen is adna fél órát a Mortirolón szerintem sokaknak, és Armstrong is menne egy negyven percet a kékesi csúcstámadáson egy tizenháromkilós trekkingbiciklivel. (felfelé)
Megfordítva : A magyar élmezőnyből ki tudna hozni egy szakaszt a girón úgy hogy közben tetszőlegesen doppingolhat a szezonban ?
Ne tévedjünk nagyot, tíz éve már patikamérlegen doppingolnak az egyébként is nagy tehetségek, akik elkötelezett ill. fanatikus sportolók, valaki tudja ez kb ? százalékot adhat pluszban ? A nyertes doppingoló az első tíz-húsz helyezettet szivatja meg elsősorban, az ő esélyeiket érinti leginkább, mégsem reklamált még senki emiatt. Armstrong két tour győzelmét örökölte meg Ullrich, aztán később nyilatkozott. : ) Egyébként tényleg kíváncsi vagyok mennyit többletet adhat a mai kimutathatósági szintekhez beállított dopping ? Egyébként a sport egyik üzenete : ilyen bicajt vegyél emilyen cuccokkal, látod ezzel nyerni lehet, otthon a városi versenyen tavasszal. Ez szerintetek igaz, vagy átverés ? : ) SHOWBUSINESS ! Nem értem mért nem jött el valamelyik amatőr magyar versenyre 30ezer ember, pedig itt nagyon sokan tisztán mennek, lehetne ünnepelni hogy ez mennyivel tisztább mint a háromhetesek, odafigyelhetne már ránk a világ. : )
Szebényi úr hozzászólását nehéz vitatni, ott a pont, az más kérdés hogy jó így nekünk, a sportnak vagy a világnak. A tisztulás folyamatát üdvözli nyilván mindenki, de ez csak úgy menne ha minden versenyző aki bármely napon az 50-en belül végzett átesne a teszten.
(így is sokba kerülne) Ezek miatt nem kövület aki azért doppingol most még, mert biztosan tudja hányan teszik ezt még rajta kívül a mezőnyben. Senki nem ünnepli a 43-adik helyezettet, hogy ó, de remek srác, biztos tisztán küzdött. Itthon sem teszünk különbséget a sport mellett dolgozó de mégis állandó dobogós vagy közeli eredményeket hozó, és a főállású bringás között, tudjuk hogy van de nem írta még meg a bikemag sem soha, ha a második helyezett meló mellett edz, az elsőnek meg még a szellentéséből is szintetizálni lehetne a nutrixxiont. : ) Aki győz arról beszélnek, a többi dolog tényező nem kap fontosságot. Ilyen a sport, mindegyik.
http://www.youtube.com/watch?v=MewmPzDNxZ0
ÉBRESZTŐ!
Minden sport szakember, aki megfelelően képzett, tudja: élsport nincs és legalább 30-40 éve nem is volt dopping nélkül. Minden más hazugság, vagy önámítás. Sajnos, vagy nem sajnos, ezek tények. A sport a szabadidő sport. Ami élsport, az showbusinnes. Nem az egészségről szól, nem tiszta versengésről, csak tisztán pénzről. És erről nem a versenyzők tehetnek, hanem a sport szervezők menedzserek, akik a reklám szerződéseket felhajtják, és szó szerint vágóhídra küldik a sportolókat. Nyílt titkok ezek, ne ringassuk magunkat illúziókban.
Szebényi Ferenc
Sajnos ez az igazság, és hiába ragozzuk változni ez nem is fog. Én csak azt nem értem hogy miért csak a kerékpársport kap ekkora nyilvánosságot ezen a téren.
Például a pályán elhunyt fiatal futballisták (“természetesen mind szívbetegen lett profi”) a köztudatban gyanú felett állnak. Talán kevesen tudják, de napjainkban még a profi íjászok is doppingolnak. Érdekes módon hatalmas arányban szenvednek magas vérnyomástól, így orvosi felügyelettel különböző vérnyomáscsökkentőket csipegetnek. Amitől persze stabilabban áll a kezük, és ha ez csak 3-4 pontot hoz versenyenként az eldönti hogy ki tartja a kezében a párezer dolláros beváltandó csekket. Egy orvos szakvéleménye legalizálja a pozitív mintát az egyik sportágban, a másikban vért kell cserélni?
Egy valami közös: Hazudni kötelező! Akiről kiderül az igazság azt magára hagyják és meghurcolják. Akik romba döntenék a gyengénlátók számára fenntartott illúziót mint Di Luca azt is bíróság elé citálják.
Végül olyan emberek ítélik meg őket, akiknek fogalmuk sincs a profi sportról.
BIKEMAG VÉRLÁZÍTÓ CIKKE?(utánatok szabadon)
A szerkesztők ezt a cikket komolyan gondolták?
Mármint, DiLuca besározását egy nyilatkozata alapján?
Ott voltatok a mezőnyben? Lassul a tempó? Amikor valaki 40 felett Vueltát tud nyerni? Vagy -2c-ban megalázni mindenkit a Cime di Lavaredon? Kicsit sem gyanús, valóban! Ne legyünk álszentek, aki kerékpározik, jól tudja, hogy ilyen teljesítményt nem lehet tisztességes úton, csupán edzéssel elérni. Ezért, DiLuca csak az igazat mondta, persze könnyű megcáfolni, hiszen Ő már 3x bukott meg. Szava hihetetlen, erkölcstelen ember. Mondd meg az igazat, és betörik a fejed!
Most lehet engem is besározni!(megcáfolni, lehülyézni, amit akartok)
NAGY BAJ,hogy szinte már csak erről szól a kerékpársport.
Egy versenyző megnyer egy Tourt,vagy Girot,mindenki ünnepel,katartikus hisztéria,csinnadratta…azután meg megy a köpködés,fújolás,meg hogy bötrtönbe kéne zárni. Doppingal,vagy anélkül,emberfeletti teljesítmény.
Valahogy meg kellene találni egy járható utat. Mert ez így már tényleg csak a lejáratásról szól.
Csak azt visszhangozta amit masok mar elmondtak (bar volt aki “diplomatikusabban” fogalmazott). Sajnos lehet hogy ez igy igaz. Viszont ha olyan versenyeket, olyan tempoban rendeznenek ami dopping nelkul is teljesitheto akkor ugye feleannyira se lenne erdekes/latvanyos…
Pont ezért érdekes, mert olyan teljesítményeket láthatunk ami emberfeletti.
Nyilván van tisztulás a kerékpársportban. Jól mutatja ezt a tempó lassulása, ma már senki nem megy fel az Alpe D’Huezre 37.35 alatt, mint anno Pantani. A hegyekben is a hegyimenők kezdenek érvényesülni újra és nem a doppinggal telenyomott izompacsirták, mint például Armstrong….
Sok mindenben egyetértünk, de nem értem Armstrong szembeállítását izompacsirtaként a hegyimenőkkel. Pantanit imádtam, de ismerve elszánt győzni akarását és az ismert tényeket, biztos vagyok benne hogy mindent “megtett” ha szükségesnek látta, és az egészségét sem igen féltette a “szerektől” így a doppingtól sem, én azért tisztelem mert az emberfelettiek között akart és tudott az első lenni. Armstrongot sem a dopping hanem inkább a túlzásba vitt, túl sokáig tartó hazudozás és a sporttársak terrorizálása miatt vetem meg. Az izompacsirtaság nem biztos hogy előny a kerékpársportban, inkább csak alkati sajátosság ill. előny a sprinteken, de kétségtelenül örülök ha a hegyimenők is több esélyhez jutnak. Tudod hogy nem ELSŐSORBAN izomra doppingolnak ebben a kitartást igénylő sportban. Inkább a váratlan kitartásukkal zavarják meg a hegyimenő srácokat. De én izompacsirtának nem nevezném egyiket sem, pejoratívan meg semmiképpen.( nem az izmai miatt nyert : )) És nem lehetett sokkal jobban telenyomva mint a többiek akik éltek a doppingszerekkel, vagy módszerekkel, csak ugyanannyira vagy picit jobban, rendszeresebben. Akik tisztán vesztettek azok haragudhatnak rá igazán, de ők még nem szóltak. Bár kétségtelen hogy őt biztos nem kényszerítették így gátlástalansága vitathatatlan összehasonlítva másokéval.Egyiken sincs egy gramm zsír sem ettől látszanak izompacsirtának. A 2012es giro győztes se nem sprinterkirály se nem kifejezetten hegyimenő mégis hozta az összetettet. Ezt azért említem mert az ő lába tényleg nem izompacsirta, néhányan a századik hely környékéről jóval keményebbnek néznek ki. : ) De ő nyert, egy kanadai Girót és ez a lényeg és a tisztelet tárgya.
http://www.calgaryherald.com/sports/cms/binary/7712033.jpg
http://api.ning.com/files/Q7mnt3YAl1iVqRgM3pELSPDllmKokTsl0OVsYAP*6IAkO80I39avc9cH0wz3CPtM98chCUT7outvL-Zi3MzUK3txZFCc8uuR/CORVOS_00021144210.jpg
http://cdn.velonews.competitor.com/files/2013/05/Ryder-Hesjedal1-659×440.jpg
Sporttársi üdvözlettel, nem vitatkozásképpen.
izompacsirta pld. Hinault,Sarroni és akár Armstrong, de idevehetjük Di Lucát is.
Állszenteskedés ez az egész. A vérlázító inkább az, hogy hülyének akarnak nézni mindenkit és amikor valaki kimondja ami nyilvánvaló akkor nekiesnek mint egy bűnözőnek. Az összes erősportban doppingolnak, nem csak a kerékpárban.
Amikor az ismerőseim körében szóba jön a kerékpár-sport, mindig megkérdezik, ugye mindenki doppingol? Azt szoktam mondani, hogy csak páran és mind lebuknak, és megemlítem a biológiai útlevelet. Hogy mi az igazság, az más kérdés, de a köztudatba így próbálom a magam szintjén elültetni, hogy a kerékpár már egy tiszta sport. A Hornerre vonatkozó megjegyzés engem is kiakasztott, ezeknél még a Knézy is jobb volt, mikor akció közben belevágott a Sipos szavába, hogy “bocsáss meg, ebben a tóban csukát is lehet fogni.
…és az, hogy Hornert az előző évi fizuért egyetlen csapat sem vállalta 2014-ben, talán jelent valamit, egyedül Csirke dán botránycsapata adott volna komoly pénzt neki, de azok is csak a hírverés/reklám miatt, illetve nincs veszteni valójuk, őket úgysem hívja egyetlen versenyigaztó. Lényegében 20 évvel ezelőtt nem foglalkoztak azzal, hogy ki mit és hogyan machinált, mivel elég szűk volt a teljesítményfokozásban a mozgástér (ami erős volt, annak volt hátulütője is), illetve egy körversenygyőztes nem kapott kevesebb gázsit a következő szezonban…
Nem saját gondolatom, de ide illik: a kerékpársport számunkra szórakozás, egy élmény, amit teljes egészében, a környezettel (pl. francia, olasz táj vagy belga falusi kockaköves utak), a kerékpársport egyéb érdekességeivel, tradíciójával, régi és mai szereplőivel, stb kellene FELHŐTLENÜL átélni. Ha már azzal kell foglalkozni, hogy ki mennyi ideig lesz győztes, és mikor lesz neve törölve, akkor már nem az, aminek lennie kellene…
Számomra tök mindegy, hogy Horner doppingolt vagy sem, azzal, hogy a kérdés (persze JOGOSAN) előkerül, már elrontja az egész élményt, és a 3-hetes versenyek már igazándiból nem is érdekelnek.
Azon én is kiakadtam amikor azt latolgatták, vajon Horner doppingolt e vagy sem. Az szégyen hogy egy kommentátortól is ezt kell hallani…közvetítsen inkább sakkot.
sakkot nem lehet mert gyakran kéne parasztoznia :) azt a hülyék még félreértik :) tudod, paraszt üti a királyt :)
Jogos…:)
Jól írtad “kövület”, de ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy nem az intelligensebb részéből. Van aki vagy már meghalt, vagy rokkant lett, és van aki időben rájött, hogy rossz úton jár. A helyzet az, hogy sajnos nekik sem hisznek, így fordulhatott elő, hogy a túlképzett Eurósport kommentátorok a Vuelta alatt 3 naponként elmondták, hogy nem beszélnek a doppingról, mégis állandóan előjöttek a témával. Mindennek a csúcsa az volt amikor vége lett a versenynek a következő hangzott el. ” Horner tehát megnyerte ezt a versenyt, de ki tudja hány napig lesz Ő a győztes.
Szerintem ez többet árt, mintha a Di Luca akármit nyilatkozna.
Akkor ki is a nagyobb kártevő?
Sokan vagyunk, akik szívesen vennék, ha lenne szakkomentátor a stúdióban. Annyi okos kerékpáros mesteredző, sportvezető, szakértő van, vajon miért nem ül be valamelyik, hogy okosan tájékoztassa a nézőket?