fbpx

AlpenTour Trophy: kemény királyetap…

A Bikemag.hu támogatásával induló magyar páros, Blazsó Márton és Takács Tamás (Mesterbike-575-RideHard.hu) nehéz etapon van túl az osztrák négynapos mountain bike maratonon, a 19. AlpenTour Trophy-n, az UCI S1 kategóriás szóló versenyben pedig bejött az, amire számítani lehetett.

osztrák győzelem

osztrák győzelem

Ismét Schladmingból indult el a több mint 400 fős mezőny, hogy teljesítse a 68 kilométerre kiírt 3100 méter szintet, sokat ma sem kellett síkon haladni, a kevésbé meredek emelkedők komoly pihenőnek számítottak… Az UCI mezőnyben bejött, ami a tegnapi történések alapján várható volt, az első szakasz győztese, a német Simon Stiebjahn ma megrogyott kicsit, csak a 14. helyen érkezett. Az összetettben mögötte álló három osztrák, Hermann Pernsteiner, Daniel Geismayr és Alban Lakata viszont ma is szárnyaltak, a befutási sorrend, ami egyben az új összetett állás is: Geismayr, Lakata, Pernsteiner.

Blazsó Márton és Takács Tamás a rajtnál

Blazsó Márton és Takács Tamás a rajtnál

Párosunknál ma a tegnapinál is jobban kijött a formakülönbség, de a csapatmunka jól működött. Bár Tufi a végére durván elfáradt, a mai hetedik hellyel a tegnap kivívott hatodik pozíciót sikerült megtartani összetettben. Marci így látta  a második etapot, nem csak a billentyűzeten, hanem a mobil optikáján keresztül:

Ma fotóriporterest játszottam, elvittem a telefonom és néha előrementem fényképezgetni, hogy Szép Andris (Mesterbike) végre kapjon versenyzős képet a csapatmezben, szerencsére anyukám nem hívott fel. Mondjuk nem én vagyok benne, de legalább jobban látszik! 🙂 Na jó nem szemétkedek! Ma ilyen hangulatban voltam, de Tufi jól viseli, nem veszi föl szerencsére. Nagyot küzdött, ma is!

dav

Lassan akart kezdeni, mert elég sok szint volt ma, viszont én csak betuszkoltam egy elég gyors grupettóba, de aztán ez kb. 35 km-nél visszaütött. Ezután már tényleg végig agyalás volt a részemről/részünkről, mi mindent vessek/ünk be, hogy egy jó tempón haladjunk. Szerencsére van pár dekoratív hölgy is a mezőnyben és van még a férfi hiúság is! Ez a kombináció számszerűsítve kb. +30-40 Watt!

dav

Végén meg is jegyezte, hogy ez nem az sport, ahol emlékezetből jól lehet menni. Hát tényleg nem! Egy 40-50 perces emelkedőn, nem tudsz rutinból elutazgatni a mezőnyben, mint pl. egy sík országútin. Lefele viszont elég jól zúztunk. Tufinál volt az össztelós, én mentem a merev géppel ma is. Szerintem ez jó felosztás. Nagyon imádtam a lejtőket! Osztrák “schotterboring” gurulgászásra számítottam, de tele volt köves gyökeres singletracke-el, néha igen csak meredek lejtővel. Összehasonlításképpen, egy átlag magyar XCO-nál sokkal technikásabb részekkel.

Összegezve, a megfelelő edzésterhelés megvolt, a technikás montizás megvolt, szépidő megvolt, a bő fél kiló lazac reggelire és vacsorára megvolt, szóval minden szuper… lenne, ha le tudnék végre jutni abba a tetves csúszdaparkba és nem kéne mindig beszámolót írni 😉 (Holnap ha nem jelentkezem, akkor csúszdázok és Schönbacher úr nevét aranyba foglaltatom)

dav

Tufi benyomásai a második etapról:

Ma nem mindig sikerült gyönyörködni az egyébként fantasztikus alpesi tájban, a táv második felében már kb. végig az életemért küzdöttem a helyenként kitekerés szempontjából is “véleményes” emelkedőkön. Mondjuk ezeken pont összeszedtem minden erőmet és sikerült előzgetni emberkéket, de egyre csak fogytam-fogytam. Marci Wattmérője alapján nagyjából 70-80 Wattal is lassabb voltam néha, mint a szakasz elején. Sokszor jól jött, hogy Marci meg-megtolt, amikor belassultam, a verseny folyamán kiderült, hogy ez normális ebben a versenyszámban… Érdekes dolog, egyszerre jól is esik, meg nem is…

dav

Szerencsére a sok meredek mászás után sokszor jöttek élvezhető, technikás lejtők, sikerült átlendülni a holtpontokon, plusz motivált, hogy ilyenkor voltunk folyamatos előzésben. Érdekes módon a laza schotter lejtők nem annyira mentek ma, mert kicsit túlfújtuk hátul a gumit, legalább volt izgalom ott is… A schladmingi bike park lejtői a szakasz végén minden nap feledtetik kicsit a fáradtságot, de azért a szállásra visszaérkezve elbújtam fél órára a padlószőnyeg magasságában. A beszámolókat tekintve megígérem, hogy továbbra is nyaggatom majd Marcit, hogy ebből a szempontból is ő végezze a munka dandárját!

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo