fbpx

Giant Anthem 29″ vagy Trance 29″? Döntsd el te az Alpinbike-kal!

„Kinek a pap, kinek papné”. Tartja a mondás. A Giant Trance, és a Giant Anthem ránézésre nagyon közel van egymáshoz. Ha ebből a kategóriából akarsz gépet vásárolni, akkor komoly dilemma lehet belőle, hogy akkor most melyiket is válaszd. Egyszerre vittük el e két hasonló gépet tesztelni, hogy kiderüljenek a különbségek. A teszt végére rájöttünk, hogy a „hasonlóság” csak látszólagos, e két gép annyira távol van egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. Mi kipróbáltuk, leteszteltük de a döntés a Tiéd, tegyél te is ugyanígy!

Giant Anthem vagy Trance?

Giant Anthem vagy Trance?

Egyedi teszt lehetőség az Alpinbike-nál:

Ha valaki ebben a kategóriában gondolkozik, akkor az Alpinbike-nál 26-os és 29-es kategóriából választhat tesztgépeket, össztelós és merev vázas felállásból, és természetesen több méretből is. 10 és 12,5 centis fullykból lehet választani, de vannak merev gépek, és akár karbon országútik is. Egy db elektromos 29-es merev monti is kipróbálható a tesztgépek közül.  A megfelelő gép méret kiválasztását, és a gép beállítását segíti az üzletben felállított Body Scan rendszer is. Ha a beállítás megtörtént, akkor a tesztelő eldöntheti, hogy részt vesz-e az üzlet által szervezett hivatalos teszt túrák valamelyikén, ami minden esetben egy csoportos túrázást jelent, ami általában egy 16 km körüli túrát takar, vagy egy ún. privát túrán vesz részt, ahol csak ő és a bolt egyik szakembere bicózik együtt. Ez utóbbi esetben személyére szabott szolgáltatást kap, a bolt hozzáértő kerékpárosai segítik a legjobb teló beállítások megtalálásában, és persze az összes felmerült kérdését is megválaszolják a tesztgép kapcsán. Ebben az esetben az sem gond, ha nincs helyismereted errefelé, mert boltos srácok ezt a gondot is leveszik a válladról.

A csoportos túrák minden esetben hétvégén zajlanak, míg a privát túrákra hét közben is van lehetőség. Ez utóbbiak különösen alkalmasak arra, hogy ha valaki mondjuk két méret között nem tud dönteni, akkor elviszi ő az egyik gépet, míg a boltos kísérője megy a másikkal, és menet közben cserélgetik a gépeket. Így igazán meg lehet tapasztalni a két gép közötti különbségeket, akár egy út alkalmával is. Természetesen arra is van mód, hogy azonos méretből, de két különböző típusú géppel menjenek el túrázni, és úgy döntsön a vásárló.

A sima túránkhoz való csatlakozás díja 500 Ft. A teszteléssel egybekötött túrázás 5000 Ft. Az árban benne van a Body Scan-es bemérés is. Az 5000 Ft-ból 3000 Ft-ot le lehet vásárolni a boltban, vagy beszámíthat a gép vételárába. Így kvázi 2000 Ft-ba kerül az egész tesztelés.

Trance29” vagy Anthem 29”?:

Amikor megkaptuk a felkérést, azon gondolkoztam, hogy meg kellene fűzni az Alpinbike-os srácokat, hogy a Giant palettájáról két egymástól távolabb lévő gépeket hasonlítsunk össze, hogy markánsabban előjöjjenek a különbségek. Aztán mivel így is elég sok csemegét, és különbséget rejt a két gép, felhagytam az ötlettel. És milyen jól tettem.

Kezdjük azzal, hogy ezek bizony modern gépek. A Giant egyébként is nagyon jó gépeket készít, – magam is 3 évig nyúztam egy Giant Trance gépet 2008 táján – de ez a két bicó felvonultatja az utóbbi évek összes jelentős fejlesztését, és az összes új trendjét. Ezek pedig a 10 fokozatú lánc és sor, dupla tányéros integrált tengelyes hajtómű, 90 mm széles Press Fitt középrész, Taper fejcső és villanyak, QR15-ös teló, CTD Boostvalve rugóstag, Direct PM konzol a vázon, Fluidform csövek, belül vezetett kábelek, széles kormány, és nem utolsó sorban a 29-es kerék.

Giant Trance

Giant Trance 29″

Most nem megyek bele részletesen, ezt az összes technológiát az alapjaitól kezdve kivesézzük, inkább csak szorítkozzunk arra, hogy hogyan teljesítenek ezek a fejlesztések konkrétan ebben a két gépben.

Giant Anthem 29″ profilból

2×10-es váltás:

Jó ez? Kell ez? Szükség van rá? Miért nem jó a 3×9? A 3×9-ből van kb. 6 fokozat, amit senki sem használ ki, mert nagyon keresztben futna a lánc. Marad 15 használható fokozat. Ezt mindenki tudja, mindenki így is használja. Ezt szünteti meg a 2×10. Ebből a 2×10 fokozatból is lejön néhány (4 db) így marad 16 használható fokozat. Ez kicsit több, mint a 3×9-ből a 15, és egyenletesebb az eloszlása. További előny, hogy ez a fokozatszám kevesebb váltással érhető el, és a rendszer is könnyebb emiatt. Szóval van értelme ennek a fejlesztésnek, és a legnagyobb gondja nem is a működésében keresendő, hanem a fenntartási költségeiben. A véknyabb fogak, gyakrabban fognak elkopni. Ez tény. Külföldön ez kevésbé zavarja az embereket, de itthon sokak számára fájdalmas dolog kiadni 30-70.000 Ft-ot kiadni egy 10-es hátsó sorra…. Ha láncot, első lánckereket, és sort is kell cserélni, akkor azt nem nagyon lehet megúszni egy százas alatt… Szezononként egy ilyen kör bizony húzós összeg.

Trance 2x10

Trance 2×10

Ettől elvonatkoztatva viszont működik a rendszer, félreváltás, vagy egyéb hibajelenség nem volt tapasztalható a teszt alatt. A két gép különbözik az első lánckerekek fogszámában is, az Anthem pörgősebb 39-26-ot kapott, míg a Trance 38-24-et. Mindkettő ideális választásnak bizonyult a géphez. Pont ugyanolyannak éreztem mindkét gép meghajtását, így a Trance nagyobb gumiját jól ellensúlyozta az eggyel kisebb első lánckerék. Említést érdemel hogy bár mindkét gépen X9 hátsó váltó figyelt, de a Trance-en a „Roller Bearing Clutch” verzió volt fent, ami soookal hatékonyabban gátolta a lánc lengéseit, mint a hagyományos változata. Kicsit nehezebb annál, de nagyon megéri a különbséget az a néhány gramm többlet.

Anthem 38x24

Anthem hajtás

Press Fitt középrész, és integrált tengely:

Lcs kérdezgette tőlem a fotózás alatt, hogy van-e ennek értelme, és érzek-e különbséget egy integrált tengelyes HT2-es XT + hagyományos külső csészés középrész kombó, és a jelen gépek Press-Fitt-es középrészei, és nem üreges hajtóművei között? A konklúzió, hogy merevség terén mindkettő kb. ugyanazt nyújtja, csak más úton érik el a célt. Az XT előnye az üreges hajtómű, a press fitt előnye a követlen csapágy felfekvés és az extra széles középcsapágyház. (90 mm kontra 68 mm) Tehát a végeredményét tekintve kb. mindkettő ugyanolyan merev, csak a Sram rendszerét olcsóbb gyártani, mert nem üreges a hajtókarja.  Ami tény, hogy a középrész merevségével egyik gép esetében sem volt gond, mindkettő bitang merev, és nagyon jól gyorsítható.

Trance középrész

Trance középrész

Taper fejcső, amit a Giant Overdrive-nak nevez:

Itt nem kérdés, hogy van-e értelme a dolognak, mert egyenesen létszükséglet. Az alul kiszélesedő fejcső alul nagyobb csapágyat fogad, ami kell is, hiszen az kapja a nagyobb terhelést. A kiszélesedő fejcső alul nagyobb felületen, hosszabb varrattal tud az alsócsőhöz kapcsolódni, ami szintén jót tesz e rész erősségének, és merevségének. Ha már a hosszú 29-es villa, és bazi nagy kerék miatt nincs hely egy normális hosszúságú erős fejcsőnek, akkor legalább ezzel lehet és kell kompenzálni némiképpen a rövid fejcsövet. A villanyak szempontjából is kifejezetten jót tesz a merevségnek az erősen kúpos, alul vastagabb villanyak. A hosszú teló, és a nagy kerék jelentősen nagyobb hajlító erőt visz be a villanyakba, mint a 26-os gépeknél azt megszoktuk. Szóval kell az extra merevség. Szerencsére mind az Anthem, mind a Trance fejcsöve Taper, így menet közben azonosan jól viselkedtek.

Anthem overdrive fejcső

Anthem overdrive fejcső

QR15-ös teló – első agy kapcsolat:

Egy 29-es gépben ez megint csak nem választási opció a 9-es gyorszár mellett, hanem létszükséglet. Mint egy falat kenyérre akkora szükség van egy ilyen hosszú teló, és ekkora kerék mellett a tengelytáji merevségre, mert a 29-es felállás bizony teker. Mindent mindenhová. Akkorák az erőkarjai. Ezekben a gépekben a QR15-ös átütő tengely ideális kompromisszum a kis tömeg és a merevség mezsgyéjén. Így még a 180-as első féktárcsa sem bizonyult kevésnek. Mindkét gép ilyen setup-pal jött, így itt nem volt különbség köztük. Egyaránt jól viselkedtek.

Anthem a QR15-ös "lábbal"

Anthem a QR15-ös “lábbal”

CTD Boostvalve rugóstag:

A két gép közül a Trance-ben volt ilyen, az Anthem-be a korábbi RP2-es tag volt, bár az idei modellekbe már itt is a CTD-s kerül. A legjelentősebb különbség a két tag között, hogy az RP2-nél van nyitott, azaz mindent kimozgó és Propedal, azaz erősen kompresszált állás, míg az új CTD-nél 3 állás van Climb (mászás) Trail (ösvény) és Descend (zúzás lefelé). Működési finomság terén mindkét tag azonos. A réginél két állásban szabályozzuk azt, amit az újnál 3 állásban. Szükség van-e a 3-ra? Szerintem nincs, de ezt majd a menettapasztalatoknál újra kivesézzük. Az új Anthem mindenestre már csak a 3 állású CTD-vel érhető el.

Trance CTD Boostvalve rugóstag

Trance CTD Boostvalve rugóstag

Direct PM konzol a vázon is:

Vééégre hogy eljutottunk idáig. Egyszerű beállítás, kis tömeg, nagy fékmerevség, ezáltal kis (160-as) tárcsával is vállalható fékerő, még a nagy kerék ellenére is. Végre nem kell adapterekkel szüttyögni, és a designnak is jót tett az új felállás. Szerencsére mindkét gép direct PM-es, így egyaránt frankó mindkettő.

 

Anthem és a direkt PM konzol

Anthem és a direkt PM konzol

Fluidform csövek:

Ugyanaz mint a Hydroform, csak más néven. Talán a Hydro-víz asszociáció kapcsán váltott nevet a Giant, mivel ezeket a csöveket nem vízzel, hanem nagy nyomású és forró olajjal „fújják fel” ilyen alakúra. Ebben a kategóriában, és gép osztályban ez egy bevált eljárás, mivel ilyen csőformákat nem igen lehet más módszerrel létrehozni. A két gép között csak 20 mm rugóút különbség van, de a csőszettjeik között elég nagy a különbség, leginkább a falvastagságok terén. Az Anthem jelentősen vékonyabb falú csövekből készült. A hatalmas csőátmérők miatt ez menet közben nem okoz instabilitási, vagy merevségi gondot, de megkocogtatva csöveket érezhető, hogy jelentősen kevesebb az anyag az Anthemben mint a Trance-ben. Éppen ezért az Anthemen nem is találunk belül vezetett kábeleket.

 

Trance fluidform csövek

Trance fluidform csövek

Belül vezetett kábelek:

Az Anthemnek nincs ilyen. Ezt én mondjuk nem kezeltem gondként, mivel mindkét gép kábelei jó helyen vannak vezetve, így gondot egyik sem okoz. A Trance-en az állítható nyeregcső kábele is egy belső csatornában fut, ami mondjuk hasznos, ha vállra kell venni a gépet. A váltó bowdenei az alsócsővön futnak, és kézzel meghúzogatva őket kicsit hülye hangot hallattak, de furcsa módon ebből menet közben semmit sem érzékeltem. Vagy azért mert úgy nem is csörgött, vagy azért mert olyan gyorsan mentem lefelé, hogy érkezésem sem volt ilyesmivel foglakozni, na meg a menetszél is elnyomja az esetleges zajokat. Az mondjuk kicsit furcsán mutat, hogy vannak belül vezetett bowdenek, de a fékcső olaj vezetéke mégis csak kint fut. Szerelési szempontból ez előnyös, csak így kicsit vegyes a kép.

Trance kábelvezetés

Trance kábelvezetés

Kormány szélesség:

Az Anthem 690 mm, míg a Trance 730 mm-el büszkélkedhet. Az 580-as „siklóváll stílushoz” szokott bicajosok számára már a 690-es is borzasztóan szélesnek tűnhet ránézésre, de ez csak a látszat. Ekkora kerék, és ilyen tengelytávok mellett bizony szükség van a stabil irányításra. 690 ide vagy oda, a 29-es kerékkel annyira gyorsan lehet nyomatni, hogy a 690-est első körben határozottan kevésnek éreztem, és alig tudtam vele bevenni a kanyarokat. A Trance 730-as kormánya sokkal-sokkal jobb választásnak tűnt ehhez a kerékmérethez és rugóúthoz.

Trance 730-as kormány

Trance 730-as kormány

29-es kerék:

Ezt hagytam direkt a végre, mert az egész gép kezelhetőségére ez van a legnagyobb hatással. Mindkét gép 29-es gurigákon gördül, azonos a teló tengely, és hátsó tengely kapcsolatuk is így hasonló működést várna tőlük az ember. Elvileg. A különbség oka, hogy a könnyebb Anthem-et Racing Ralph-al, míg a nehezebb Trance-et Nobby Nic-el szerelik gyárilag. Ez az egyetlen momentum radikálisan más működést eredményez. A RR igazából csak döngölt földes talajon érzi magát elemében. Az alacsony mintái nem kedvelik a kavicsos, murvás részeket. A 29-es kerék lefelé iszonyat gyors, de a kanyarok előtt idejében érdemes visszafogni a tempót, mert a RR nem egy kanyar király… A Nobby Nic alig valamivel nehezebb, de a jelentősen nagyobb bütykök miatt nagyságrendekkel jobban tart, főleg kanyarban. Szerintem egy ilyen 29-es kerékre a NN a minimum elvárás, és a jobb, kiegyenlítettebb választás. Sebesség vagy gyorsíthatóság terén a NN súly hátrányából nem éreztem szinte semmit, viszont a tapadási előnye jelentősen nagyobb volt a RR-nál. Nálam egyértelműen a Nobby a befutó, bár lehet, hogy a kisebb testtömegűeknek (én most 81 kg vagyok) a RR is elég tartást nyújt.

Trance 29"-es kerék és 180-as tárcsafék

Trance 29″-es kerék és 180-as tárcsafék

Menet közben:

Jöjjön a lényeg. Mindkét gép egy vadállat. Iszonyatosan lehet küldeni nekik. A nagyobb kerék könnyebb gördülése számomra feledtette a tömeg hátrányukat. Mászásnál legalábbis egyáltalán nem éreztem hátrányban magam. Mondjuk nem is az volt a célom, hogy egy adott emelkedőn minél hamarabb feljussak, inkább csak a technikás mászás élménye volt a mozgató rugó, és nem az idő. A 29-es kerék igazán a Single Trail ösvényeken van igazán elemében, ahol nagyobb sebességgel lehet velük csapatni a könnyebb gördülés, és a nagyobb lendület miatt.  Kicsit olyan amerikai izomautó feelingje volt az egésznek. Egyenesben, (és lejtőn) iszonyat gyors a gép, de kanyarodni ne kelljen, mert akkor gondban leszünk…

Anthem00

Fékezés terén a 180-160-as felállás a minimum egy ekkora kerék méret mellett. Nem volt gond a fékhatással, de azt azért érdemes szem előtt tartani, hogy nagyobb kerék átmérő nagyobb erőkaron keresztül jobban terheli a fékeket és a tárcsákat is, így ha eddig mondjuk 180-160-as felállással mentél 26-os kerékkel, akkor érdemes egyel nagyobb tárcsa méretet választani előre és hátra is, hogy nehogy a fék élettartam lássa kárát a nagyobb keréknek.

A lassú kanyarodásban a nagy kerék mellett a geometriának is kulcs szerepe van. Egy 29-es gép bizony hosszú. Baromi hosszú. Totális a nyerges vontató feeling. Hidd el, ha eddig a 425-ös láncvilla hosszhoz voltál szokva, akkor a 455 (Trance) és főleg az Anthem 465-ös láncvilla hossza bazi hosszú lesz. Míg egy 26-os montival simán meg lehet fordulni egy 2 méteres körön belül, ezekkel a gépekkel ez inkább 3 – 3,5 méter… Úgy gondolom, hogy nem vagyok egy ügyetlen bicajos, de bizony a 465 mm néha komoly meglepetéseket okozott a kanyarokban. Persze ehhez hozzá lehet szokni, és abban azért van logika, hogy nagyrészt egyenesen megyünk, hiszen ezek nem dual slalom gépek. Geometria terén egyébként nem teljesen világos, hogy miért hosszabb az Anthem láncvillája 10 mm-el a Trance-nél. Szükség nem igazán van erre a plusz 10 mm-re, mert a Trance-nek is elég nagy a sárférőhelye.

Trance00

Az Anthem a középcsapágyház magasság terén is jelentősen különbözik a Trance-től. Ez utóbbi 340 mm, míg az Anthem 325 mm. Azaz sokkal inkább bele ülünk a gépbe, mint rá. Az Anthem annyira hosszú, és mély, hogy mindenféle ugrásos Bunny Hopp manővert el lehet felejteni vele, főleg ha kicsi a testtömeged. Esélytelen vele ugrálni. Ilyen szempontból a Trance sokkal közelebb ált hozzám. A rövidebb láncvilla, és a magasabb középcsapágyház miatt sokkal jobban összhangban vannak a felfelé és lefelé tulajdonságai, mint az Anthem-nek. Ez utóbbi gyors, haladásra, agresszív mászásra van kihegyezve, ahol a rövidebb menetidő, és a nagyobb átlagsebesség a cél.

A Trance 400 grammos tömeg hátrányából személy szerint én semmit nem éreztem hátrányként. Kicsit nehezebb a külsője, de sokkal jobban tapad, amire szükség is van. A szélesebb kormánya is nehezebb pár grammal, de sokkal jobban irányítható, a váz is nehezebb, stabilabb, és a plusz 20 mm rugóút is teljesen más karakterisztikát eredményez. A Maestro rendszer eleve jó abban, hogy ha elöl a kis lánckerékre váltasz, akkor más irányból húzza a lánc a felfüggesztést, amire az kicsit bekeményedik. Ez kifejezetten hasznos a mászások során. A furcsa az egészben, hogy ez a Maestro hatás a 120 mm-t mozgó Trance esetében sokkal határozottabban érezhető volt, mint a 100-at mozgó Anthem esetében. A Trance ilyen szempontból is szimpatikusabb volt számomra.

Anthem felfüggesztés

Anthem felfüggesztés

A kétállású RP2-es tag, és a 3 állású CTD tag között használati szempontból alig van különbség. A Maestro felfüggesztés mindenféle tag hókusz-pókusz nélkül is nagyon jól működik, egy sima egyszerű levegős taggal is vállalható lenne. Az RP2 annyit tesz hozzá, hogy ha nagyon sietni kell, akkor érdemes bekapcsolni a Propedalt, így tényleg gyorsulni lehet, de főleg egyenletes talajviszonyok között. Ha igazán rázós és technikás a mászás, akkor viszont a nyitott állás a jobb, mert így könnyebben nyeli a talajegyenetlenségeket a gép, kevésbé akad fel a köveken. A CTD tag 3. köztes Trail állása marketing szempontból jó döntés, de valós szükségét én soha nem éreztem ezen a gépen. Single Trail közben is örültem, hogy mozog a gép, mint állat, és nem aggódtam azon, hogy túl sok a himbilimbi. A 120 mm-es út hossznál szerintem ennek még nincs akkora jelentőssége. 140-160 mm-es út mellett – pl. a Reign-nél – már bizonyára nagyobb szükség van a köztes Trail állásra is.

Az állítható nyeregcső:

A két gép között a leginkább markáns különbséget mégis az állítható nyeregcső okozta. Plusz 200-250 gramm többletet ad az össztömeg adat mérésénél, de azt hiszem, hogy ennek minden grammja megéri. A 29-es kerekű gépeket alapból ilyen nyeregcsővel kellene szerelni a nagy kerekek miatti „beleülős” érzés miatt. Gyakorlatilag folyamatosan használtam a menet közbeni állíthatóság miatt ezt a funkciót. A versenyzőknek nyilván többet jelent a tömeg nyereség, de az élmény bringásoknak határozottan nagyobb élményfaktor növelő az állíthatóság, mint a plusz 200 gramm.

Trance11

Az pedig a legjobb érzés, hogy ehhez nem kell leszállni a gépről, hanem akár menet közben is meg lehet ejteni a nyereg magasság állítást. Merevvázas gépeknél én sem vagyok híve a nyereg magasság állításnak, sőt még a nyereg gyorszár nélkül is elvagyok, de össztelós gépeknél, pláne ha azok 29-esek, ott bizony irdatlan nagy királyság tud lenni ez a funkció.

Ár szempontjából:

Én meglepődtem, amikor kiderült e két gép ára. Alapból pár százezerrel többre tippeltem volna őket. A műszaki tartalom / ár arány terén mindkét gép nagyon ott van a szeren, és indokolt az ár… A Trance 120.000-es hátrányból indul, de számomra egyértelműen ő a befutó. Pont azokban a dolgokban, és pont olyan mértékben jobb, vagy más, mint az Anthem, amelyek számomra fontosak, és mérvadóak. Tehát nálam az Anthem megkapja az „Ajánlott” plecsnit, míg a Trance már egy „Különösen ajánlott”-at érdemel.

A géphez kapcsolódik az Alpinbike jóvoltából egy speciális tesztelési szolgáltatás, melyről az a cikk elején olvashatsz.

Giant Anthem X29:

InfoBox:
Forgalmazó: Alpinbike
Származási hely: Tajvan
Ajánlott fogyasztói ár: 566 900 Ft
Váz garancia: 1 év
Alkatrész garancia: 1 év
Tesztelt bringa mérete: L

Váz: Giant Anthem X29  Maestro 4 (102 mm rugóút)
Vázanyag Aluxx SL Fluidform
Rugóstag: Fox Float RP2 Boostwalve 185 mm (35 mm út)
Villa: Fox Float Taper 29 QR15
Váltókarok: Sram X7 10seb.
Hátsó váltó: Sram X9 10 seb.
Első váltó: Sram X7 2×10 seb. Top Swing
Fék: Avid Elixir 5 hidraulikus tárcsafék 180/160 mm
Fékkar: Avid Elixir 5 hidraulikus tárcsafék
Lánckeréksor: Sram 11-36 fog 10 seb.
Hajtómű: Sram X7 GXP 2×10 175 mm / 39-26fog
Felnik: Giant P-XC2 32 lyuk
Első agy: Giant QR15 32 lyuk ipari csapágyas
Hátsó agy: Giant QR 135 mm, 32 lyuk ipari csapágyas
Küllők:  DT fekete rozsdamentes 2-1,8-2 mm
Küllőanyák: DT Alu
Kormány: Giant Connect SL 690 mm hossz / 31,8 mm kormánybefogó / 25 mm emelés
Kormánycsapágy: Giant Overdrive 1 1/8- 1.5” Taper
Kormányszár: Giant Connect SL 100 mm hossz / 31,8 mm befogó /  -8 fok / 2-4 csavaros
Középrész: Truvativ GXP Press Fitt (90 mm-es BB)
Külső gumik: Schwalbe Racing Ralph EVO 29 x 2.25 Tubeless ready, Pace Star,
Lánc: KMC X1Sram PC 1051
Nyereg: Fizik Tundra, mangán-acél üreges pálca 7 mm átmérő
Nyeregszár: Giant Connect 31,6 mm átmérő / 375 mm hossz alu
Markolat: Giant Lock-On
Pedál: –

Geometriai adatok: (Anthem)

Fejcső hossz: 104 mm
Fejcsőszög: 71 fok
Nyeregvázcső-szög: 73 fok (virtuális)
Felsőcső-hossz: 570 mm
Vízszintes felsőcső-hossz: 610 mm
Középcsapágyház-magasság: 325 mm
Nyeregvázcső-hossz: 490 mm
Tengelytáv: 1135 mm
Láncvilla-hossz: 465 mm
Tömeg: 12,8 kg (pedál nélkül)

bikemag_privattesztprogram_640x240px

Giant Trance:

InfoBox:
Forgalmazó: Alpinbike
Származási hely: Tajvan
Ajánlott fogyasztói ár: 699.900 Ft
Váz garancia: 1 év
Alkatrész garancia: 1 év
Tesztelt bringa mérete: L

Váz: Giant Trance Maestro 5 (127 mm rugóút)
Vázanyag Aluxx SL Fluidform , belül vezetett bowdenek
Rugóstag: Fox Float CTD 190 mm (38 mm út)
Villa: Fox Float Taper 29 QR15
Váltókarok: Sram X7 10seb.
Hátsó váltó: Sram X9 10 seb.
Első váltó: Sram X7 2×10 seb. Direct Mount
Fék: Avid Elixir 3 hidraulikus tárcsafék 180/160 mm
Fékkar: Avid Elixir 3 hidraulikus tárcsafék
Lánckeréksor: Sram 11-36 fog 10 seb.
Hajtómű: Truvativ GXP 2×10 175 mm / 38-24fog
Felnik: Giant P-XC2 32 lyuk
Első agy: Giant QR15 32 lyuk ipari csapágyas
Hátsó agy: Giant QR 135 mm, 32 lyuk ipari csapágyas
Küllők:  DT fekete rozsdamentes 2-1,8-2 mm
Küllőanyák: DT Alu
Kormány: Giant Connect SL 730 mm hossz / 31,8 mm kormánybefogó / 25 mm emelés
Kormánycsapágy: Giant Overdrive 1 1/8- 1.5” Taper
Kormányszár: Giant Connect SL 100 mm hossz / 31,8 mm befogó / -8 fok / 2-4 csavaros
Középrész: Truvativ GXP Press Fitt (90 mm-es BB)
Külső gumik: Schwalbe Nobby Nic EVO 29 x 2.25 Tubeless ready, Race Star, Snake Skin
Lánc: KMC X10
Nyereg: Giant, acél pálca 7 mm átmérő
Nyeregszár: Giant Contact Switch kormányról állítható, 31,6 mm átmérő / 390 mm hossz alu, 98 mm út
Markolat: Giant Lock-On
Pedál: –

Geometriai adatok: (Trance)

Fejcső hossz: 104 mm
Fejcsőszög: 69,5 fok
Nyeregvázcső-szög: 73 fok (virtuális)
Felsőcső-hossz: 560 mm
Vízszintes felsőcső-hossz: 605 mm
Középcsapágyház-magasság: 340 mm
Nyeregvázcső-hossz: 495 mm
Tengelytáv: 1155 mm
Láncvilla-hossz: 455 mm
Tömeg: 13,2 kg (pedál nélkül)

Szöveg: Ardó Tamás

Képek: Lcs

 

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo