fbpx

Ghost AMR 2976 kerékpárteszt: meggyőző…

Rég járt nálam tesztbicikli, így nagyon örültem a lehetőségnek, főleg, hogy egy igazi „ixtés” Am/Trail bringát kaptunk tesztre, a Ghost AMR 2976ot. A Ghost gépekkel amúgy is erősen szemeztem, amikor el kellett döntenem most télen, hogy milyen endurót vegyek, ugyanis a 650B-s Caguájuk erősen versenyben volt. Most legalább kipróbálhattam, hogy milyen rendszerről maradtam le.

A cég

Itthon még talán nem annyira ismert a márka, holott Németországban hatalmas sikereket értek már el, és sok nagy név használja a termékeiket. A céget egyébként 1993-ban alapította Klaus Möhwald egy társával. Szerény célt tűztek ki maguk elé: „abszolút csúcskategóriás bicikliket építeni”. És, ha azt nézzük, hogy Sabine Spitz Pekingből elhozott egy olimpiai aranyat, nyertek EB-t és VK-t is, míg DH vonalon Markus Klausmann 14-szeres német bajnok lett, míg Guido Tschugg 4X-ban állt rendszeresen a VK dobogón, akkor mondhatjuk, hogy elérték a céljukat, és ez még csak az első húsz év volt.

Ghost AMR 2976 kerékpárteszt

Ghost AMR 2976 kerékpárteszt

Természetesen a palettájukon nem csak versenygépek találhatóak, hanem országúti, túra, trekking, városi és elektromos gépek is. A 274 oldalas idei katalógusukban kereken 170 különböző modellt számoltam meg, amelyek közül a Bikestore kínálatában bármelyik elérhető, és a cég célként tűzte ki maga elé, hogy itthon is ismertebbé és népszerűbbé tegye ezt a márkát.

Ghost4

A váz

A gép legfontosabb eleme a két egyforma csövet nem nagyon tartalmazó váz. Itt aztán mindent találunk a szögletestől a hajlítottig, a kovácsolttól a hidroformáltig, ami persze nem baj, ha ettől javulnak a menettulajdonságok, vagy csökken a tömeg. Nem tudom mennyi amúgy a váz tömege, de már elég sok német tesztet olvastam a Ghostról, és a tömeg kategóriában mindig alul maradnak. De az látszik, hogy cserében erő és anyag van a vázban, ami az én szememben többet ér. Az első háromszög eleje azonban látszólag is túl van biztosítva: az alapvetően rombusz alakú és finoman hajlított alsó és felső cső 11 centiméter hosszan van egymáshoz hegesztve. Nem is volt gond a fejcső körüli merevséggel. A hátsó részen is vastag hegesztések találhatóak egy formás kis merevítéssel a nyeregcső alatt. A középrész egy kovácsolt nagy elem, amelybe 6,5 centi szélesen kapcsolódik az alsó cső. Egyébként ez az elem tartja a láncvillát is. A kerék mozgása miatt a nyeregvázcső hajlított. A váz legszebb eleme pedig a vízszintes helyzetű himba, amibe tűgörgőkön keresztül csatlakozik a tag. Ez pedig sokkal finomabb megindulást eredményez.

 

A Fox kar működése kicsit túlbonyolított, és a „kézre szabhatósága” is korlátozott.

A Fox kar működése kicsit túlbonyolított, és a „kézre szabhatósága” is korlátozott.

A mozgáshoz még fontos adalék a 2:1-es rugózási arány, azaz a tag 1 egységnyi mozgása 2 egységnyi mozgás a keréken, ami egy nagyon jó arány. Ez a gyakorlatban könnyű beállítást és finom mozgást jelent. A hátsó részen még ki kell emelnem a tengely elé helyezett forgáspontot (Horst Link, illetve FSR), ami nagyjából fékfüggetlenné teszi a hátsó kerék mozgását. A Ghost vázak ezeknek az extráknak és a további okos megoldásoknak hála minden tesztben elöl végeznek a kiváló és himbálózás mentes (Anti Squat) mozgás miatt.

Masszív csatlakozási felület a két nagy cső között.

Masszív csatlakozási felület a két nagy cső között.

Mozgás

A fenti tényt ezután a teszt után én is csak megerősíteni tudom. Sok általam ismert DH nyomon és komoly emelkedőn végigkergettem Budaörs, Budakeszi, Solymár és Hidegkút között aszfalton és terepen egyaránt, és ülő helyzetben tényleg nem pogózik, legalábbis kevésbé, mint a saját Specializedem. Kiállva tekeréskor már érezhetően, bár inkább csak a villa, így ott jól jön a Fox felfüggesztés 3 állású kapcsolhatósága. A CTD rendszer ugyanis ennyi lehetőséget kínál átmenetek nélkül: Climb, azaz mászás, ez nagyjából egy zárt, alig mozgó állás, Trail, ami egy köztes állás, és vízszintes, hullámzó, sima talajú terepen ideális, illetve Descend, azaz lejtőzés. Ez a teljesen nyílt, a teljes utat szabaddá tevő beállítás. Én az esetek 95%-ban ezt használtam.

Egyszerű, jó és szép, bár nem a legnagyobb a sárférőhely.

Egyszerű, jó és szép, bár nem a legnagyobb a sárférőhely.

A kapcsolhatóságra azonban még érdemes kitérni. A tag ugyanis a tag tetején állítható át a szokásos kis kék karral, míg a villa a kormányról vezérelhető. Az állító karja azonban legfeljebb akkor állhat kézre, ha leszedjük a Shimano váltókar kijelzőjét, bár akkor meg a fék fedelébe akad bele, ha a markolathoz közelebb akarjuk tolni. Szóval nagyjából mindig át kell fogni, ha állítani akarunk a karon, ami nagyon nem jó. Továbbá a visszakapcsolás nem megy egy mozdulattal, mint a zárás, hanem kétszer kell nyomni a „vissza” karon. Tehát az ergonómiában van még fejleszteni való. Itt jegyezném meg, hogy a kerékpáros ipar az agyonállíthatósággal kezd kicsit átesni a ló túloldalára. Láttam olyan gépet, amin a tag és a villa is állítható volt, ami a Fox rendszerével kapásból 4 kar mozgatását jelenti, ehhez van két fékkarunk, és két váltókarunk újabb négy kis karral. És, ha még állítható nyeregcsövünk is van, ami szerintem jóval hasznosabb dolog, mint a rugós rendszer ilyen szintű állíthatósága, akkor már összesen 11 kart kell mozgatnunk. Szóval mire mindent ideálisra állítunk, már akár fel is érhetünk az emelkedőn.

PM fékrögzítés, és Horst Link elv, de sajnos csak hagyományos, gyorszáras tengely.

PM fékrögzítés, és Horst Link elv, de sajnos csak hagyományos, gyorszáras tengely.

 

A két rendszer közül egyébként a tag teljesített jobban, mert a villa az alapvető Fox tüneteket produkálta: nem mozogta ki a teljes útját, bárhogy próbálkoztam (110 helyett 102 mm), illetve fölöslegesen sokat mozgott a döccenőkön, azaz túlságosan beül a nagyobb lelépéseknél. Ezt ráfújással lehet ellensúlyozni, de ez meg elvesz a mozgás finomságából. (Nem véletlen, hogy a versenyzőinek a kritikáját meghallgatva, nemrég új belső rendszerrel jelentkezett a cég, ami jövőre talán már minden modellben elérhető lesz.) Ugyanakkor a hátsó rész alapvetően feszes, így egy kis játszadozással meg lehet találni az ideális kompromisszumot. Ami még feltűnt, hogy a 92 kilós tömegemet és lefelé hajtós stílusomat már nem szerette annyira a 32 mm-s becsúszó és a 15 mm-es tengely a nagy kerékkel, így némileg csavarodott, de ebben a kategóriában elfogadható ennyi rugalmasság.

Masszív középrész

Masszív középrész

A 29-es rugós élmény

A 110/100 mm a nagy kerékkel párosítva elég vad tempót tett lehetővé. Már a városban érezhető volt, hogy könnyű tartani az alapvetően nagy tempót, de ez terepen vált igazán érezhetővé. Sokan szidják a 29-eseket, mondván, hogy lomhák, főleg, ha még mozognak is. Ez legfeljebb két esetben igaz: akkor, ha hirtelen (kis sebességről vagy álló helyzetből) akarunk gyorsítani, illetve, ha meredek mászáskor nagyon lelassulunk. Ilyenkor ugyanis erősen érezni, hogy nagyobb kereket kell megforgatnunk. A többi esetben csak előnye van a keréknek, ami szerintem erősen a nagyobb kerék felé billenti a mérleg nyelvét. Főleg, ha egy átlag felhasználót veszünk alapul. Egyszerűen nem ugyanúgy kell használni egy nagy kerekű gépet, mint egy 26-ost. Ki kell használni az erősségeit, hogy ellensúlyozzuk a gyengéit. Ezzel a Ghosttal a jó mozgása miatt olyan kanyarokat tudtam átvágni, amit eddig nem nagyon reszkíroztam meg. A nagyobb kerékkel ugyanis vállalható sok rézsűs, gyökeres kanyar is, így el tudtam menni szűkebben is, mint a kijárt nyom. Nagyon nagy tempót lehetett tartani vele hosszú elnyújtott kanyarokban, annak ellenére, hogy a gumik nem tapadás bajnokok. A legjobban viszont az tetszett, hogy csiki-csukis hullámzó terepen pumpálgatva is nagyon tartotta a sebességet. Állandó edzőtársammal egy sokszor bejárt szakaszon oda-vissza haladva mind a kétszer erősen meg tudtam lépni tőle, holott ott mindig azonos tempót szoktunk menni. Az utóbbi időben nagyon keveset ültem biciklin, így az erőnlétemre nem foghatom. Egyszerűen sokkal kisebb erőbefektetéssel tudtam mozogni, és a gyors irányíthatóság (meredek villaszög és alacsony középrész), meg a nagy kerék gördülékenysége gyorsabbá tett. Persze csak addig, amíg száraz volt a talaj. Mert eső után már nagyon kijött a gumik gyenge tapadása.

Okos kábelelevezetés

Okos kábelelevezetés

A tapadási előnyök felfelé is kijöttek. Az már ismert tény, hogy a technikás talajon a nagyobb kerék mindig jobban tapad, ahogy a rugós váz is, hiszen nem mereven megakad az akadályokban, hanem átrugózik rajtuk, azaz folyamatosabb a mozgás, és nekünk inkább a tekerésre kell összpontosítanunk, mint a tereptárgyak kerülgetésére. Ezek az előnyök felfelé és lefelé is azt jelentik, hogy kevesebb energiánkba kerül az adott szakasz leküzdése, azaz nem fáradunk el annyira, ami, mondjuk egy versenyen, értékes időt jelenthet.

Szokatlan, de hatékony megoldás

Szokatlan, de hatékony megoldás

Továbbfejlesztés

Ritka, hogy sikerül egy olyan gépet vennünk, amin semmit nem kell cserélnünk. Ennél a Ghostnál a pénzünkért elég jó alapot kapunk ahhoz, hogy már csak apró dolgokon kelljen alakítgatnunk. Ha enyém lenne ez a tesztbringa, akkor a legfontosabb csere a lánctányérokat érintené. Már legalább 3 éve csak 2 lánctányért, láncterelőt és idéntől már extra feszítésű váltót használok. Ezen a gépen 3 tányér van minden feszítés nélkül, így az elejétől nagyon zavaró volt a folyamatos csörömpölés. Minden általam eddig a témában olvasott teszt azt mondja, hogy a terelő, meg a váltófeszítés okozta csend akkor tűnik fel igazán, amikor visszaülünk egy hagyományos rendszerű gépre és megszűnik. Nos, igaza van minden ilyen tesztnek. A 42-es tányér szerintem eleve nagyon nagy egy 29-es gépen. Kipróbáltam a Budakeszi úton lefelé, és nagyjából csak ott bírtam kitekerni, de olyan tempónál, hogy ott már nem nagyon mer tekerni az ember. Szóval egy 2 tányéros rendszer egy 36-os nagy tányérral bőven elég lenne, és belülre mehetne egy 22-es a 24-es helyett. Persze versenyzőknek mehet egy bikább áttétel. Az XT fékben pedig hűtőbordás betétet használnék, mert azzal a saját változataim erősebbnek tűntek.

Engem annyira meggyőzött, hogy én biztos, hogy nem veszek többet magamnak 26-os kerekű biciklit.

Engem annyira meggyőzött, hogy én biztos, hogy nem veszek többet magamnak 26-os kerekű biciklit.

Akkor most jó ez a gép? Igen, nagyon. Engem annyira meggyőzött, hogy én biztos, hogy nem veszek többet magamnak 26-os kerekű biciklit. Aki hajlandó egy kis kényelemért, meg a nagyon nagy, de biztonságos tempóért egy kis plusz súlyt cipelni, annak szintén csak javasolni tudom ezt a gépet.

Szerző: KGÁdám

Fotó: KGÁdám és Kovács-Gombos Gábor

 

Ghost AMR 2976 – infobox:

Forgalmazó: www.bikestore24.hu

Származási hely: Németország

Vázméret: 40, 44, 48, 52, 56 cm, tesztelt: 48cm

Vázgarancia: 5 év

Fogyasztói ár: 849.000 Ft (az ár a napi euró-forint árfolyam függvényében változik)

 

Geometriai adatok:

Fejcsőszög: 69,5 fok

Nyeregvázcső-szög: 74 fok

Felsőcső-hossz: 578 mm

Vízszintes felsőcső-hossz: 610 mm

Fejcsőhossz: 120 mm

Középcsapágyház-magasság: 323 mm

Nyeregvázcső-hossz: 480 mm

Tengelytáv: 1133 mm

Láncvilla-hossz: 440 mm

Tömeg: 12,6 kg (pedál nélkül, gyári adat)

 

Alkatrészek:

Váz: AMR 29 Actinum DB SCL

Rugóstag: Fox Float CTD Boost Valve, 190 mm szemtávolság, állítható csillapítás és 3 állású kompresszió, levegő ráfújás

Villa: Fox 32F 29 CTD Remote, 110 mm, kúpos (tapered), levegős, állítható csillapítás és 3 állású kompresszió, 15 mm-es átütőtengely

Hátsóváltó: Shimano XT Shadow

Elsőváltó: Shimano XT

Váltókar: Shimano XT rapidfire plus

Fogaskeréksor: Shimano XT, 11-36

Hajtókar: Shimano XT, 24-32-42 t

Középcsapágy: Shimano Pressfit BB

Fékek: Shimano XT, 180 mm / 180 mm tárcsák (centerlock)

Agyak: Shimano XT centerlock, 32 lyuk (15 mm-es első)

Küllők: DT Swiss 1,8 mm

Felnik: Alex FD19 disc, 32 lyuk

Gumik: Schwalbe Rocket Ron 2.25 Evolution

Kormánycsapágy: Ritchey Tapered, félintegrált

Stucni: GHOST light AS-029, 6 csavaros, alu, 100 mm, 31,8 mm

Kormány: Ghost Flat Lite, 700 mm, 31,8 mm

Nyereg: Selle Royal Seta

Nyeregcső: Ghost SL SP 717, 31.6, 350 mm

Hozzászólások

Írd ide a hozzászólásod:

Leave a reply

Kerékpár magazin - Bikemag.hu - Hírek, tesztek, versenyek
Logo