Lengyelország nem csak a nemzetközi olimpiai-krossz pályákon erősített be az elmúlt években, de a Kross révén egy dinamikusan fejlődő kerékpárgyárra is büszkék lehetnek. November folyamán a csúcs mountain bike-jukat, a Kross Level A+ kerékpárt volt szerencsénk tesztelni.
A Kross 2012-es merevfarú mountain bike palettája remekül áttekinthető, tíz „Level” modell, az A+-tól az A10-en át lefelé az A2-ig különböző szintű vázzal és felszereltséggel, kicsit eltérő geometriákkal. Árban is a tízes a bűvös szám, a tesztelt kerékpár több mint tízszeres áron vihető haza, mint a vékonyan százezer Forint fölé taksált belépő mountain bike, a Level A2.
Kross Level A+ kerékpárteszt
Váz:
Főszereplőnk, a Level A+ az egyetlen a merev karbon XC-kerékpárok között, melynek váza a gyártó által Carbon SL névre hallgató karbonszövetből készül, ami egy merevebb és a rezgéseket jobban elnyelő tulajdonságokkal bír a hagyományos szénszálas anyagnál. A gyakorlatban ezek közül a merevet éreztem igazán, olyannyira, hogy a már megismert csúcs karbonvázak között talán még ridegnek is nevezném. Az biztos, hogy erő nem vész el a pedálozás közben egy csepp sem, cserében köves, rázósabb terepen többet kell dolgozni a bringával.
Kross Level A+ kerékpárteszt
A váz karakterisztikájához nagyban hozzájárul a kimondottan robosztus középrész a Shimano PressFit középrésszel, még nekem, a merevebb országútikhoz szokott sprinter alkatú ridernek is meglepően harapós érzést nyújtott gyorsításkor. Pedálterheléssel szemben tehát sziklaszilárdan merev a Kross Level A+, s ugyanez elmondható a kormányzásról, a kategóriájában egyre inkább sztenderdnek számító „tapered” villanyak és fejcső megingathatatlan egységet képez a vázzal, a kormányzás halálpontos. (Mellékesen jegyzem meg, hogy idén több 1,1/8”-1,5”-os villanyakkal készülő bringát próbáltam, köztük van egy új saját szerzemény is, és terep-használatra új high-end kerékpárok közül csak ilyet választanék már.)
Kross Level A+ kerékpárteszt
A váz további jellemzői közé tartozik a „directmount” féknyereg rögzítés, valamint az alsócsőben belül vezetett váltóbowdenek. Utóbbiak kivezetése azért hagyott bennem kérdést, sárban ugyanis éppen azon a ponton kapja a legnagyobb adag trutyit a cső, ahol előbukkannak. Sajnos sárban nem teszteltem, de elképzelésem szerint a váltásokkal könnyen bekerülhet a szennyeződés a nem kívánt helyre, nehezítve esetleg a bowdenek finom mozgását.
Kross Level A+ kerékpárteszt
Majd elfeledkeztem a designról, a Kross Level A+ festéséről az jut eszembe, hogy talán így néz ki az, ami nagyjából mindenkinek tetszik, ellenben hiányzik belőle kicsit valami egyéni, de ez legyen a legkisebb gond. A fő motívumok egyébként ugyanazok a teljes merevfarú modellválasztékban, csak a színek változnak.
Kross Level A+ kerékpárteszt
A festés minőségéről szintén érdemes szót ejteni, mert jó és tartósnak tűnik, a kövek felpattogása nem hagyott nyomot. Sőt, a láncvillán sikerült „véletlenül” egy külön tesztet végezni, ugyanis a láncvillavédőt sikerült még a fotózáskor lent felejtenem, és ez mindig csak terepen jutott újra és újra eszembe. A vázhoz ütődő lánc itt sem okozott látványos rombolást a pár hét alatt. A Kross gyár egyébként Európa egyik legkorszerűbb, legnagyobb saját festőüzemével rendelkezik Lengyelországban.
Kross Level A+ kerékpárteszt
Geometriája nem tér el különösebben a szokásos versenyzős paraméterektől, ami nekem feltűnt és tetszett, az alacsony középtengely. Személy szerint – az országútis gyökerek lévén – jobban kedvelem a kimondottan hosszú vázakat, a Level A+ ebből a szempontból átlagos a maga 595 mm-es vízszintes felsőcsőhosszával. A homlokcső inkább az amerikai stílushoz passzol, mint az alacsonyabb, „mászósabb” európaihoz. Összességében az arany középutat adta a bringa, a geometria szempontjából semmilyen negatívummal, furcsasággal nem szolgált a teszt során.
Kross Level A+ kerékpárteszt
Felszereltség:
Sok okos dolgot – főleg kritikát – az alkatrészekkel kapcsolatban nem fogok írni… Jók. Az XTR szett és az Easton kerekek valamint kiegészítők magukért beszélnek. Bár én jobban preferálom a duplatányéros hajtóművet, de ez ízlés dolga.
Kross Level A+ kerékpárteszt
Az Easton kompozit szerkezetű felnivel készülő kerekek remekül vizsgáztak, olyan „mavicosan” merevek. Ezen a szinten ez elvárható is, de emellett kimondottan könnyűek, s ami nekem fontos, tubeless kompatibilisek, tehát belső nélkül is használhatóak alacsony nyomáson, 2 bar alatt is, felütéses defekt különösebb kockázata nélkül. Az őszi hónapokban, amikor nem tudjuk, mi rejtőzik az avar alatt, ez a tulajdonság duplán felértékelődik. Ilyenkor a Schwalbe Rocket Ron külsők sem bizonyultak túl rücskösnek, száraz időben én szerényebb mintázatú külsőt választanék.
Kross Level A+ kerékpárteszt
Persze ne feletkezzünk meg arról sem, hogy az Easton kerekek szépek, a vörös agyak és a matt, magas felnik bármilyen bringa kinézetét feldobják. Szintén az Easton EC90 SL sorozatból való a karbon kormány, kormányszár és nyeregcső is, s nagyban hozzájárulnak a Kross Level A+ 9 kiló körüli súlyához.
Kross Level A+ kerékpárteszt
A Magura Durin Race 100 millimétert mozgó villa érdekes pont, az a bajom vele, hogy a nulla fok közeli hidegben tudom, nem nyújtotta tudásának 100%-át, ezért felesleges lenne most fals tapasztalatokkal traktálnom bárkit is. Csavarodás szempontjából nem volt gond vele, egy XC-gépbe megfelelő, és a levegőt sem kellett utána fújni a teszt alatt. Ja, egy apró érdekesség, a kormányról vezérelhető lockout a villavállon található tekerővel is vezérelhető, személy szerint le is kapnám a kormányra szerelt kart, mert az viszont a legócskább ilyen szerkezet, amivel hosszú idő óta dolgom volt, mind a blokkolás, mind a kioldás szempontjából.
Kross Level A+ kerékpárteszt
A filigrán Magura fékek megint csak tökéletesek egy XC-versenygépre, így, az elöl-hátul 160-as tárcsákkal. Könnyűek, jól adagolhatóak, és a karbon fékkar nem veszi át a nulla fokos külső hőmérsékletet… A fékteljesítmény csak egyszer esett vissza (biztos sokan ismerik a helyet, ezért jó viszonyítási alap), a Hárs-hegy északi lejtőjén. Nekem ez nedvesebb állapotban már túl technikás, meredek, lejjebb pedig túl nagy kövek és leléptetések vannak ahhoz, hogy eleresszem a bringát, és folyamatosan húzott fékeknél egy idő után csökkent a fékhatás. Normál XC-használat során azonban ritka az ilyen szituáció. Jó a tárcsák minősége is, a teszt során zéró deformáció, zéró ciripelés, nem kellett állítgatni.
Kross Level A+ kerékpárteszt
Végszóként:
Az egész teszt során hiba nélkül dolgozott a Level A+, önmagában ez sokat elmond róla, nagyon könnyű gép, és amit még kiemelnék, hogy nagyon agresszívan merev. Kellemes emlék az Easton kerékszett is. Különösebb negatívumról pedig nem tudok beszámolni. Egy XC-versenygéppel van dolgunk, méltó felszereltséggel, méltó áron.
Pozitívumok:
+ felszereltség
+ kerekek
+ súly
Negatívumok:
– pattogósan merev hátsó háromszög
– nyeregcső-ülőcső illeszkedés (becsúszik)
– bowden-kivezetés az alsócsövön
InfoBox:
Forgalmazó: Biking Kft. – KROSS Kerékpár (www.kross.hu)
A kerékpár a gyártó honlapján ide kattintva érhető el.
A kerékpár a forgalmazó honlapján ide kattintva érhető el.
Származási hely: Lengyelország
Vázgarancia: 3év
Vázméretek: 17,5”; 19” (tesztelt); 20”
Alkatrész-garancia: 1 év
Ajánlott fogyasztói ár: 1.394.800 Ft
Váz: Carbon SL
Villa: Magura Durin Race 100 (100 mm Remote Lockout)
Első váltó: Shimano XTR M981
Hátsó váltó: Shimano XTR M980
Váltókar: Shimano XTR M980
Fékek: Magura MT8 160/160
Fékkar: Magura MT8 karbon
Hajtómű: Shimano XTR M980 42/32/24
Középcsapágy: Shimano Pressfit BB92
Lánc: Shimano XTR M980
Lánckeréksor: Shimano XTR M980 11-34
Kerekek: Easton EC90 XC UST-kompatibilis
Külsők: Schwalbe Rocket Ron Evo 2,1
Kormány: Easton EC90 SL karbon
Kormányszár: Easton EC90 SL karbon
Kormánycsapágy: VP félintegrált
Nyeregcső: Easton EC90 SL karbon
Nyereg: Fizik Tundra 2
Markolat: Kross bilincses
Pedál: Shimano XTR M980
Geometriai adatok:
Fejcsőszög: 70 fok
Nyeregvázcső-szög: 73 fok
Nyeregvázcső-hossz: 490 mm
Vízszintes felsőcsőhossz: 595 mm
Tengelytáv: 1080 mm
Láncvillahossz: 425 mm
Szöveg és fotók: Takács Tamás
Hozzászólások
Szép a bringa, de a gyártó még nem olyan kiforrott, mint mondjuk a Ktm. De idővel ők is jók lesznek…
Nekem tettszik.Szerintem a mérnökök jobban tudják ezeket a bowdenvezető dolgokat, de tényleg nem a leg praktikusabb, példa:a sárral szemben.
nekem van több,mint egy éve egy Kross A8 vázam. Kapott hideget, meleget . Egyszerűen kiváló váz. Nagyon meg vagyok elégedve vele. Ha lesz eladó 18 -as méretű , nagy valószínűséggel rácsapok egy másik vázra is.Szerintem kiváló konstrukció, csak ajánlani tudom.
Üdv
Kisrozi
az alul vezetett bovdenezés divatjához
nekem egy ’94-ben készült GT vázam van, és azon is alul megy a bovdenezés (tehát jó régi divat ez már), használom tlen nyáron a bringát, de amiatt még sosem ragadt be a váltó…..
Takács Tamás
“nyeregcsővel kapcsolatban: nem is szabad kérdésnek lenni, hogy a karbon nyeregcsőre karbonzsírt kell kenni, sajnos a probléma így is fennáll, még a meghúzási nyomatékot túllépve is. Hiába a tizedes pontosság, nyeregcső és nyeregcső között van különbség, a teszben ilyet nem illik leírni”
mármint nem szabad leírni, hogy a karbpon nyeregcsővel problma van? hogy így vletlenül se gondolkodjon el rajta senki, hogy kell-e nekem karbon nyeregcső a sima alu helyett? vagy mégis mi okból kéne elhallgatni a tényeket?
neeem… csak a halmozott mondatrészek negatív csatolása szülte ezt a feltételezést, mindig a csatolás a lényeg;-)
“a teszben ilyet nem illik leírni, de saját, kicsit szorosabban illeszkedő FSA nyeregcsövemmel megoldódott a probléma.”
vagyis kerékpárteszt során nem szokás saját alkatrészekre cserélni bizonyos alkatrészeket (persze van olyan teszt is, amikor ez belefér, sőt, érdekes hozzáadott információ, de ez nem az a teszt).
Amúgy karbonvázba én tennék alu és karbon nyeregcsövet is, aluvázba viszont a rezonancia miatt csak karbont (nyilván most nem alsó/közép kategóriáról beszélünk)
Szerintem meg 10 emberből 7 azt mondja, hogy nem kell nagy tudás ahhoz hogy bringát gyártson az ember, mert katalógusból lerendeli a maga 5000 darabját, aztán felfestik a márkanevet, meg telipakolják ismert, neves alkatrésszel( shimano, mgura, easton) , kérdezem én!!!!! akkor minek akarnak egy nevesebb márkát választani, ami lényegesen drágább és ugyanez, csak más van ráírva….van rá 3 év garancia erre is… Szerintem bolond aki azt nézi hogy mi van ráírva!szerintem ez szép is meg jó is… Örülök, hogy van egy márka ami nem kér el plusz 15-20%-ot azért mert felírja a nevét a biciklire….
Szia!
Azért az az állítás, hogy katalógusból lerendelnek több ezer darab vázat, és aztán felmatricázzák, felszerelik minden jóval, nem feltétlenül állja meg a helyét. Biztos, van ilyen cég is, de a komolyabb cégek rendelkeznek saját tervező részleggel, vagy megbíznak egy külső céget, amely a cég saját elvárásainak megfelelően tervezi meg a bringákat. És ha a megbízó úgy ítéli meg, hogy változtatni kell valamin, akkor a megbízott tervező cég módosít rajta. Szerintem a Kross is maga tervezi meg a bringáit, ezután küldi el a terveket a gyártónak, és nem csak simán lerendeli Távol-Keletről, ahogy általában az emberek gondolni szokták. De a katalógusból történő termékminták kiválasztásánál is általában az szokott történni, hogyha a megrendelő a tesztalanyokon változtatni kíván, azt a gyártó cég megteszi, függetlenül attól, hogy távol-keleti-e vagy sem az adott cég.
Üdv.:
Krisztián
Az alsó bowdenezés az divat. Mint az 1 1/2 fejcső. Sajnos a kerékpárgyártásba is betört a hülyeség, mint megannyi más szférába. Nekem volt anno level bringám egy erős középkategória. Az elég szánalmas egy geometriát nyújtott. Amolyan se nem mászó se nem lefelé jó. De parázni lehetett rajta, hogy élve leérsz-e a dombon. Érdekes megoldásokat használta a tervező fiúk. Ahol könnyűnek kellett volna lennie ott nehéz volt, ahol még kellett volna merevítés ott nem volt. Meg tettek rá egy olyan hosszú stucnit, hogy mindenki a cserével kezdte mert feküdtek a bringán. Lehet, hogy egy pár év múlva értelmes bringákat gyártanak, de most még van mit tanulni. Szerintem.
Igen, emlékszem rád.
Te voltál az, aki rossz méretű vázat vett, és abból vontad le a következtetéseit:
http://forum.bikemag.hu/kerekparmarkak-24/kross-3332/index17.html#post981516
Ismerős volt a stílusod….
igen 178 cm-het 18 as váz kell. Csak a vázat le is kell tudni gyártani.
bowdenvezetéssel kapcsolatban: azzal értek egyet, hogy ha van olyan része a rendszernek, ahol a sár beeheti magát, az beeszi magát (legfeljebb az esélyek mások). Persze lehet különböző ideológiákat gyártani, lehet valakinek szerencséje, lehet szerencsétlen. Személy szerint, amikor szinte az egész szezon saras volt, teljesen zárt bowdenezést használtam, és ezt sokan választják profi szinten is XCO vagy cyclocross szakágakban.
nyeregcsővel kapcsolatban: nem is szabad kérdésnek lenni, hogy a karbon nyeregcsőre karbonzsírt kell kenni, sajnos a probléma így is fennáll, még a meghúzási nyomatékot túllépve is. Hiába a tizedes pontosság, nyeregcső és nyeregcső között van különbség, a teszben ilyet nem illik leírni, de saját, kicsit szorosabban illeszkedő FSA nyeregcsövemmel megoldódott a probléma.
…hát igen a carbon az carbon…még, ha sablon is van hozzá akkor is…Bontranger xXx Light nyeregszárral járt így egy ismerős a Trek 8500-as vázában…31.6 helyett 31.5 a mérete…de ő nem merte meghúzni…csak nézet mint Rozi a moziban, hogy miért nem annyi az annyi…és tény a carbon alapanyag érzékenyebb erre és a gyártástechnológia is veszít szerintem a pontosságából, mikor tömegtermelésről van szó.
üdv! ez a váltópapucs integrálás ttui jo dolog? mert én már láttam pár eltört/elhajlott váltópapucsotbeaadt ágaktól… aztán ha itt valami megrángatja erősebben a váltót akkor hajlik/törik a váz.. emiatt én tuti nem venném meg.. ja meg amiatt, hogy 2011 végén még nincs elöl-hátul átütőtengely egy milla feletti gépen.. ez a rész nevetséges. mint ahogy az is, hogy nincs megerősítve a hátsó féknél a váz(lánc- és támvilla összekötve a felső csavarnál) . én eddig 2 vázat törtem el hátsó fékkel, igaz az egyik nagyon régi volt, a másikat meg kicserélték gariba, azt mondták hogy “ők még nem találkoztak ilyennel” mondom fél éven belül ez a második ilyen esetem.. aztán egy olyan vázat hoztam el helyette ami kicsit erősebb ott hátul, hosszabb a támvilla hegesztése, az egyelőre bírja. de ha egyszer valami nagy kő megfogja ahátsó kereket fékezés közben tuti ez se fogja kibítni…
Ezen a gépen javarészt rejtetten futnak a bowdenek az alsócsőbe rejtve, viszont a középcsapágy előtt kibújnak, és egy tök hagyományos bowdenvezetőn keresztül mennek tovább. Hogy ez miért jó? Sokan szépen megoldották ezt a dolgot. (a bowden csak a papucsnál bújik elő).
A fenti észrevétel az alulvezetett bowdenről akkor állná meg a helyét, ha a sár vízszerűen folyós lenne, de sajnos ragacsos a szemét, úgyhogy a mozgó bowdennel beeszi magát minden környező bowdenházba. Ez tapasztalat. A váz legmocskosabb része az alsócső alja. Én is egyelőre a felsőcső tetején, vagy értelmes módon végig rejtve vezetett bowdenelvezetést favorizálom.
A Kross bringái nagyon ütősen néznek ki. Érdemes megnézni az aluvázas Level A8-at is. Szerintem eszméletlen jól néz ki.
http://www.kross.hu/kerekparok/kross-level-a8.html
a kisebb gyartok mennyit adhatnak el egy ilyen nagyerteku bringabol? ha ennyiert veszek bringat, akkor biztos vmi nevesebbet valasztok.
Marketing kérdése. Magyarország, ahogy én látom, nem kiemelt piaca a Kross-nak. Még is azt gondolom, hogy egy komoly márkáról van szó, ha egy Kross-t látok.
Cáfolj meg, ha tévedek!
A negatívumok második pontja: ” – nyeregcső-ülőcső illeszkedés (becsúszik)”
több kérdést vet fel mint a sár…
…talán csak egy kis “karbon zsír” és a probléma megoldva.
Nagyon szép gép, de egy valamit még mindig nem értek: miért gyártanak montit, főleg merevfarú montit alsőcsövön vezetett bowdennel? Véleményem szerint a felsőcsövön ésszerűbb lenne elvezetni a kábelezést. Most pedig szinte divat lett, hogy a csúcsgépeknél a bowden alul fut. Elképzelhető, hogy így könnyebb egy kicsit a váltás, mivel kevésbé hajlik a kábel? Vagy mi lehet ennek az oka szerintetek? Lehet, hogy ez csak az én hülyeségem, de mindig is úgy választottam vázat, hogy felül vezethessem a bowdeneket. Épp ezért választottam pl a Konát a Marin helyett annak idején…
Én személy szerint azért tartom jobbnak az alul vezetett bowdenek, mert így a bowdenezés legmélyebb pontja a középcsapágyház alján lévő műanyag vezető, csak oda tud beragadni a sár, egyébként a trutyi nagy része lefolyik.
Míg ezzel ellentétben a felül vezetett bowdenezésnél a kosz be tud folyni a bowdenházakba is – főleg a legutolsó, a hátsó váltónál lévő bowdenházba – , abban meg is ragad a sár, ezáltal gyorsan és jelentősen csökkentve a bowden szabad mozgását…
Ez persze szubjektív vélemény…
…ezzel szemben az egyik régebbi Konán csak az elsőváltó bowdenje fut alul. Szóval ízlések és pofonok.