Gondolatok a kerékpáros üléspozíció optimalizálásáról

Egyszer egy könyvben ezt olvastam: „A kerékpárt kell a kerékpároshoz igazítani, és nem a kerékpárost a kerékpárhoz”. – Az alábbiakban Szöllőssy István (CSC) gondolatait olvashatjuk az üléspozíció optimalizálásáról. A Cycling Sport Center szakembere a Port.hu Bringaexpón a Bikemag standján olvasóinkat is segíti majd a hatékony beállítás megállapításában, személyre szabott beállítással, videó segítségével – erről részletek hamarosan!

Ebben bizony nagy igazság van. Ez az egész rólad szól! Hiszen ahogy a pulzustartományai is mindenkinek eltérőek és egyedik, nincs két egyforma kerékpáros, már csak a kerékpárjuk miatt sem. Nem hiszek abban, hogy egy programba beírt testméretek elegendőek ahhoz, hogy megállapítsd, milyen pozícióban ülj a kerékpárodon. De ezt könnyebb mondani, mint jól csinálni! Nehéz megtalálni a harmóniát, az egyensúlyt a gép és a test között. Sajnos erre a legtöbb kerékpáros nem fordít kellő figyelmet, esetleg nincs is róla tudomásuk, hogy rossz testtartással, nem megfelelő pozícióban ülnek a nyeregben. Ami kezdetben csak kényelmetlen, az lehet kis idővel már fájdalom forrásává válik! Nagyon sok esetben pár centiméteres (milliméteres) eltérés a nyereg vagy a stopli helyzetén jelentős javulást hozhat, elmúlnak a fájdalmak, a kellemetlen érzések, és még hatékonyabbnak is érezzük a pedálozást.

Bikemag.hu: Gondolatok a kerékpáros üléspozíció optimalizálásáról

Egy profi üléspozíció optimalizálás nem csak a teljesítményleadáson tud javítani, hanem adott esetben az aerodinamikán is, vagy megelőzhetők a helytelen pozícióból fakadó ízületi kopások, sérülések. Hiába a csúcstechnika, ami a vázat és az alkatrészeket illeti, ha az erőátvitel nem elég hatékony.

Amióta kerékpárosok üléspozíció beállításával foglalkozom, számos olyan esettel találkoztam, amelyeket ha nem korrigálunk, később biztosan sérüléshez vezettek volna. Egy példa: a megfelelő nyeregmagasság az egyik legfontosabb paraméter. Ezen múlik, mennyi erőt tudsz leadni. Számos esetben a térd- vagy csípő fájdalomnak is ez az okozója.

Manapság a bűvös szó a hatékonyság!

Erre egy példa a profik világából: a csapatok sorra jelentek meg a szélcsatornákban – már aki ezt megengedhette magának – és kezdetben mérnökök segítségével hozták létre a legáramvonalasabb üléspozíciót. Akkor úgy tűnt, ez megoldást nyújt a másodpercek lefaragásának kérdésében. Eltelt pár év, és egy biomechanikus elkezdte más szemszögből vizsgálni az üléspozíciót, míg végül rájött, hogy a legtöbb profi igaz, hogy aerodinamikusabban ült a kerékpáron, de – mivel a kerékpárost állították a kerékpárhoz – az átlag teljesítményleadásuk csökkent.

Az interneten számos képletet, metódust találhatsz arról, hogy miként állapítsd meg a helyes vázméretet, nyereg magasságot, stb. Már sokszor kifejtettem, én nem hiszek a mindenkire rászabható képletekben! Ami mérhető, azt mérni kell, nem táblázatokból kikövetkeztetni. Greg LeMond találta ki (1980 körül) pl. ezt az egyszerű, a nyereg magasságának beállítására vonatkozó számítást, ami azóta LeMond formulaként vonult be a köztudatba. A lényeg, hogy a belső lábhosszt lemérve, és ezt az értéket megszorozva 0.883-al elvileg megkapod a helyes nyereg magasságot. Hasonló számításokat végzett 1967-ben Hamley & Thomas, akik szintén a belső lábhosszt mérték, és arra a következtetésre jutottak, hogy a kapott érték 109%-a az ideális magasság. Ha ez ilyen egyszerű lenne…! De mindenképpen jó kiindulás pont. A neten még sok ilyen konvencionális elméletet, tanácsot találhatsz, amiket érdemes fenntartással kezelni és személyre szabottan alkalmazni.

Bikemag.hu: Gondolatok a kerékpáros üléspozíció optimalizálásáról

Ha üléspozíció beállításról beszélünk, akkor meg kell vizsgálnunk a két „irányzatot”: statikus és dinamikus beállítást. A statikus beállítás – ahogy a nevében is benne van – a kerékpárost a nyeregben statikusan kezeli, vagyis nagyrészt a képletek segítségével határozza meg a nyereg magasságot, nyereg előre/hátra nyúlást, kormányszár szögét, stb.

A statikus beállítás az üléspozíció optimalizálás előszobája. Szinte csak számításokból, sokaknak bevált módszerekből áll. Nézzünk meg ezek közül párat a teljesség igénye nélkül:

Vázméret: átlépési magasság néven is hallhattad már. Az elmélet lényege, hogy ha a kerékpáron átlépsz, a kerékpáros nadrág hozzá ér-e a vázhoz. Semmiképpen nem jó, ha igen, az baleset veszélyes! Viszont azt, hogy hány centiméternek kell lennie, már igen nehéz megmondani. A tradicionális elmélet szerint a belső lábhosszt kell lemérni, majd megszorozni 0.57-el (montiknál 0.66-al), és a kapott értéket átszámolva collba megkapod az ideális vázméretet. Ez az elmélet több ponton is sántít, főleg, ha a mai modern döntött felső csövű (sloping) vázakat nézzük, nem is beszélve a kerék méretéről.
Kormány-nyereg távolság: a nyereg orrához támasztva a könyököd, és ebben a pozícióban a kinyújtott ujjaknak kis híján el kell érniük a kormányt, illetve maximum a másik kezünk 4 ujja férjen még közé.
Nyereg magasság: a hajtókar alsó (6 óra) állásában a sarkunkat a pedálra helyezve megfelelő nyereg magasságnál majdnem ki tudjuk nyújtani a lábunkat.
Hajtókar hossz: A belső lábhosszt lemérve ki lehet számítani a megfelelő hajtókar hosszt (78 cm alatt 170 mm-es hajtókar, 78-83 cm között 172.5 mm-es, stb).
Stopli beállítás: A stoplik helyzete tükörképe legyen egymásnak.
Kormány pozíció (kormányszár hossz): a nyeregben ülve, a kormányt alsó fogásban fogva a kormánynak pont el kell takarnia az első agyat.

Bikemag.hu: Gondolatok a kerékpáros üléspozíció optimalizálásáról

Andrew L. Pruitt (az egyik legnagyobb név a szakmában) azt mondta, hogy ha a kerékpáros előre hajolva nem tudja megérinteni a lábujját, akkor egyik statikus módszer sem fog működni az ő esetében! Én úgy tapasztaltam sokan vannak így ezzel…

Ha egy szinttel feljebb lépünk, akkor eljutunk a dinamikus beállításokhoz, melyek már a kerékpárost mozgás közben vizsgálják, nem is beszélve a kórtörténetet, antropometriai eltéréseket, hajlékonyságot. Ez már jóval több egyszerű képletek alkalmazásánál, szaktudást és anatómiai ismereteket igénylő módszer. Nem arról van szó, hogy a betáplált adatok alapján a gép kidobja, mit, hány milliméterre állíts be.

Alapvetően három csoportra osztanám őket:

I.a kerékpárost a saját kerékpárján vizsgálja mozgás közben, a beállítást végző csupán a szemére hagyatkozik;
II.szintén saját kerékpáron történik a beállítás, de alkalmaznak biomechanikai szoftvereket, és nagy sebességű (500 fps vagy a feletti) kamerát is a mozgás elemzéséhez;
III.a beállítás egy olyan gépen történik, amin teljesen utánozni lehet a kerékpáron felvett pozíciót, és jobb esetben hajtás közben (elektromosan) gombnyomásra állítódik a nyereg magasság, kormány távolság, kormányszár hossz, stb.

Bikemag.hu: Gondolatok a kerékpáros üléspozíció optimalizálásáról (1. kép)

Már az első módszer alkalmazása is hatalmas előrelépés a statikus beállításokhoz képest! Megfelelő szakértelemmel elég pontos, személyre szabott üléspozíciót lehet vele elérni. Azonban vannak olyan, apró, ismétlődő mozdulatok, amit talán a gyakorlott szem sem vesz észre, arról nem is beszélve, hogy nem tudja lemérni, értékelni, netán összehasonlítani a korábbi pozícióval. Bizonyos, a beállítás során felmerülő problémák esetében korlátokba ütközünk. (1. kép)

Nézzük meg a kamerával történő mozgáselemzést, és ennek alkalmazását. Meg kell említenem, hogy a szakértelem itt is ugyanolyan fontos – a számítógép nem mondja meg mit, hogyan állíts be, csak mér, és száraz adatokat közöl. Első lépésként ún. markereket helyeznek fel a test jellegzetes pontjaira (boka, térd, csípő, váll), hogy a szoftver használatakor könnyen megtalálhatóak legyenek az azonosítási pontok. Számos lépés megegyezik az előző módszerben alkalmazottakkal. A kiértékelés mozgáselemző szoftverekkel történik, és ez többször is megismétlődik a pozíció módosítása után. A sportoló ebben az esetben is a saját kerékpárján ül. (2-3. kép)

Bikemag.hu: Gondolatok a kerékpáros üléspozíció optimalizálásáról (2-3. kép)

Mindkét, az előbb említett módszerre igaz, hogy ha a mérés közben számítógép vezérelte görgőt használunk, akkor nyomon követhetjük a hajtástechnika és a hatékonyság változását, mert nem biztos, hogy az elsőre jónak tűnő beállítás nagyobb teljesítményleadással is párosul.

Az sem mellékes, hogy az emberek szeretik látni magukat a képernyőn, meg tudják figyelni a mozgásukat tekerés közben. Hátránya, hogy elég drága mind a kamera, mind a szoftver háttér.

A beállítások non plus ultrája a harmadik metódus, amikor nem a saját kerékpárján, hanem egy minden irányban automatikusan állítható gépen ül a páciens. Először milliméter pontossággal beállítják a kiindulási pozíciót. Innen a sportoló az egész beállítás során le sem száll a gépről, miközben a szakember apró lépésekben változtatja a pozíciót. Nem törik meg a folyamat a kerékpárról történő állandó fel/le ugrálással. Az is előnyére válik, hogy a több mint 2 órás procedúra alatt majd 30-40 kilométert leteker a delikvens és így már menet közben előjönnek a máskor csak később jelentkező fájdalmak. (4. kép)

Bikemag.hu: Gondolatok a kerékpáros üléspozíció optimalizálásáról (4. kép)

Egy lényeges dologról nem szabad elfelejtkeznünk! Nem lehet drasztikusan változtatni az üléspozíción, hiszen a kerékpározás során a mozgás egy elég szűk tartományban zajlik. 2 centiméternél nagyobb eltéréshez – mondjuk a nyeregmagasságban – fokozatosan hozzá kell szoktatni a szervezetet.

Mindezeket végiggondolva láthatod, hogy a kerékpáron felvett üléspozíció beállítása komoly tudomány – nem véletlen, hogy oly sokan foglalkoznak ezzel más országokban. Hazánkban az utóbbi egy évben indult be látható fejlődés ezen a téren. Ha fájdalmad, diszkomfort érzésed van a kerékpáron, sehogyan sem találod a megfelelő helyzetet, érdemes felkeresned egy beállítással foglalkozó szakembert, hiszen az általa végzett változtatások rengeteget tudnak javítani az amúgy is élvezetes nyeregben töltött óráidon, és hozzásegít, hogy még sok-sok éven keresztül tudj hódolni ennek a szép sportnak.

Szöllőssy István – Cycling Sport Center